Külföldiekről és farkasokról is népszavaz Svájc vasárnap, véget érhet a széljobb sikerszériája

Öt kérdésben is népszavazás lesz Svájcban vasárnap. Kívülről nézve a legizgalmasabbnak az uniós állampolgárok szabad mozgását és munkavállalását érintő kezdeményezés tűnik. Mivel azonban a szélsőjobboldalnak ezúttal nem sikerült a korábbiakhoz hasonló mozgósítás, Svájcon belül nagyobb figyelem irányul a többi kérdésre. Elmondjuk, mik azok!

Vasárnap Svájcban öt kérdésben lesz népszavazás.

Noha 2014-ben a svájci választók nagyon csekély többséggel (50,3 százalékkal) már igent mondtak arra, hogy a svájci állam tárgyalja újra az Európai Unióval fennálló nemzetközi szerződéseit, amelyek a szabad mozgást és munkavállalást szabályozzák,

a szerződéseket nem mondták fel, pusztán előírták a svájci cégeknek, hogy lehetőség szerint részesítsék előnyben a svájci állampolgárokat.

Ez nem nyerte el a 2014-es siker mögött álló, szélsőjobboldali Svájci Néppárt / Demokratikus Centrumunió (SVP/UDC) tetszését, ezért idén ismét nekifutnak a témának: most azt követelik, hogy Bern 12 hónap alatt tárgyalásos úton mondja fel az Európai Unióval fennálló, a szabad mozgást és munkavállalást szabályozó szerződéseket – ha pedig a tárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor a 12 hónap letelte után 30 napon belül egyoldalúan lépjen ki ezen nemzetközi jogi fennálló kötelezettségeiből.

Vasárnap véget ér a széljobb sikerszéria?

Az SVP/UDC Svájc legerősebb pártja: a 2019-es parlamenti választásokon a szavazatok 25 százalékát hozva el futott be az első helyre (igaz, majdnem négy százalékpontot veszített 2015-höz képest, amikor 30 százalék közelében volt a párt). Mivel Svájcban a kormánynak a legnagyobb pártok (az SVP mellett a szocdemek, a kereszténydemokraták, a liberálisok és a zöldek is most már) tagjai, ezért

A párt ugyanis 2010-ban sikeresen kezdett el egy népszavazási sorozatot. 2010-ben a Svájcban elítélt külföldiek kiutasítását érte el, 2014-ben pedig az említett „EU-ellenes” népszavazást nyerte meg valamennyi párttal szemben, amely a nem mellett kampányolt.

Mivel a baloldali pártok nem voltak képesek megfelelően mozgósítani, a polgári pártok, azaz elsősorban a Keresztény Néppárt (CVP), a Szabadelvű Demokraták (FDP) és a Polgári Demokraták (BDP) pedig sokszor beálltak maguk is az SVP/UDC agendája mögé, zürichi fiatalok indították 2014-ben útjára azt az Operation Libero nevű mozgalmat, amely a szélsőjobb nyelvezetéhez és retorikájához hasonló harsánysággal kampányolt az SVP témái ellen.

Az egyiket az SVP/UDC indította azért, hogy a 2010-es népszavazást az elítélt külföldiek kiutasításáról hajtsa végre vége a berni kormány, de erre már a szavazók 58,9 százaléka nemet mondott. Még nagyobb volt a nemek aránya egy sajátos zöld-szélsőjobboldali kezdeményezéssel szemben: szintén 2016-ban az ökofasiszta Ecopop-mozgalom környezetvédelmi indokokra hivatkozva akarta volna olyan drasztikusan csökkenteni a bevándorlást, ami még az SVP/UDC-nek is sok(k) volt. Az Ecopop azt akarta volna, hogy az alkotmány írja elő: az ország lakossága évi 0,2 százaléknál nagyobb mértékben nem növekedhet. Erre 74,1 százalék mondott nemet.

Szintén az SVP/UDC megtorpanását mutatja, hogy 2018-ban is elbukott egy kezdeményezésük: akkor azt szerették volna elérni, hogy ne kelljen a svájciaknak kötelezően fizetniük a közszolgálati médiáert, a párt szerint ugyanis az balos-zöld elfogultságú. Az Operation Libero mellett ezúttal valamennyi (SVP/UDC-n kívüli) jobboldali, liberális párt is a közszolgálati médiák mellett állt ki, az Operation Liberonak olyannyira sikerült az ügyet áttematizálnia, hogy

Az SVP/UDC diadalmenetét a 2016-os és 2018-as kudarc még nem törte meg, ezt mutatja a párt 2019-es parlamenti választási sikere is. Ezen felbuzdulva nyújtották be idénre azt a népszavazásukat, amely abból születetett, hogy

Ezúttal azonban – talán éppen az Operation Libero sikeres metapolitikai, tematizációs kampányainak következtében – elszámolhatták magukat. Az EU-s szerződések gyakorlatilag egy éven belüli felmondását előirányzó kezdeményezésre a felmérések szerint

Ennek az is az oka, hogy számos svájci attól tart: ha igent mondana, azzal nem csak a szabad munkavállalást korlátozná, de minden mástól is elesne az ország. Miről van szó? A svájci könfoderáció 1999-ben kötötte az első nagyobb bilaterális szerződéscsomagot az EU-val – ezeknek pedig van egy olyan szabályuk, hogy ha az egyiket felmondja bármelyik fél, akkor az összes többi szerződés is borul. Mivel ezek nemcsak a szabad mozgást és szabad munkavállalást érintik, hanem más jogterületeket is,

Azaz Svájc azt kockáztatná, hogy a gazdasági előnyöket nyújtó szabályoktól is elesne, még ha csak a szabad munkavállalást is szeretné felmondani.

Erre persze az az SVP/UDC válasza, hogy ők ezért mondják: 12 hónap alatt kell a szabad munkavállalás feltételeit szabalyozó szerződések felmondását úgy letárgyalni az EU-val, hogy az mégse érintse a többi szerződést. De sok svájci mégis ettől fél, főleg annak fényében, hogy az SVP/UDC a 12 hónap sikertelen letelte után 30 napon belül egyoldalúan felmondaná a szabad munkavállalást biztosító szerzödést – az pedig akkor tényleg minden más, EU-val fennálló szerződést is magával rántana.

Hozzá kell azt is tenni: a szabad mozgásból és munkavállalásból se csak az EU-állampolgárok profitálnak, svájciak ennek alapján vállalhatnak munkát vagy tanulhatnak EU-s országokban az ottani állampolgárokkal azonos jogokkal.

A nemek eddig biztosnak látszó sikerének is betudható talán, hogy a keményen balos Baselben egyik tábor se vitte túlzásba a kampányt: az SVP/UDC-nek csak pár (többnyire összefirkált, letépett) plakátja volt kint, az ellentábor pedig egyáltalán nem is látszott szükségét érezni annak, hogy a hagyományosan zöld-baloldali városban akár csak kampányoljon.

Apák kapnak szabadságot, lehet venni vadászgépet, és nem biztos, hogy jól járnak a gazdagabb gyerekes családok: a többi kérdés tétje

Plakátok szintjén két másik népszavazási téma – az összesen ötből – dominált jobban. Az egyik a gyerekek után leírható adót érinti (leegyszerűsítve arról van szó, hogy 25 ezer frankig a gyerekek más általi felügyeletét, peldául bölcsödei elhelyezését, le lehessen írni az adóból). A baloldal szerint a javaslat részletei úgy vannak kidolgozva, hogy

A felmérések szerint sikerük lehet: a szavazók 52 százaléka tervez nemet mondani.

Szintén vannak plakátok a vadászgépek vásárlásának ügyében. A jobboldali és liberális pártok 30-40 új vadászgépet vásárolnának; konkrét típusokról és határidőkről még nincs szó. Erre mondanának a szocialisták (SP/PS) és a zöldek (G/V) nemet. A hagyományosan semleges Svájcban a katonai önvédelem kérdése nagyon fontos, nem véletlen, hogy a felmérések szerint

A negyedik téma az apasági szabadságot érinti: itt nincs jelentős eltérés a pártok között, a kezdeményezés, miszerint az apák születendő gyerekeik után – a születés követő hat hónapban – kéthetes szabadságra mehessenek, át fog menni 61 százalékos támogatottsággal.

Mi lesz a farkasokkal?

Nagyobb a vita már a vadásztörvényről, ami szintén a vasárnapi népszavazás egyik témája. Mivel az elszaporodott farkashordák az alpesi kantonokban a parasztok számára egyre több gondot jelentenek,

Ebbe még akár a városi állatvédők is belemennének, de az már nem tetszik nekik, hogy egyrészről

másrészről a berni kormány a farkasok mellett más állatfajokat is a kilőhető kategóriába tehetne át.

A vadásztörvény kapcsán tehát

a felmérések szerint 46 százalék mondana igent, és 48 százalék nemet, de a hibahatáron belüli különbség miatt gyakorlatilag ez az egyetlen kérdés, amiben nem lehet megjósolni a vasárnapi eredményt.

NYITÓKÉP & PLAKÁTFOTÓK: Svájci Néppárt / Demokratikus Centrumunió plakátja az EU-munkavállalók ellen Baselben / Techet Péter, Azonnali