+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Varsányi Bence
2020. június 5. péntek, 16:42
Eddig mi kérdeztünk, most viszont a ti koronavírus-járvánnyal kapcsolatos kérdéseitekre válaszolnak a politikusok.

Annyi interjút készítettünk már politikusokkal és egyéb közszereplőkkel az Azonnalin, hogy úgy gondoltuk, most rajtatok a sor!

 

Kérdéseiteket az Azonnali Instagram-oldalán, a sztorinkban tehettétek fel, és az volt az egyetlen megkötésünk, hogy a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban kérdezzetek. Így is tettetek.

 

Cseh Katalin, a Momentum Mozgalom EP-képviselője, Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője és Ungár Péter, az LMP országygűlési képviselője (aki egyébként lapunk többségi tulajdonosa is) pedig válaszolt, gondolataikat teljes terjedelmükben olvashatjátok cikkünkben!

 

Tízes skálán mennyire tartja ijesztőnek a szabadságjogokra nézve, hogy a járvány alatt az ellenzék és a társadalom nagy része a kijárási szabályok szigorítását követelte?

 

Cseh Katalin:

 

Tízes skálán nulla, egyáltalán nem tartom ijesztőnek. Ami ijesztő az az, hogy könnyen lehet, az ellenzék által kikövetelt iskolabezárás, vagy a szigorúbb maszkviselési szabályok nélkül sokkal rosszabbul állna ma Magyarországon a halálozások száma. Ne felejtsük el, hogy amikor itthon megjelent a járvány, számos más országban már katasztrófaközeli állapotok uralkodtak, és teljesen egyértelműen tudtuk, hogy az egészségügyi válsághelyzet elkerülhető lett volna időben meghozott intézkedésekkel.

 

Láttuk azt, hogy a kormány késlekedik, sokáig alig volt tesztelés, alig volt tájékoztatás, még abban sem tudott megegyezni az operatív törzs, hogy kell-e maszkot hordani vagy sem.

 

A magyar egészségügy járványtól függetlenül évtizedek óta katasztrofális állapotban van, a kórházi kollégáim is azt mondják, hogy egy komolyabb járvány összeomlásközeli helyzetet okozhatott volna. Amit tízes skálán minimum tízes mértékben tartok ijesztőnek, az a kormány gazdasági intézkedéseinek gyengesége, ami miatt százezres nagyságrendben veszíthették el emberek a munkahelyüket.

 

Ujhelyi István:

 

Ha a kérdés arra vonatkozik, hogy mennyire ijesztő az, ha maga a társadalom többsége követeli saját maga szabad mozgásának az elrendelését, akkor mindenképpen öt feletti lenne az osztályzat. Ez ugyanis két dolgot jelent:

 

vagy valóban nagyon komoly veszély van, aminek megfékezésére az egyetlen józan megoldás a kijárás korlátozása, vagy pedig a társadalom többségével egy mocskos propagandagépezet agymosással elhitetett valamit, amitől ezért – egyébként alaptalanul – rettegnek.

 

Előbbire a koronavírus-járvány a példa, amely során a korlátozások (legalábbis jelen tudásunk szerint) megfelelő válaszok voltak és csökkentették a kockázatokat. Az iskolák bezárását például az ellenzék jogosan és helyesen követelte, ezt a kormányzat először még feleslegesnek mondta.

 

Utóbbi pedig jó példa a Fidesz aljas játékára, amellyel állandó feszültségben és harci állapotban tartja az ország egyik felét: éppen mindig attól kell rettegni, akit plakátra raknak. Utóbbira láttunk már példát a múltban is, ezek társadalmi hatásairól azóta a történelemkönyvek sötét lapjain olvashatunk.

 

Ungár Péter:

 

Alapvetően az, hogy voltak kijárási korlátozások, nem szabadságjogi probléma.

 

Indokoltak voltak a legtöbb esetben, hiszen egy világjárványról van szó, és kevés információval rendelkezünk.

 

Nem úgy kellett volna a kórházi ágyakat felszabadítani, ahogy a járvány alakul, tehát fokozatosan?

 

Cseh Katalin:

 

A kórházi ágyak hirtelen felszabadítása, több ezer ápolásra szoruló ember hazaküldése a kormány járvány alatt elkövetett legnagyobb bűne. Ápolás, kezelés nélkül hagyni súlyos állapotú, kiszolgáltatott betegeket, tudva azt, hogy ez indokolatlan szenvedést, megalázást, sajnos sok esetben halált is okozhat számukra – erre nincsen magyarázat.

 

Számomra egészen elképesztő az, hogy a szakmai szervezetek bevonása nélkül, a kórházigazgatók, a főorvosok ellenében mégis mi alapján merészelt meghozni egy ilyen döntést Orbán Viktor: annyi ágyat akartak szabaddá tenni, ami még a nálunk sokkal nagyobb Olaszországban, a járvány tombolásának csúcspontján sem volt szükséges.

 

Egy ilyen döntést mindenképpen csakis a Magyar Orvosi Kamarával, a betegeket képviselő szervezetekkel, az ellátó orvosokkal való legszorosabb konzultációban, a lehető legóvatosabban kellett volna meghozni.

 

Ne felejtsük el, hogy azért bocsátottak el két kórházigazgatót is, mert védték a betegeiket és nem akartak eleget tenni ennek az embertelen, szakmaiatlan rendelkezésnek. Azért is kellene önálló egészségügyi minisztérium, erős, szakmai vezetés, hogy ehhez hasonló embertelen, előkészítetlen döntések soha többé ne születhessenek meg ebben az országban.

 

Ujhelyi István:

 

A kórházi ágyak felelőtlenül elrendelt kiürítése az orbáni válságkezelés legnagyobb és legsúlyosabb hibája. Ezt ők is pontosan tudják, csak nem merik bevallani. Kásler Miklós bebizonyította a tökéletes alkalmatlanságát, azok a magyarázkodások pedig, amelyek azóta születtek, és a kiürítést elrendelő miniszter helyett az orvosok, sőt már a betegek nyakába varrják a felelősséget, egyszerűen kritikán aluliak.

 

Káslernek távoznia kell, az egészségügy irányítását pedig átszervezni, külön minisztérium és felelős vezetők kezébe adni.

 

A kormányzat szégyenletes titkolózása miatt egyelőre még nem látunk tisztán ebben a kérdésben, de ki merem jelenteni, hogy sok ártatlan életbe került ez a felelőtlen és érzéketlen döntés. Idővel minden részlet ki fog derülni, a felelősök pedig nem kerülhetik el a felelősségre vonást: nemcsak a politikait, de akár a büntetőjogit sem.

 

Ungár Péter:

 

Egyáltalán nem értek ehhez.

 

Mi a véleménye az EU járvány elleni fellépéséről?

 

Cseh Katalin:

 

Szerintem kis késlekedés után az EU sok mindent megpróbált, a támogatások átcsoportosításával Magyarország is több mint kétezer milliárd forintot költhetett a koronavírus elleni védekezésre, és még számos más forrásból is kaphattunk támogatást.

 

EU-s kezdeményezés az a 100 milliárd eurós munkahelyvédelmi program is, amit a magyar kormány is igénybe vesz most (és szívből remélem, hogy ezzel kiegészítve talán lesz itthon is végre egy olyan munkahelyvédelmi program, amely nem a közmunkát és a katonáskodást kínálja a bajba jutottaknak, hanem meg tudja menteni a piaci munkahelyeket is).

 

Ugyanakkor erősebb tudott volna lenni a közös fellépés, ha az Uniónak több hatásköre lett volna az egészségügy területén,

 

vagy ha mondjuk az Unió valódi saját bevételekkel is rendelkezne, amikből bőkezűbben tudta volna támogatni a védekezést.

 

A héten az Európai Parlamentben bemutatott európai újjáépítési terv amúgy pont ennek korrekciójára tesz kísérletet. Ebből Magyarország is 2500 milliárd forintot kap majd, de lesznek új, közvetlen EU-s források, például a szennyező nagyvállalatokra kivetett adókból, és az egészségügyre is sokkal több pénz jut majd.

 

Ujhelyi István:

 

Számtalan alkalommal elmondtam már, hogy az EU messze nem tökéletes intézmény, de jelenleg nincs jobb megoldásunk arra, hogy az európai közösség békében éljen és fejlődjön. Az Unió ugyanakkor cselekszik és a lehető legtöbb segítséget nyújtja a tagállamoknak, még akkor is, ha csatahajóként lassabban fordul, mint egy gyorsnaszád.

 

Az azonban szánalmas hazugság, amikor a kormánypártiak azzal hergelnek, hogy az EU nem tett semmit:

 

csak én magam tizenkét olyan uniós eszközt mutattam be az elmúlt időszakban, amely Magyarország számára is rendelkezésre állt a védekezés során, annak ellenére, hogy az Orbán-kormány ezek közül csak néhányat vett igénybe, és még azt is igyekszik eltitkolni.

 

Csak egyetlen példa: az Európai Globalizációs és Alkalmazkodási Alapban több mint százmillió eurós keret áll rendelkezésre ahhoz, hogy tömeges elbocsátások esetén célzott módon adjunk pénzt továbbképzésre, vállalkozás beindítására, átmeneti időszak finanszírozására. A magyar kormány az elmúlt tíz évben egyszer sem igényelt pénzt ebből az alapból, pedig lett volna rá lehetősége, és most sem teszi, amikor a gyárak sorban rúgják ki a munkások százait.

 

Az EU válságkezeléséhez tartozik még egy fontos tény, amelyet sokan nem tudnak, vagy nem tartanak fontosnak. Az egészségügy teljes egészében tagállami hatáskör, vagyis az Unió intézményei csak ajánlásokat, javaslatokat tehetnek a kormányoknak arra, hogyan tudják jobban és hatékonyabban működtetni az egészségügyi rendszereiket.

 

Azok tehát, akik most az EU válságkezelését kritizálják az egészségügy területén, de közben vasvillával tiltakoznak az uniós hatáskörök megerősítésével szemben, jobb lenne, ha inkább szép csendben lecsoszognának a pályáról.

 

Én azon dolgozom, hogy létrejöjjön az Európai Egészségügyi Unió, benne egyik fontos pillérként azok a minőségi kötelező ellátási minimumsztenderdek, amelyeket minden tagállamban biztosítani kell. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a koronavírus felgyorsította az ezzel kapcsolatos folyamatokat, immár egyre többen álltak be a kezdeményezésem mögé, így a megvalósítás is egyre közelebb kerül.

 

De arra is büszke vagyok, hogy „benne van a kezem” abban, hogy a most bejelentett újjáépítési terv egészségügyi részében a forráskeretet a huszonháromszorosára emelték. Azért ez nem kis dolog.

 

Ungár Péter:

 

A gazdasági kérdésben nem lehet tudni még, hogy mi lesz az EU közös politikája, de

 

a vírus alatt nem volt közös fellépés.

 

Mit gondol a deglobalizációról a járvány után?

 

Cseh Katalin:

 

A járvány könyörtelenül rámutatott az eddig kialakult világrend hiányosságaira: számos gyógyszerhez, védőeszközhöz azért nem sikerült időben hozzájutni, mivel Európában nem volt megfelelő kapacitás ezek legyártására.

 

Rengeteg gyárat azért kellett leállítani, mert a világ összes pontjáról érkező beszállítók a közlekedés leállása miatt nem tudták szolgáltatni a szükséges alkatrészeket és alapanyagokat.

 

Az európai ipart meg kell erősíteni, nem lehetünk a jövőben ennyire Kínára utalva, haza kell hozni a termelést, a kontinensen kell új munkahelyeket teremteni.

 

Ezzel az új európai iparstratégia is egészen biztosan sokat fog foglalkozni. A helyi termelők előnyben részesítése a klímavédelem szempontjából is kulcsfontosságú: a szállítmányozás miatti károsanyag-kibocsátás csökkentésével a környezetünk megóvásáért is sokat tehetünk.

 

Nagyon fontos lenne, hogy a járvány után kialakuló új rendszer tanuljon a régi hibáiból:

 

ne essünk vissza a korábbi, fenntarthatatlan, embertelen működésbe, a leálló gazdaság újraindítását használjuk fel a zöld átállás támogatására!

 

Ujhelyi István:

 

A járvány csak megerősített abban az álláspontomban, hogy mélyebb integráció és együttműködés nélkül szétesik az európai közösségünk és azzal nemcsak a béke projektje dől össze, de a gazdasági fejlődés és a szociális biztonság is szétporlad.

 

Amikor a Fidesz „erős nemzeti tagállamok laza szövetségéről” beszél, akkor valójában megint csak blöfföl és hülyíti az embereket. Nem tudom, feltűnt-e bárkinek is, hogy nem is szokták ezt a víziójukat kifejteni. Azért nem, mert a szlogenen túl nincs mögötte semmi.

 

Nemzeti máz mögé bújva bomlasztanak, miközben a mélyebb integráció, a szorosabb összekapcsolódás nemhogy a nemzeti identitás elvesztését, de épphogy a megerősítését jelentheti.

 

A járvány azoknak is bebizonyította, hogy mélyíteni kell az integrációt, akik eddig a laposföld-elméletet is belájkolták a közösségi oldalakon. Ideje végre felfogni, hogy jelen generációnk olyan kihívásokkal néz szembe, amelyekre csak és kizárólag közös válaszokat lehet adni.

 

A globális felmelegedést nem állítja meg egy határkerítés. A világjárványokat nem lehet kétharmados parlamenti többséggel betiltatni. De a világhatalmi játszmákban sem lehet sikerrel kártyázni, ha csak egy szál huszárgatyában kuruckodunk. Az európai közösség akkor erős és befolyásos, ha egységes szereplőként lép fel. Aki ez ellen dolgozik, az a magyar sorsközösség jövője ellen is dolgozik.

 

Ungár Péter:

 

A globalizáció folyamatának rengeteg negatív hatása van. Ez most különösen látszódik, így

 

új erőre kaphatnak az alterglob mozgalmak.

 

Milyen hatással lesz a járvány a társadalom összetartására vagy polarizációjára?

 

Cseh Katalin:

 

A járvány alatt egészen csodálatos társadalmi összefogás alakult ki, és szívből remélem, hogy ez később is megmarad: a legtöbb ilyen cselekedetre ugyanis a hétköznapokban is szükség van. Nem csak egy járványhelyzet alatt jó az, ha segítünk idős szomszédainknak bevásárolni vagy kutyát sétáltatni, nem csak a válság miatt kell megbecsülni az egészségügyi dolgozók, a szociális segítők munkáját. Most vált egyértelművé,

 

láttuk, hogy kik viszik a hátukon az országot a legnehezebb időkben is: az orvosok, a nővérek, a tanárok, a buszvezetők, a bolti dolgozók, a szociális munkások.

 

Éppen azok, akiket a mindenkori hatalom a legjobban elhanyagolt, sokan közülük még a megélhetésükhöz szükséges fizetést sem viszik haza a nap végén.

 

Nagyon bízom abban, hogy a kormány végre felismeri azt, hogy a segítőknek nemcsak tapsolásra van szükségük, hanem valódi támogatásra, béremelésre, emberséges munkakörülmények megteremtésére. Ha ezt a járvány után sem lépik meg, az azok cserbenhagyását jelenti majd, akik a legnagyobb bajban is segítettek nekünk.

 

Ujhelyi István:

 

Én bevallom, azt gondoltam, hogy ez a krízis be fog temetni bizonyos árkokat és – talán végleg – félretol bizonyos politikai abszurditásokat. De miközben a magyar emberek képesek voltak az összefogásra, segítették egymást és bizonyították ennek a nemzetnek a valós összetartó erejét, addig a Karmelita kolostor magaslatain tovább tobzódott a bosszúszomjas leszámolási őrület és a bödőcsi közpénzbulímia.

 

Már az első pillanatban világossá tette a hatalom, hogy

 

a nagy nemzeti összefogást csak hercig Facebook-posztokban hirdeti, de amikor tenni is lehetne érte, máris ugyanaz a pökhendi ficsúrsereg bújt elő a fideszes sorokból.

 

Sajnos, az a tudatos hergelés megint, amit ebben az időszakban is képesek voltak elkövetni – tudniillik, hogy az „ellenzék a vírusnak drukkol” vagy az a végtelenül gusztustalan és igaztalan hadjárat, amit a főpolgármesterrel szemben folytattak –, mind tovább mélyíti az árkokat a társadalomban.

 

Orbán Viktorék újabb lehetőséget szalasztottak el arra, hogy végre egyszer ne csak hazugmód beszéljenek, de tegyenek is a nemzet egységéért. De úgy tűnik, nekik ez tényleg nem fontos. Nem úgy a közpénzek kitalicskázása, amelyre azért még a veszélyhelyzet alatt is figyelmet tudtak fordítani.

 

Ungár Péter:

 

Ezt nem tudom megmondani, szerintem ezt nem lehet még tudni.

 

Milyen új káros szokása lett a járvány alatt (Netflix-függés, házhozrendelés, stb.)?

 

Cseh Katalin:

 

Új káros szokásaim nem biztos, hogy lettek, inkább a meglévő régiek erősödtek fel sokkal jobban. Én is sokat rendeltem ételt, szerettem volna támogatni a nehéz helyzetben lévő éttermeket legalább ezzel, de nyilván a kényelmi faktor is belejátszott ebbe. Illetve, mivel a kórházi önkénteskedést leszámítva otthonról dolgoztam, ezért az utazási idő kiesésével volt lehetőségem befejezni az összes régi sorozatot, amit korábban félbehagytam, és

 

valószínűleg a kutyámnak is elege van már belőlem, mert állandóan sétáltatni akartam.

 

Ujhelyi István:

 

Káros szokásom nem feltétlenül lett, hacsak nem az, hogy a „home office” miatt felfedezett új lehetőségeknek köszönhetően kényelmesebben, és így sűrűbben, többféle platformon tudtam immár elérni a brüsszeli csapatom tagjait, akik ennek nyilván rendkívüli mód örültek.

 

De az online találkozók egyszerűsége azonnal le is terhelte a naptáramat: reggeltől estig tele vagyok hivatalos találkozókkal, webkonferenciákkal, hiszen a Brüsszelben vitt területeim (turizmus, közlekedés és egészségügy) vastagon érintettek a válságkezelésben.

 

A karantén időszaka számomra azért is volt különleges, mert a krízis legerősebb napjaiban született meg hatodik gyermekem, Bercell. A politikában eltöltött elmúlt húsz évem szinte állandó rohanással és munkával telt – nincs ez másként most sem, ha nincs járvány -, így

 

bevallom kevesebb időt tudtam a gyermekeimmel tölteni, mint egyébként szerettem volna.

 

Ez a pár hét azonban kényszerűen lelassított és sok mindent be tudtunk pótolni a családdal. Nem is emlékszem, hogy mikor játszottam ennyit egy mini műanyagkonyhában guggolva, nem létező teát töltögetve a babák csészéibe.

 

Ungár Péter:

 

Nem igazán tudtam aludni.

 

+ + +

 

Tetszett, hogy ti kérdezhettetek? Legyen még ilyen más politikusokkal? Szavazzatok!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A tömeg az elhallgatott járványhelyzettel, a rossz egészségüggyel és az autoriter politikával elégedetlen; széljobbosok viszont újságírókra támadtak.

Aleksandar Vučić szerb elnök pedig úgy reagált a tüntetésekre: ha az ellenzék változást akar, akkor vagy nyerjék meg a választásokat vagy öljék meg őt.

Belgrádban folytatódnak a rendszerellenes tiltakozások: a tüntetők „a vírus és a rezsim áldozataiért“ imádkoznak.

Az EU nem egy bankautomata olyan tagállamok számára, akik figyelmen kívül hagyják az alapvető szabályokat, írták a néppárti EP-képviselők.

A fából készült alkotást július 4-én, az amerikai függetlenség napján gyújtották fel.

A jobbközép Andrej Plenković annyira egyértelmű győzelmet aratott, hogy nem szorul rá egyetlen nagyobb pártra se koalíciós partnerként. Csak a kisebbségekre, lényegében.

Dorosz Dávid főpolgármester-helyettes szerint Budapesten rövid távon biztosan nem lesz ingyen a BKV. De mit és miért akarnak a bécsi zöldek?

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Három borásztehetség, bor, bogrács, vezetett kóstoló, dűlőtúra. Mád, július 11.

Duda vs. Trzaskowski: a párharcot többek közt Pál Benedek, az Azonnali szerzője is értékeli július 14-én délután!

Az egyik legszebb pincesoron nyit ki a Planina borház július 31-én este. Vigyázat, sokac temperamentum + jó borok!

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás