+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. szeptember 26. szombat, 08:11
Öt kérdésben is népszavazás lesz Svájcban vasárnap. Kívülről nézve a legizgalmasabbnak az uniós állampolgárok szabad mozgását és munkavállalását érintő kezdeményezés tűnik. Mivel azonban a szélsőjobboldalnak ezúttal nem sikerült a korábbiakhoz hasonló mozgósítás, Svájcon belül nagyobb figyelem irányul a többi kérdésre. Elmondjuk, mik azok!

Vasárnap Svájcban öt kérdésben lesz népszavazás.

 

Politikailag az EU-s munkavállalókat érintő kezdeményezés tűnik a legvitatottabbnak.

 

Noha 2014-ben a svájci választók nagyon csekély többséggel (50,3 százalékkal) már igent mondtak arra, hogy a svájci állam tárgyalja újra az Európai Unióval fennálló nemzetközi szerződéseit, amelyek a szabad mozgást és munkavállalást szabályozzák,

 

az eredményt a berni kormány csak nagyon lebutítva hajtotta végre:

 

a szerződéseket nem mondták fel, pusztán előírták a svájci cégeknek, hogy lehetőség szerint részesítsék előnyben a svájci állampolgárokat.

 

Ez nem nyerte el a 2014-es siker mögött álló, szélsőjobboldali Svájci Néppárt / Demokratikus Centrumunió (SVP/UDC) tetszését, ezért idén ismét nekifutnak a témának: most azt követelik, hogy Bern 12 hónap alatt tárgyalásos úton mondja fel az Európai Unióval fennálló, a szabad mozgást és munkavállalást szabályozó szerződéseket – ha pedig a tárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor a 12 hónap letelte után 30 napon belül egyoldalúan lépjen ki ezen nemzetközi jogi fennálló kötelezettségeiből.

 

A KERESZTÉNY NÉPPÁRT (CVP) A BASELI PLAKÁTJAIN CSAK ANNYIT KÉR, HOGY MENJENEK EL AZ EMBEREK SZAVAZNI, ÉS ANNYIT ÍGÉR, HOGY A KOMPROMISSZUMKÉPESSÉG ELÉRHETŐ.

 

Vasárnap véget ér a széljobb sikerszéria?

 

Az SVP/UDC Svájc legerősebb pártja: a 2019-es parlamenti választásokon a szavazatok 25 százalékát hozva el futott be az első helyre (igaz, majdnem négy százalékpontot veszített 2015-höz képest, amikor 30 százalék közelében volt a párt). Mivel Svájcban a kormánynak a legnagyobb pártok (az SVP mellett a szocdemek, a kereszténydemokraták, a liberálisok és a zöldek is most már) tagjai, ezért

 

önmagában az SVP/UDC elsősége nem tolja a berni kormánypolitikát jobbra – annál inkább a közbeszédet.

 

A párt ugyanis 2010-ban sikeresen kezdett el egy népszavazási sorozatot. 2010-ben a Svájcban elítélt külföldiek kiutasítását érte el, 2014-ben pedig az említett „EU-ellenes” népszavazást nyerte meg valamennyi párttal szemben, amely a nem mellett kampányolt.

 

Mivel a baloldali pártok nem voltak képesek megfelelően mozgósítani, a polgári pártok, azaz elsősorban a Keresztény Néppárt (CVP), a Szabadelvű Demokraták (FDP) és a Polgári Demokraták (BDP) pedig sokszor beálltak maguk is az SVP/UDC agendája mögé, zürichi fiatalok indították 2014-ben útjára azt az Operation Libero nevű mozgalmat, amely a szélsőjobb nyelvezetéhez és retorikájához hasonló harsánysággal kampányolt az SVP témái ellen.

 

AZ OPERATION LIBERO (A KÉPEN A VEZETÖSÉG) ZÜRICHI HIPSZTERKÁVÉZÓKBÓL INDULT EL 2014-BEN, HOGY ÁTTEMATIZÁLJA AZ SVP/UDC URALTA SVÁJCI KÖZBESZÉDET. A ZÜRICHI YUPPIEKNAK EZ NAGYJÁBÓL SIKERÜLT IS. FOTÓ: FLAVIA KLEINER / FB

 

Már 2016-ban sikert értek el, amikor két népszavazáson is elbukott a szélsőjobboldal.

 

Az egyiket az SVP/UDC indította azért, hogy a 2010-es népszavazást az elítélt külföldiek kiutasításáról hajtsa végre vége a berni kormány, de erre már a szavazók 58,9 százaléka nemet mondott. Még nagyobb volt a nemek aránya egy sajátos zöld-szélsőjobboldali kezdeményezéssel szemben: szintén 2016-ban az ökofasiszta Ecopop-mozgalom környezetvédelmi indokokra hivatkozva akarta volna olyan drasztikusan csökkenteni a bevándorlást, ami még az SVP/UDC-nek is sok(k) volt. Az Ecopop azt akarta volna, hogy az alkotmány írja elő: az ország lakossága évi 0,2 százaléknál nagyobb mértékben nem növekedhet. Erre 74,1 százalék mondott nemet.

 

Szintén az SVP/UDC megtorpanását mutatja, hogy 2018-ban is elbukott egy kezdeményezésük: akkor azt szerették volna elérni, hogy ne kelljen a svájciaknak kötelezően fizetniük a közszolgálati médiáert, a párt szerint ugyanis az balos-zöld elfogultságú. Az Operation Libero mellett ezúttal valamennyi (SVP/UDC-n kívüli) jobboldali, liberális párt is a közszolgálati médiák mellett állt ki, az Operation Liberonak olyannyira sikerült az ügyet áttematizálnia, hogy

 

a svájci hazafias büszkeség része lett a közszolgálati média, az az elleni SVP/UDC-s támadás pedig antipatrióta tettnek lett feltüntetve.

 

Az SVP/UDC diadalmenetét a 2016-os és 2018-as kudarc még nem törte meg, ezt mutatja a párt 2019-es parlamenti választási sikere is. Ezen felbuzdulva nyújtották be idénre azt a népszavazásukat, amely abból születetett, hogy

 

szerintük a berni kormány az EU-s állampolgároknak biztosított szabad mozgást és munkavállalást nem korlátozta a 2014-es népszavazási igennek megfelelően.

 

AZ SVP/UDC KEZDEMÉNYEZÉSE MELLETTI PLAKÁT SZERINT A SOK EURÓPAI UNIÓS MUNKAVÁLLALÓ MIATT SZŰK LESZ A HELY SVÁJCBAN. 

 

Ezúttal azonban – talán éppen az Operation Libero sikeres metapolitikai, tematizációs kampányainak következtében – elszámolhatták magukat. Az EU-s szerződések gyakorlatilag egy éven belüli felmondását előirányzó kezdeményezésre a felmérések szerint

 

a svájciak 35 százaléka mond majd igent, 65 százalékos az elutasítás.

 

Ennek az is az oka, hogy számos svájci attól tart: ha igent mondana, azzal nem csak a szabad munkavállalást korlátozná, de minden mástól is elesne az ország. Miről van szó? A svájci könfoderáció 1999-ben kötötte az első nagyobb bilaterális szerződéscsomagot az EU-val – ezeknek pedig van egy olyan szabályuk, hogy ha az egyiket felmondja bármelyik fél, akkor az összes többi szerződés is borul. Mivel ezek nemcsak a szabad mozgást és szabad munkavállalást érintik, hanem más jogterületeket is,

 

fennáll annak a veszélye, hogy Svájc az igen esetleges győzelme esetén mindent elveszít.

 

Azaz Svájc azt kockáztatná, hogy a gazdasági előnyöket nyújtó szabályoktól is elesne, még ha csak a szabad munkavállalást is szeretné felmondani.

 

Erre persze az az SVP/UDC válasza, hogy ők ezért mondják: 12 hónap alatt kell a szabad munkavállalás feltételeit szabalyozó szerződések felmondását úgy letárgyalni az EU-val, hogy az mégse érintse a többi szerződést. De sok svájci mégis ettől fél, főleg annak fényében, hogy az SVP/UDC a 12 hónap sikertelen letelte után 30 napon belül egyoldalúan felmondaná a szabad munkavállalást biztosító szerzödést – az pedig akkor tényleg minden más, EU-val fennálló szerződést is magával rántana.

 

Hozzá kell azt is tenni: a szabad mozgásból és munkavállalásból se csak az EU-állampolgárok profitálnak, svájciak ennek alapján vállalhatnak munkát vagy tanulhatnak EU-s országokban az ottani állampolgárokkal azonos jogokkal.

 

A nemek eddig biztosnak látszó sikerének is betudható talán, hogy a keményen balos Baselben egyik tábor se vitte túlzásba a kampányt: az SVP/UDC-nek csak pár (többnyire összefirkált, letépett) plakátja volt kint, az ellentábor pedig egyáltalán nem is látszott szükségét érezni annak, hogy a hagyományosan zöld-baloldali városban akár csak kampányoljon.

 

BASEL BELVÁROSÁBAN, FŐLEG A BALOS CLARA NEGYEDBEN, NEM SOK MARADT AZ SVP/UDC PLAKÁTJAIBÓL. A TÖBBSÉGET A KANTONÁLIS VÁLASZTÁSOKRA KÉSZÜLŐ HELYI KOMMUNISTA PÁRT A MAGA PLAKÁTJAIVAL ÁT IS RAGASZTOTTA. 

 

Apák kapnak szabadságot, lehet venni vadászgépet, és nem biztos, hogy jól járnak a gazdagabb gyerekes családok: a többi kérdés tétje

 

Plakátok szintjén két másik népszavazási téma – az összesen ötből – dominált jobban. Az egyik a gyerekek után leírható adót érinti (leegyszerűsítve arról van szó, hogy 25 ezer frankig a gyerekek más általi felügyeletét, peldául bölcsödei elhelyezését, le lehessen írni az adóból). A baloldal szerint a javaslat részletei úgy vannak kidolgozva, hogy

 

az adójóváírás főleg a jobbmódú, többgyerekes családoknak kedvezne, ezért népszavazással akarják zöld és baloldali csoportok a törvény útját állni.

 

A felmérések szerint sikerük lehet: a szavazók 52 százaléka tervez nemet mondani.

 

BASELBEN AZ ADÓJÓVÁÍRÁS ELLEN LÁTNI A LEGTÖBB PLAKÁTOT. 

 

Szintén vannak plakátok a vadászgépek vásárlásának ügyében. A jobboldali és liberális pártok 30-40 új vadászgépet vásárolnának; konkrét típusokról és határidőkről még nincs szó. Erre mondanának a szocialisták (SP/PS) és a zöldek (G/V) nemet. A hagyományosan semleges Svájcban a katonai önvédelem kérdése nagyon fontos, nem véletlen, hogy a felmérések szerint

 

a szavazók 56 százaléka támogatja a vadászgépek beszerzését.

 

A ZÖLDEK ÉS A SZOCIALISTÁK SZERINT LUXUS VADÁSZGÉPEKET VÁSÁROLNI. 

 

A negyedik téma az apasági szabadságot érinti: itt nincs jelentős eltérés a pártok között, a kezdeményezés, miszerint az apák születendő gyerekeik után – a születés követő hat hónapban – kéthetes szabadságra mehessenek, át fog menni 61 százalékos támogatottsággal.

 

Mi lesz a farkasokkal?

 

Nagyobb a vita már a vadásztörvényről, ami szintén a vasárnapi népszavazás egyik témája. Mivel az elszaporodott farkashordák az alpesi kantonokban a parasztok számára egyre több gondot jelentenek,

 

a kezdeményezés szerint a kantonok maguk határozhatnák meg évente a kilőhető farkasok számát.

 

Ebbe még akár a városi állatvédők is belemennének, de az már nem tetszik nekik, hogy egyrészről

 

a kezdeményezés a vetési varjút is vadászható állatfajjá nyilvánítaná,

 

másrészről a berni kormány a farkasok mellett más állatfajokat is a kilőhető kategóriába tehetne át.

 

A VADÁSZTÖRVÉNY A VÁROSLAKÓKAT NEM HOZZA ANNYIRA LÁZBA, AZAZ PLAKÁTOK SINCSENEK BASELBEN, LEGFELJEBB A HÉTVÉGI NEUE ZÜRCHER ZEITUNGBAN EGY KIS HIRDETÉS AZ ELLENZŐK TÁBORÁBÓL. ŐK AZZAL ÉRVELNEK, HOGY A TÖRVÉNY ALAPJÁN AKÁR NYULAKAT IS LELŐHETŐVÉ NYILVÁNÍTHATNA A SZÖVETSÉGI KORMÁNY, AZAZ INKÁBB AZ ÉRZELMEKRE HATVA KAMPÁNYOLNAK A NEM MELLETT. 

 

A vadásztörvény kapcsán tehát

 

nagyon szoros eredmény várható:

 

a felmérések szerint 46 százalék mondana igent, és 48 százalék nemet, de a hibahatáron belüli különbség miatt gyakorlatilag ez az egyetlen kérdés, amiben nem lehet megjósolni a vasárnapi eredményt.

 

NYITÓKÉP & PLAKÁTFOTÓK: Svájci Néppárt / Demokratikus Centrumunió plakátja az EU-munkavállalók ellen Baselben / Techet Péter, Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Hol tart majd Magyarország 2030-ban? EU-tagok leszünk-e akkor még? Milyen adottságaink vannak? Kihasználjuk-e ezeket? Mit kellene tenni? Elolvastuk az Egyensúly Intézet új kötetét.

Daniel pátriárka figyelmeztette őket: '89-ben a kommunisták is valami hasonlóval rukkoltak elő, s lám, hamarosan el is buktak.

Az ápolásért felelős államtitkár azt tanácsolja a családoknak, ünnepeljék a karácsonyt inkább kétszer és kisebb létszámban.

Mutatjuk, hogyan néz ki a gyakorlatban a szoft lockdownnak nevezett lélekölés. Fotóriport Firenzéből!

A tervezett három helyett viszont két nap alatt akarják megoldani, mert nem jelentkezett elég egészségügyi dolgozó.

A közép-ázsiai országról kínos képet festő Sacha Baron Cohen figuráját megpróbálják javukra fordítani a kazahok. Borat egyik kedvenc mondata lesz a turizmusuk hívó szava.

Medúzát enni sokkal környezetkímélőbb, mint mondjuk tonhalat vagy makrélát, mert medúzából van elég.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás