Nemcsak a Fidelitas-elnöknek, a bíróságnak se egyértelmű, ki minősített állami pénzekkel kitömöttnek egy fociakadémiát

A Fővárosi Törvényszék szerint helyre kell igazítanunk olyasmit, amit nem is adtunk Illés Boglárka szájába. Fellebbezünk.

Elsőfokon Illés Boglárkának adott igazat a Fővárosi Törvényszék a Fidelitas-elnök által az Azonnali ellen indított sajtó-helyreigazítási perben. Az ítélet szerint 24 órán keresztül szerepeltetnünk kellene az oldalunkon, hogy „valótlan állításokat tettünk” a Fidelitas elnökének szerbiai kampányeseményéről szóló „Globalista libernyákok, hazazavart momentumosok: a Vajdaságban kampányolt a Fidelitas” című tudósításunkban. Ezt egyelőre semmiképp sem fogjuk megtenni, hiszen elsőfokú ítéletről van szó, ami ellen fellebbezünk.

De mi ez a per?

Még júniusban tudósítottunk arról a nyilvános szabadkai fórumról, amelyen Illés Boglárka, a Fidelitas elnöke kampányolt a Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ) a szerbiai parlamenti választási kampányban. Illés a rendezvényen többek között globalista libernyákokról beszélt (mielőtt a kifejezést Orbán Viktor miniszterelnök még coollá tette volna) a hallgatóságnak, melyet jórészt a VMSZ fiatal helyi aktivistái alkottak.

A szabadkai fórumról szóló beszámolónk miatt Illés Boglárka sajtóhelyreigazítási pert indított az Azonnali ellen, méghozzá az alábbiakra hivatkozva:

+ Azt írtuk, hogy Illés Boglárka a rendezvényről azért késett, mert alaposan meg akarta nézni a magyar állami pénzekkel kitömött topolyai labdarúgóakadémiát.

+ Arról is beszámoltunk, hogy előadásában Illés megemlítette a sokszor kifejezetten paródiának tűnő „Számok – a baloldali hírek ellenszere” nevű fideszes Facebook-oldalt, hogy az mennyire jó tényeket szállít, a baloldal ellen ugyanis a tények nagyon hasznos eszközök.

+ Tudósításunkban leírtuk Illés azon eszmefuttatását is, miszerint a sajtótámadásokat tűrni kell, és több fidelitasos kiválóan tűri is, mint Szijjártó Péter, aki ma Magyarország külügyminisztere, szőtte tovább a gondolatot, ami oda lyukadt ki, hogy látogatása előtt felkészült Szerbiából és meglepődve látta, hogy nekik mi vagyunk a harmadik legfontosabb gazdasági partnerük.

Az első két állítással a keresetlevél szerint az a baja Illésnek, hogy

Szijjártóval kapcsolatban pedig Illés azt állítja: nem igaz, hogy ő a sajtótámadásokkal összefüggésben emlegette volna a külügyminisztert, hanem a gazdasági kapcsolatok vonatkozásában hozta fel a személyét.

Miért marasztalta el a bíróság elsőfokon az Azonnalit?

Az Azonnali ügyvédje, Schiffer András az augusztus végi tárgyaláson arra hivatkozott az első két pont kapcsán, hogy az olyan jelzők használata, mint amiket a topolyai labdarúgóakadémia vagy a Számok – a baloldali hírek ellenszere Facebook-oldal kapcsán használtunk, olyan, az olvasót segítő, újságírói magyarázatok, amik indokoltak, tekintve, hogy ezek az intézmények nem közismertek, és cikkünkben nem adtuk ezeket a Fidelitas-elnök szájába, nem idézetként szerepeltek a jelzők a cikkben. A tárgyaláson egyébként Illés Boglárka ügyvédje is már árnyaltabban fogalmazott, mondván: ők igazából attól tartanak, hogy az olvasók ezt félreérthetik.

A bíróság szerint azonban egyértelműen jeleznünk kellett volna, hogy mi az, amit Illés Boglárka valóban mondott, és mi az, amit az újságíró írt magyarázatként a mondandója mellé. Az ítélet szóbeli indokolásakor elhangzott: ezt nem tettük meg egyértelműsítő központozással, például idézőjelekkel vagy gondolatjelekkel, ezért cikkünkből

Annak ellenére jutott erre a bíróság, hogy Schiffer András a tárgyaláson többször is hangsúlyozta: pont az idézőjelek hiánya az, ami jelzi, hogy nem idézetről van szó, tehát nem adtuk a kérdéses jelzőket Illés Boglárka szájába.

Ami Szijjártó Péter emlegetését illeti, az Azonnali álláspontja szerint Illés Boglárka hosszas eszmefuttatásában Szijjártó Péter külügyminisztert a Fidelitas-elnök által két téma (a sajtótámadások tűrése és a jó szerb-magyar gazdasági kapcsolatok) között emlegette, így a tudósítás szerzője úgy értelmezte, hogy Szijjártó Péter személye összekötő kapocsként szolgált az eszmefutattásban a két téma között. Mint azt Schiffer András korábban elmondta, egy tudósítás írásakor ennyi mozgásszabadsága kell legyen az újságírónak, máskülönben az öncenzúrához vezetne.

Hangfelvételt azonban nem készítettünk az eseményről, így ezt közvetlenül bizonyítani nem tudjuk. Azonban – ahogy Schiffer érvelt – feltéve, de nem megengedve, hogy tévesen értelmeztük a gondolatmenetet, és Illés Boglárka valóban csak a szerb-magyar  gazdasági kapcsolatok vonatkozásában hozta fel Szijjártó személyét, a tévedés így is irreleváns és lényegtelen, ráadásul senkire nézve nem sérelmes, így emiatt sajtószerv nem vonható felelősségre.

A bíróság indokolása szerint azonban az Azonnalinak kellett volna bizonyítania, hogy Szijjártót mind a gazdasági kapcsolatok, mind a sajtótámadások tűrése kapcsán emlegette Illés Boglárka – amit ugye hangfelvétel hiányában nem tudunk megtenni. Ezért a bíróság szerint itt is megáll a sajtóhelyreigazítási kérelem.

Mi lesz most?

Ez azt jelenti, hogy másodfokon egy újabb bíró fogja értelmezni cikkünket központozásostul, gondolatjelestül, idézőjel nélkül. A tárgyalásról és az eredményről természetesen beszámolunk.

NYITÓKÉP: Bakó Bea / Azonnali