+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna & Illés Gergő
2020. július 3. péntek, 16:05
Rekordon az országba bevándorolt külföldi állampolgárok száma a KSH eheti friss adatai szerint. Tíz magyarországi bevándorlóból csaknem négy ukrán állampolgár, az elmúlt években pedig nagyon visszaesett az uniós tagállamokból érkezők száma. Akkor ukránok mellett kik jöttek mégis Magyarországra, és mit csinálnak itt? Grafikonokon mutatjuk!
„Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját”

 

– hirdette a magyar kormány emlékezetes kék plakátokon még 2015-ben. A kormány azóta is következetesen bevándorlásellenes kommunikációt folytat, például a Fidesz-frakciónak egyenesen „bevándorlásellenes” névre keresztelt kabinete is van. Ehhez képest meglepő, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint, amelyek egészen 2000-ig nyúlnak vissza, még soha sem volt ennyi külföldi bevándorló, mint tavaly.

 

Mit jelent ez?

 

Azt, hogy 2019-ben már összesen 55 297 fő számított Magyarországra bevándoroltnak. Mint a KSH az Azonnalinak megírta, azokat a külföldi állampolgárokat tekintik bevándoroltnak, akik az adott évben léptek be Magyarországra belépő és a hatályos jogszabályoknak megfelelő tartózkodásra jogosító engedélyt kaptak.

 

A bevándoroltak száma tavaly még csak 49 ezer körül mozgott, előtte 36 ezer volt, míg azt megelőzően 23 ezer.

 

Érdekesség, hogy még az MSZP-kormány nyolc éve alatt sem érte el a bevándorolók száma a 36 ezer főt egyik évben sem.

 

 

Egyébként 2018-hoz képest leginkább az ukránok száma nőtt meg: 2015-ben 1143 ukrán állampolgárt tartottak számon az országban, ehhez képest tavaly előtt már 16 700 fő körül volt a számuk, tavaly pedig már több, mint 21 ezer ukrán állampolgárt tartottak számon. Vagyis 2015-höz képest a hazánkban tartózkodó ukrán állampolgárok száma a tizennyolc és félszeresére emelkedett, mindez pedig azt jelenti, hogy

 

az összes magyarországi bevándorló csaknem negyven százaléka ukrán állampolgár.

 

Az ukránok megjelenésére lehet magyarázat, hogy a koronavírus megjelenése előtt a magyar gazdaság munkaerőhiánnyal küzdött. Fontos leszögezni, hogy itt semmiképp sem határon túli magyar kettős állampolgárokról van szó, csak és kizárólag olyanokról, akiknek ukrán állampolgársága van, de magyar nincs. 

 

Egyébként korábbi méretéhez képest nagyott gyarapodott a vietnámi közösség is Magyarországon, 1279 főről 1961-re. Az ázsiaiak aránya már egy ideje stagnál, az utolsó nagyobb ázsiai bevándorlási hullám Magyarországra 2014-ben volt, mikor hirtelen a hazai bevándorlók harmadát az ázsiaiak adták. Az ő számuk viszont az elmúlt pár évben 12 ezer fő körül stabilizálódott. A szerbek viszont, akik 2007-ben még csaknem az ötödét tették ki a teljes magyar bevándorlási mixnek, viszont egyre kevesebben vannak, arányuk már nem éri el az öt százalékot sem.

 

 

További érdekes tény, hogy bár az EU 28 tagállamából (az egyszerűség kedvéért a brexit ellenére idevettük a briteket is) jövő bevándorlás már tíz éve 11 ezer fő körül stagnál, az ukrán állampolgárok, valamint az ázsiai országokból bevándorlók számának növekedése miatt drasztikusan visszaesett az EU28-ból Magyarországra vándoroltak aránya.

 

Tíz éve még az összes bevándorolt fele az EU-tagállamokból került ki, mára ez az arány húsz százalékra esett, holott a bevándorlók száma nem esett vissza.

 

Kétszázezer külföldi volt Magyarországon a járvány előtt

 

Sőt mi több: ha a Magyarországon tartózkodó külföldieket nézzük, akkor ennek többszörösét, 199 957 főt kapunk a KSH szerint, legalábbis 2020 január elsején – vagyis még a koronavírus-járvány kitörése előtt – ennyi főt mértek. Igaz, ez azért nem számít rekordnak, mert 2011-ben volt, hogy közel 207 ezer külföldi is hazánkban tartózkodott. Itt tartózkodók alatt a KSH azokat a külföldi állampolgárokat érti, akik Magyarországon a tartózkodásra, illetve letelepedésre jogosító engedéllyel rendelkeznek, és akik az adott év január 1-jén életvitelszerűen Magyarországon tartózkodtak. A Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok adatai 2012. január 1-jétől tartalmazzák a menekültként és oltalmazottként elismert személyek számát is.

 

Na és hogy mit csinálnak itt a külföldiek? A KSH arra vonatkozóan is közöl adatot 2015 óta, hogy mi tartózkodásuk célja. Többségük nem meglepő módon keresőtevéeknységet folytatott Magyarországon a 2020-as adatok szerint, ez több mint 77 900 főt jelentett, miközben 2019-ben még több mint tízezerrel kevesebben, mindössze 66 700-an mondták ezt. 

 

Egyébként így alakulnak a legnépszerűbb tartózkodási célok:

 

1. Keresőtevékenységet folytat: 77 905 fő

2. Egyéb, ismeretlen cél: 32 119

3. Bevándorlás, letelepedés: 31 864

 

A tartózkodási célok között szerepel a „nemzetközi védelem” is, emiatt 5033-an vannak az országban a friss adatok szerint.

 

NYITÓKÉP: Yamen/ Wikimedia Commons

ADATVIZUALIZÁCIÓ: Illés Gergő / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A belarusz ellenzéki vezető úgy látja: Belaruszban eszkalálódik a helyzet, ezért az országoknak gyorsan kellene cselekedni. Cihanouszkaja nem látja értelmét a hazatérésnek.

Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás