+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. szeptember 26. szombat, 08:11
Öt kérdésben is népszavazás lesz Svájcban vasárnap. Kívülről nézve a legizgalmasabbnak az uniós állampolgárok szabad mozgását és munkavállalását érintő kezdeményezés tűnik. Mivel azonban a szélsőjobboldalnak ezúttal nem sikerült a korábbiakhoz hasonló mozgósítás, Svájcon belül nagyobb figyelem irányul a többi kérdésre. Elmondjuk, mik azok!

Vasárnap Svájcban öt kérdésben lesz népszavazás.

 

Politikailag az EU-s munkavállalókat érintő kezdeményezés tűnik a legvitatottabbnak.

 

Noha 2014-ben a svájci választók nagyon csekély többséggel (50,3 százalékkal) már igent mondtak arra, hogy a svájci állam tárgyalja újra az Európai Unióval fennálló nemzetközi szerződéseit, amelyek a szabad mozgást és munkavállalást szabályozzák,

 

az eredményt a berni kormány csak nagyon lebutítva hajtotta végre:

 

a szerződéseket nem mondták fel, pusztán előírták a svájci cégeknek, hogy lehetőség szerint részesítsék előnyben a svájci állampolgárokat.

 

Ez nem nyerte el a 2014-es siker mögött álló, szélsőjobboldali Svájci Néppárt / Demokratikus Centrumunió (SVP/UDC) tetszését, ezért idén ismét nekifutnak a témának: most azt követelik, hogy Bern 12 hónap alatt tárgyalásos úton mondja fel az Európai Unióval fennálló, a szabad mozgást és munkavállalást szabályozó szerződéseket – ha pedig a tárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor a 12 hónap letelte után 30 napon belül egyoldalúan lépjen ki ezen nemzetközi jogi fennálló kötelezettségeiből.

 

A KERESZTÉNY NÉPPÁRT (CVP) A BASELI PLAKÁTJAIN CSAK ANNYIT KÉR, HOGY MENJENEK EL AZ EMBEREK SZAVAZNI, ÉS ANNYIT ÍGÉR, HOGY A KOMPROMISSZUMKÉPESSÉG ELÉRHETŐ.

 

Vasárnap véget ér a széljobb sikerszéria?

 

Az SVP/UDC Svájc legerősebb pártja: a 2019-es parlamenti választásokon a szavazatok 25 százalékát hozva el futott be az első helyre (igaz, majdnem négy százalékpontot veszített 2015-höz képest, amikor 30 százalék közelében volt a párt). Mivel Svájcban a kormánynak a legnagyobb pártok (az SVP mellett a szocdemek, a kereszténydemokraták, a liberálisok és a zöldek is most már) tagjai, ezért

 

önmagában az SVP/UDC elsősége nem tolja a berni kormánypolitikát jobbra – annál inkább a közbeszédet.

 

A párt ugyanis 2010-ban sikeresen kezdett el egy népszavazási sorozatot. 2010-ben a Svájcban elítélt külföldiek kiutasítását érte el, 2014-ben pedig az említett „EU-ellenes” népszavazást nyerte meg valamennyi párttal szemben, amely a nem mellett kampányolt.

 

Mivel a baloldali pártok nem voltak képesek megfelelően mozgósítani, a polgári pártok, azaz elsősorban a Keresztény Néppárt (CVP), a Szabadelvű Demokraták (FDP) és a Polgári Demokraták (BDP) pedig sokszor beálltak maguk is az SVP/UDC agendája mögé, zürichi fiatalok indították 2014-ben útjára azt az Operation Libero nevű mozgalmat, amely a szélsőjobb nyelvezetéhez és retorikájához hasonló harsánysággal kampányolt az SVP témái ellen.

 

AZ OPERATION LIBERO (A KÉPEN A VEZETÖSÉG) ZÜRICHI HIPSZTERKÁVÉZÓKBÓL INDULT EL 2014-BEN, HOGY ÁTTEMATIZÁLJA AZ SVP/UDC URALTA SVÁJCI KÖZBESZÉDET. A ZÜRICHI YUPPIEKNAK EZ NAGYJÁBÓL SIKERÜLT IS. FOTÓ: FLAVIA KLEINER / FB

 

Már 2016-ban sikert értek el, amikor két népszavazáson is elbukott a szélsőjobboldal.

 

Az egyiket az SVP/UDC indította azért, hogy a 2010-es népszavazást az elítélt külföldiek kiutasításáról hajtsa végre vége a berni kormány, de erre már a szavazók 58,9 százaléka nemet mondott. Még nagyobb volt a nemek aránya egy sajátos zöld-szélsőjobboldali kezdeményezéssel szemben: szintén 2016-ban az ökofasiszta Ecopop-mozgalom környezetvédelmi indokokra hivatkozva akarta volna olyan drasztikusan csökkenteni a bevándorlást, ami még az SVP/UDC-nek is sok(k) volt. Az Ecopop azt akarta volna, hogy az alkotmány írja elő: az ország lakossága évi 0,2 százaléknál nagyobb mértékben nem növekedhet. Erre 74,1 százalék mondott nemet.

 

Szintén az SVP/UDC megtorpanását mutatja, hogy 2018-ban is elbukott egy kezdeményezésük: akkor azt szerették volna elérni, hogy ne kelljen a svájciaknak kötelezően fizetniük a közszolgálati médiáert, a párt szerint ugyanis az balos-zöld elfogultságú. Az Operation Libero mellett ezúttal valamennyi (SVP/UDC-n kívüli) jobboldali, liberális párt is a közszolgálati médiák mellett állt ki, az Operation Liberonak olyannyira sikerült az ügyet áttematizálnia, hogy

 

a svájci hazafias büszkeség része lett a közszolgálati média, az az elleni SVP/UDC-s támadás pedig antipatrióta tettnek lett feltüntetve.

 

Az SVP/UDC diadalmenetét a 2016-os és 2018-as kudarc még nem törte meg, ezt mutatja a párt 2019-es parlamenti választási sikere is. Ezen felbuzdulva nyújtották be idénre azt a népszavazásukat, amely abból születetett, hogy

 

szerintük a berni kormány az EU-s állampolgároknak biztosított szabad mozgást és munkavállalást nem korlátozta a 2014-es népszavazási igennek megfelelően.

 

AZ SVP/UDC KEZDEMÉNYEZÉSE MELLETTI PLAKÁT SZERINT A SOK EURÓPAI UNIÓS MUNKAVÁLLALÓ MIATT SZŰK LESZ A HELY SVÁJCBAN. 

 

Ezúttal azonban – talán éppen az Operation Libero sikeres metapolitikai, tematizációs kampányainak következtében – elszámolhatták magukat. Az EU-s szerződések gyakorlatilag egy éven belüli felmondását előirányzó kezdeményezésre a felmérések szerint

 

a svájciak 35 százaléka mond majd igent, 65 százalékos az elutasítás.

 

Ennek az is az oka, hogy számos svájci attól tart: ha igent mondana, azzal nem csak a szabad munkavállalást korlátozná, de minden mástól is elesne az ország. Miről van szó? A svájci könfoderáció 1999-ben kötötte az első nagyobb bilaterális szerződéscsomagot az EU-val – ezeknek pedig van egy olyan szabályuk, hogy ha az egyiket felmondja bármelyik fél, akkor az összes többi szerződés is borul. Mivel ezek nemcsak a szabad mozgást és szabad munkavállalást érintik, hanem más jogterületeket is,

 

fennáll annak a veszélye, hogy Svájc az igen esetleges győzelme esetén mindent elveszít.

 

Azaz Svájc azt kockáztatná, hogy a gazdasági előnyöket nyújtó szabályoktól is elesne, még ha csak a szabad munkavállalást is szeretné felmondani.

 

Erre persze az az SVP/UDC válasza, hogy ők ezért mondják: 12 hónap alatt kell a szabad munkavállalás feltételeit szabalyozó szerződések felmondását úgy letárgyalni az EU-val, hogy az mégse érintse a többi szerződést. De sok svájci mégis ettől fél, főleg annak fényében, hogy az SVP/UDC a 12 hónap sikertelen letelte után 30 napon belül egyoldalúan felmondaná a szabad munkavállalást biztosító szerzödést – az pedig akkor tényleg minden más, EU-val fennálló szerződést is magával rántana.

 

Hozzá kell azt is tenni: a szabad mozgásból és munkavállalásból se csak az EU-állampolgárok profitálnak, svájciak ennek alapján vállalhatnak munkát vagy tanulhatnak EU-s országokban az ottani állampolgárokkal azonos jogokkal.

 

A nemek eddig biztosnak látszó sikerének is betudható talán, hogy a keményen balos Baselben egyik tábor se vitte túlzásba a kampányt: az SVP/UDC-nek csak pár (többnyire összefirkált, letépett) plakátja volt kint, az ellentábor pedig egyáltalán nem is látszott szükségét érezni annak, hogy a hagyományosan zöld-baloldali városban akár csak kampányoljon.

 

BASEL BELVÁROSÁBAN, FŐLEG A BALOS CLARA NEGYEDBEN, NEM SOK MARADT AZ SVP/UDC PLAKÁTJAIBÓL. A TÖBBSÉGET A KANTONÁLIS VÁLASZTÁSOKRA KÉSZÜLŐ HELYI KOMMUNISTA PÁRT A MAGA PLAKÁTJAIVAL ÁT IS RAGASZTOTTA. 

 

Apák kapnak szabadságot, lehet venni vadászgépet, és nem biztos, hogy jól járnak a gazdagabb gyerekes családok: a többi kérdés tétje

 

Plakátok szintjén két másik népszavazási téma – az összesen ötből – dominált jobban. Az egyik a gyerekek után leírható adót érinti (leegyszerűsítve arról van szó, hogy 25 ezer frankig a gyerekek más általi felügyeletét, peldául bölcsödei elhelyezését, le lehessen írni az adóból). A baloldal szerint a javaslat részletei úgy vannak kidolgozva, hogy

 

az adójóváírás főleg a jobbmódú, többgyerekes családoknak kedvezne, ezért népszavazással akarják zöld és baloldali csoportok a törvény útját állni.

 

A felmérések szerint sikerük lehet: a szavazók 52 százaléka tervez nemet mondani.

 

BASELBEN AZ ADÓJÓVÁÍRÁS ELLEN LÁTNI A LEGTÖBB PLAKÁTOT. 

 

Szintén vannak plakátok a vadászgépek vásárlásának ügyében. A jobboldali és liberális pártok 30-40 új vadászgépet vásárolnának; konkrét típusokról és határidőkről még nincs szó. Erre mondanának a szocialisták (SP/PS) és a zöldek (G/V) nemet. A hagyományosan semleges Svájcban a katonai önvédelem kérdése nagyon fontos, nem véletlen, hogy a felmérések szerint

 

a szavazók 56 százaléka támogatja a vadászgépek beszerzését.

 

A ZÖLDEK ÉS A SZOCIALISTÁK SZERINT LUXUS VADÁSZGÉPEKET VÁSÁROLNI. 

 

A negyedik téma az apasági szabadságot érinti: itt nincs jelentős eltérés a pártok között, a kezdeményezés, miszerint az apák születendő gyerekeik után – a születés követő hat hónapban – kéthetes szabadságra mehessenek, át fog menni 61 százalékos támogatottsággal.

 

Mi lesz a farkasokkal?

 

Nagyobb a vita már a vadásztörvényről, ami szintén a vasárnapi népszavazás egyik témája. Mivel az elszaporodott farkashordák az alpesi kantonokban a parasztok számára egyre több gondot jelentenek,

 

a kezdeményezés szerint a kantonok maguk határozhatnák meg évente a kilőhető farkasok számát.

 

Ebbe még akár a városi állatvédők is belemennének, de az már nem tetszik nekik, hogy egyrészről

 

a kezdeményezés a vetési varjút is vadászható állatfajjá nyilvánítaná,

 

másrészről a berni kormány a farkasok mellett más állatfajokat is a kilőhető kategóriába tehetne át.

 

A VADÁSZTÖRVÉNY A VÁROSLAKÓKAT NEM HOZZA ANNYIRA LÁZBA, AZAZ PLAKÁTOK SINCSENEK BASELBEN, LEGFELJEBB A HÉTVÉGI NEUE ZÜRCHER ZEITUNGBAN EGY KIS HIRDETÉS AZ ELLENZŐK TÁBORÁBÓL. ŐK AZZAL ÉRVELNEK, HOGY A TÖRVÉNY ALAPJÁN AKÁR NYULAKAT IS LELŐHETŐVÉ NYILVÁNÍTHATNA A SZÖVETSÉGI KORMÁNY, AZAZ INKÁBB AZ ÉRZELMEKRE HATVA KAMPÁNYOLNAK A NEM MELLETT. 

 

A vadásztörvény kapcsán tehát

 

nagyon szoros eredmény várható:

 

a felmérések szerint 46 százalék mondana igent, és 48 százalék nemet, de a hibahatáron belüli különbség miatt gyakorlatilag ez az egyetlen kérdés, amiben nem lehet megjósolni a vasárnapi eredményt.

 

NYITÓKÉP & PLAKÁTFOTÓK: Svájci Néppárt / Demokratikus Centrumunió plakátja az EU-munkavállalók ellen Baselben / Techet Péter, Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A heti Tsúfos Tükör megmutatja, miért örülhetünk a fővárosban épülő kínai egyetemnek.

A 2019-es önkormányzati választáson Pikó András mögé álltak be, és most sem állítanak saját jelöltet a VIII. kerületben.

Ebből nyáron akár óriási káosz is lehet: minden egyes EU-tagállam maga döntheti el, hogy elfogadja-e az EMA-engedéllyel nem rendelkező vakcinákat.

Az óvodák és az iskolák alsó tagozatai április 19-től nyitnak.

És ha még meg is épül Óbuda és Újpest között a vasúti híddal párhuzamosan, az is valószínűleg csak 20-25 év múlva lesz esedékes – a híd és a környező terület fejlesztési tervéhez azonban az embereket is megkérdezi a főváros.

Litvániában eleve olyan igazolást csináltak, ami megfelel az EU-s zöldigazolványnak. Az újból kinyitott üzleteket májustól csak egy ilyen igazolás felmutatásával lehet majd igénybe venni.

Napok óta tüntetnek, hogy munkakör és ne kor szerint oltsanak, és minél előbb elkezdődhessen az olasz turisztikai szezon.

A hét kérdése

A hatpárti ellenzéki szövetség szerint felesleges a regisztráció, elég lenne felmutatni a TAJ-kártyát, hogy beoltsanak valakit a covid ellen. Szerinted?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás