+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2020. június 14. vasárnap, 08:05
Vasárnap választ Szerbia, méghozzá úgy, hogy az ellenzék egy része bojkottálja a választást. Megnéztük a mind a kormányon lévő Szerb Haladó Párttal, Vučić elnök pártjával, mind Orbánékkal jó viszonyt ápoló Vajdasági Magyar Szövetség szűk körű, szabadkai kampányrendezvényét, melynek sztárvendége a Fidelitas elnöke volt.

„Hol a Vajdasági Magyar Szövetség székháza?” – kérdezem a szabadkai Fasizmus áldozatainak terén a járókelőket. „Ott a templomnál srégen jobbra, egy nagy, fancy zöld ház” – igazít útba az úticélt hallva némi lenézéssel a hangjában egy hölgy, a Google Maps ugyanis nem tudta pontosan megmondani, hol találom Szerbia mára de facto egyetlen, mind a Fidesszel, mind a szerb kormánypárttal kiváló kapcsolatot ápoló magyar kisebbségi pártját, a 300 ezer fős vajdasági magyarság képviselőit. Fancy alatt annyit kell érteni, hogy példaértékűen fel van újítva az épület, ám valamiért

 

az apró kapucsengőn lévő VMSZ-logót leszámítva semmi sem utal arra, hogy itt egy komoly politikai szervezet székháza található. Se zászló, se címer, se tábla, semmi.

 

Bent a pincében tizenvalahány asztal, kéttucat résztvevő, üdítők, kávé, pogácsa, aprósütemény: az egy szem kellemesen semmitmondó „közösség, fejlődés, jövő” feliratú VMSZ-es molinón kívül az égvilágon semmi sem utal arra, hogy Szerbiában választási kampány van, mi több, itt most egy fontos politikai rendezvény lesz, amin a kampányüzemmódba kapcsolt vajdasági magyar napilapban oldalakon keresztül dicsőített Orbán Viktor pártjának Fidelitas nevű ifjúsági szervezetének elnöke, Illés Boglárka a fő vendég.

 

A magyar kormánypárt és annak retorikáját gyakran visszhangzó VMSZ között nagyon szoros a kapcsolat: a vajdasági párt a 2019-es EP-választás során rengeteg energiát megmozgatott azért, hogy a kettős állampolgársággal rendelkező híveik elmenjenek a Fideszre szavazni, cserébe pedig a közös médiaszerepléseken túl azt kapják Orbántól, hogy – noha Szerbia nem EU-tag – Deli Andort a Fidesz-listán beküldik az Európai Parlamentbe. A június 21-én esedékes parlamenti választáson a VMSZ biztosan bejut a parlamentbe, hiszen kisebbségi listáknak nincs bejutási küszöb, és a párt listavezetője, Pásztor Bálint jó eséllyel pályázik Szabadka polgármesteri tisztségére is.

 

A közönség alapvetően a VMSZ fiatal aktivistáiból áll, a budapestiek késése egyáltalán nem zavarja őket, ellennének nélkülük is: miután a június 21-i vajdasági tartományi és szerbiai parlamenti választás előtt több napnyi kampánycsend kell legyen, most érkeztek lényegében el a kampányhajrába. A fiatal aktivisták a telefonkampányos és a piaci standolásos élményeiket osztják meg egymással.

 

„Három a magyar igazság és egy a ráadás, ez összeadva pont 4, ami a VMSZ-lista száma, na, azt karikázza!” – mondja egyikük, milyen ütős szlogent talált ki egy bizonytalan magyar szavazónak. Volt, aki azt meséli, hogy csak három hívást tud óránként intézni, annyit beszélnek neki, más azt, hogy felsült a szerb nyelven való kampányolással, megint más meg azt, hogy Aleksandar Vučić szerb elnök Szerb Haladó Pártja magyarul próbálta megszólítani.

 

Noha a VMSZ még a Magyar Szóban is hirdette a rendezvényt, a hangulat nagyon bensőséges volt: kicsit mintha egy fidelitasos wellness-disznóvágás szervezői megbeszélésén lettem volna.

 

Végül erős 45 perc késéssel jött meg a budapesti vendég, de nem egyedül, jött vele Magyar Ágnes, az Európai Néppárt ifiszervezetének, a YEPP-nek az alelnöke, majd egy percnyi spéttel Pásztor Bálint, a VMSZ kifejezetten esélyes szabadkai polgármesterjelöltje – mellesleg Pásztor István VMSZ-elnök fia, a magyar párt slágfertig belgrádi parlamenti frakcióvezetője – is leült mellé. Nyomában mintegy díszkíséretként három kameraman: ők pár perc vágóképezés után le is léptek – valahogy így születnek azok a riportok, amelyekben az a narráció, hogy „átbeszélték a két ország kiváló kapcsolatait, és mindketten jó esélyt láttak arra, hogy ez egyfajta partnership keretein belül folytatódjék”.

 

A rendezvény alatt hanghordozása alapján egy motivációs tréner szerepébe bújt Illés Boglárka a türelem megköszönése mellett azzal kezdett, hogy többek közt azert késett, mert alaposan meg akarta nézni a magyar állami pénzekkel kitömött topolyai labdarúgóakadémiát. Illés külön megindokolta, miért jött el kampányolni a vajdasági magyar pártnak – de nemcsak ő, a Fidelitas több aktivistát is küldött segíteni a mostani VMSZ-kampány számára –: ő a kettős állampolgárságról szóló 2004-es népszavazás alatt aktivistáskodott először, még középiskolásként – vagyis közel áll hozzá a téma, ahogy ő mondta, a nemzetegyesítés.
 

„Hát az elmúlt száz év ugye nem volt könnyű” – kezdett el moderálni a házigazda, Kiss Nándor, a VMSZ ifiszervezetenk elnöke, majd hogy a résztvevők agyát helyes gondolatok irányába terelje, hozzátette: az elmúlt tíz évben, vagyis amióta Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke, már kifejezetten pozitív irányú a változás, pláne a magyar kormány nemzetpolitikájában. Hogy mindez pont itt a Vajdaságban a legsikeresebb, ahhoz persze kell a szerb többségi társadalom hozzáállása is, emelte ki.

 

Itt jutott szóhoz a helyi erős ember, Pásztor Bálint, aki elmondta, mi ennek az oka: „Mert a VMSZ erős volt, és rávezette a szerb kormányt a helyes útra.” Szerinte a Fidesz is azért épp velük alakított ki stratégiai kapcsolatot, mert „érdemesek lettek erre” – azaz lényegében egyeduralkodóvá váltak a magyar kisebbségi térfélen, miután a leginkább a Jobbikhoz közeli, a VMSZ-esek által csak „ellenzéknek” nevezett vajdasági Magyar Mozgalomnak alig vannak már pozíciói és erőforrásai. (Ennek okairól és minkéntjeiről itt lehet olvasni.)
 

PÁSZTOR BÁLINT A FIDELITASOS SZÓNOKLATOK ALATT TÖBBNYIRE INKÁBB A TELEFONJÁT NYOMKODTA. FOTÓ: BAKÓ BEA / AZONNALI

 

Pásztor aztán elmondott egy másik titkot is: szerinte a mai jó szerb-magyar kapcsolat onnan jön, hogy apjában, Pásztor Istvánban – akit ő nemes egyszerűséggel csak a VMSZ elnökének nevezett – már 2008-ban a Szerb Haladó Párt alakulásakor megvolt ahhoz a bölcsesség, hogy elkezdjen kapcsolatot építeni a Šešelj-féle szélsőjobboldali pártból frissen kilépett Aleksandar Vučić és az akkor még ellenzéki Orbán Viktor között. Azt már én teszem hozzá, hogy ez a kapcsolat végül annyira gyümölcsözőnek bizonyult, hogy mára ők a két ország urai, ellenzékük romokban, a közmédia pártprogadantát tol, Vlagyimir Putyinnal mindkettejüknek különleges kapcsolata van, és egymást nevezik kedvenc szomszédjuknak. 

 

Pásztor felidézte: noha Vučićék hatalomra kerülésekor sokan még azt mondták a haladó párt kisebbségekhez való hozzáállásáról, hogy radikális múltjuk miatt „kést hordanak a szájukban”, mára bebizonyosodott, hogy ez egyáltalán nincs így. A VMSZ és a haladók kapcsolatáról Pásztor elmondta: semmi sincs ingyen, mindenért meg kell küzdeni, és

 

bár Vučićék mindenben megpróbálják átverni a VMSZ-t, „de mi se most kezdtünk el politizálni”, így ez sose sikerül nekik, de hát a politika már csak ilyen, ez így működik.

 

A Fidelitas-elnök ragadta meg a szót ezt követően, hogy arról beszéljen, milyen érzés a sajtó által támadva lenni: mintha gyomorba vágnák, illetve mint amikor az ókori görögöknél az orr fölötti pontra ütnének. Ezeket tűrni kell, és több fidelitasos kiválóan tűri is, mint Szijjártó Péter, aki ma Magyarország külügyminisztere, szőtte tovább a gondolatot, ami oda lyukadt ki, látogatása előtt felkészült Szerbiából, és meglepődve látta, hogy nekik mi vagyunk a 3. legfontosabb gazdasági partnerük.

 

Ez nagyon fontos, szőtte tovább szellemi gondolatát Illés, a tényekkel ugyanis tisztában kell lenni. Itt megemlítette a sokszor kifejezetten paródiának tűnő „Számok – a baloldali hírek ellenszere” nevű fideszes Facebook-oldalt, hogy az mennyire jó tényeket szállít, a baloldal ellen ugyanis a tények nagyon hasznos eszközök. Majd valamiért rátért a Momentum ekézésére: mint mondta, vidéki alapszervezeteik tagjai még elő momentumost nem láttak. Egy fidelitasos erre közbeszólt a közönségből: de igen, Gyulán láttak már, csak a választók elkergették őket. „Na, ez a követendő példa!” – vágta rá nevetve Illés Boglárka.

 

ILLÉS BOGLÁRKA EGYENESEN A TOPOLYAI FOCIPÁLYÁRÓL ÉRKEZETT, DE MEGVÁRTÁK. FOTÓ: BAKÓ BEA / AZONNALI

 

A Fidelitas elnöke beavatott minket abba is, hogy még a jobboldali fiatalok se nagyon vannak már képben azzal, hogyan kormányzott 2004-2009 között Gyurcsány Ferenc, a Fidesz kedvenc pofozózsákja. Felidézte: épp érettségiző fiatalokkal próbáltak felvenni egy a „Gyurcsány egyik fiókszervezetét”, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét ekéző videót válaszul arra, hogy ők bojkottálni akarták a koronavírus-járvány miatt az érettségiket, mikor az egyik aktivistájuk azt mondta a kezébe kapott szöveg elolvasása utan, hogy „én tenyleg utálom a Gyurcsányt, de hadd ne kelljen már arról beszélnem, hogy mit csinált 10-12 évvel ezelőtt, én akkor meg csak alsós általános iskolás voltam!”

 

Illés szerint eleve nehéz a dolga a fiatalokkal a politikának: 10 százalékot érdekel csak közülük a politika, és összesen 1 százalék aktív, azaz lép be pártba, politizál. Pedig a szocializáció fontos része lenne ez – magyarázta Illés Boglárka –, az ember ugyanis először saját magáért, aztán a családjáért, majd a közösségért vállal felelősséget, „kivéve a globalista libernyákok”, akik az egész világért akarnak, csak aztán semmiért sem fognak.

 

Arra, hogy releváns információ is elhangozzon a rendezvényen, a kérdésekig kellett várni, és a kérdés is egy budapesti fidelitasostól jött: miért éri meg egy szabadkai szerbnek a VMSZ-re, pontosabban Pásztor polgármesterségére szavaznia? A hazai pályán nekem belgrádi ellenzékiek által is kifejezetten esélyesnek felfestett Pásztor Bálint magabiztosan válaszolt: „Mert a konkurencia kritikán alul teljesít.

 

Egy széles látókörű szabadkai bunyevácnak, szerbnek, horvátnak nem igazán van itt kire szavaznia.”

 

A nagyjából 100 ezres lakosú Szabadkán nincs magyar többség, azaz nem olyan könnyű megszereznie a város vezetését a VMSZ-nek, mint az RMDSZ-nek Csíkszeredát: 2011-es adatok alapján nagyjából 30 százaléknyi a magyarok és a szerbek aránya is, van 8-9 százaléknyi horvát, illetve bunyevác, valamint cigányok, magukat jugoszlávnak vallók és montenegróiak is.

 

Pásztor felidézte, hogy mikor 2014-ben tartományi szinten a vajdasági autonómiát (tehát nem magyar etnikai, hanem területi alapú autonómiát) tették kampánytémává, bár mindenhol meglapogatták ezért a vállát, ez a fajta szimpátia nem látszott a választasi eredményükön – mára viszont talán már vonzóbb a VMSZ ennek a közönségnek.

 

De eleve maguk a szerbek is nagyon tagoltak Szabadkán, magyarázta Pásztor: nem mindegy, hogy valaki a kilencvenes években vagy az első vagy második világháborút követően került ide, neadjisten korábban, igazi tősgyökeres szabadkaiként eleve más a viszonya a városhoz, mint olyasvalakinek, aki csak nemrég, az ortodox, hegyvidéki Dél-Szerbiából települt ebbe a multikulturális Habsburg-örökségbe. A régebb óta itt elő szerbek ugyanis nem kifejezetten szimpatizálnak itt a polgármestert adó Vučić-féle haladó párttal, a VMSZ által hangsúlyozott közép-európaiság mint vízió inkább tetszik nekik – de továbbra is óvatosan, visszafogott optimizmussal kell tekinteni arra, hogy ők a VMSZ-re szavaznak-e.

 

NYITÓKÉP: Bakó Bea / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Smer korábbi miniszterelnöke, Peter Pellegrini bejelentette: megvan az elegendő aláírás, így megkezdik az új pártjának, a Hlas-SD-nek a bejegyzését. De mi a célja az új párttal?

Guttenbergnek 2011-ben kellett lemondania, mert kiderült: jogi doktori dolgozatának jelentős része plágium. Azóta egy brit egyetemen doktorit szerzett megint.

Illetve az „udvarias embereknek”, ahogyan a köznyelvben a Krímet is megszálló, felségjelzés nélküli csapatokat is hívták.

Bármennyire is meglepően hangzik ez így elsőre, évtizedes vízitúrás tapasztalatokra épül!

2022-ben minden egyéni körzetben közös jelöltet akarnak állítani, országosan pedig egyetlen közös programmal vágnának neki a választásoknak.

Az IT-szektor emigrációval fenyeget, ha tovább folytatódik az erőszak, de már az orvosok is beálltak tüntetni. Mutatjuk, mi történt éjjel Belaruszban.

Kristálytiszta érvelés: dolgozni nem dolgoznak, így van idejük lázadozni, korzózni az utcán.

A hét kérdése

Nem csak a Balatonnál magasabbak a szokottnál az árak, a horvát sajtó a dalmáciai árakon háborog. Szavazz: te fizetnél 1000 forintot érte?

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Twitter megosztás Google+ megosztás