Gulyás Gergely: Nem a megfigyelési botrányról tereljük a figyelmet a népszavazással

Gulyás Gergely szerint hisztériakeltés az, ami a megfigyelési botrány körül zajlik, és az oltási kedvet csökkentené, ha Orbán Viktor és Karácsony Gergely egy plakáton szerepelve népszerűsítené a koronavírus elleni oltásokat.

Népszavazásba öntött nemzeti konzultációt kezdeményezett szerdán a kormány az általuk gyermekvédelmi törvénynek nevezett, a homoszexualitást és a nemváltoztatást a pedofíliával összemosó pedofiltörvény apropóján – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök.

Mint azt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztertől a csütörtöki kormányinfón megtudtuk, a kormány úgy számol, hogy

a népszavazást idén év végén, legkésőbb 2022 elején fogják megtartani – tehát mindenképpen a 2022-es országgyűlési választás előtt.

Ez egyébként reális is lehet, tekintve, hogy országos ügydöntő népszavazást kiírni nem egy párnapos történet:

• A népszavazásokról is szóló törvény értelmében a benyújtástól számított 30 napon belül kell döntenie arról a Nemzeti Választási Bizottságnak, hogy átengedi-e az adott kezdeményezést.
• Ha igen, akkor kezdődhet meg az alsó hangon is legalább két-három hónapot igénybe vevő aláírásgyűjtés, aminek során kétszázezer ember szignója kell ahhoz, hogy az Országgyűlés kötelezően elrendelje a népszavazás megtartását.
• Erre a sikeres aláírásgyűjtést követően úgyszint harminc napja van a parlamentnek.
• Ezt követi újabb egy hónap, amikor a köztársasági elnök megvárja, hogy a népszavazást elrendelő parlamenti döntés ellen él-e valaki jogorvoslattal: ha nem, akkor kell kitűznie a szavazás időpontját tizenöt napon belül.
• És ha mindezek után érvényes és eredményes egy népszavazás (azaz a mintegy nyolcmillió választópolgár legalább fele részt vesz a szavazáson, és az érvényesen szavazók legalább fele azonos választ ad a kérdésre), onnantól áll a parlament rendelkezésére majdnem fél év, 180 nap arra, hogy a népszavazás eredményének megfelelő törvényt hozzon.

Mint azt Gulyás Gergely elmondta, a kormány az év végi, jövő év eleji időpontba bekalkulálta azt is, hogy minden releváns politikai szereplő élni fog jogorvoslattal. Újságírói kérdésre a miniszter azt is hozzátette, hogy

személy szerint ő azt szeretné, hogy minél korábban megtarthassák a népszavazást, így minél előbb megszerezve az emberek megerősítő véleményét Brüsszellel szemben, és politikailag sem számít sokat, hogy a népszavazást egy-két hónappal a választáshoz közelebbi időpontban bonyolítják-e le.

Ezzel párhuzamosan egyébként Budapest főpolgármestere, az előválasztáson a Párbeszéd, az MSZP és az LMP közös miniszterelnök-jelöltje, Karácsony Gergely is országos népszavazást kezdeményezett, többek között a Diákváros ügyéről, autópályák eladásáról vagy az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról.

Újságírói kérdésre, hogy ezt, illetve a kormány által kezdeményezett népszavazást tarthatnák-e együtt (ami nem mellesleg a részvételi arányt is növelhetné), Gulyás úgy felelt, szerinte nem, mert a két népszavazási kezdeményezés nagyon elüt egymástól, de a népszavazási időpontokról nem a kormány, hanem a köztársasági elnök dönt.

Hisztériakeltés a megfigyelési botrány

„Nem”

– jelentette ki kategorikusan az Azonnali kérdésére Gulyás Gergely, hogy azért határoztak-e pont most a gyermekvédelmi népszavazás bejelentéséről, hogy eltereljék a figyelmet a vasárnap kirobbant megfigyelési botrányról. Ugyanis mint kiderült, közel 50 ezer telefont figyelhettek meg világszerte az izraeli NSO Pegasus nevű kémszoftverével, sok megfigyelést pedig politikai alapon, újságírókkal, gazdasági szereplőkkel és ellenzéki politikusokkal szemben nemzeti kormányok köreiből rendelhettek meg. Az EU-ban az egyedüli érintett Magyarország.

Gulyás Gergely a kormányinfón következetesen azt képviselte, hogy az ügy egy politikai alapú hisztériakeltés, és azt kell vizsgálni, hogy ha történtek is lehallgatások, azok a jogszabályi környezettel összhangban voltak-e – ez azonban nem kormányzati hatáskör, ezért a kormány nem fogja kivizsgálni az ügyet, így tájékoztatást sem tudnak erről adni sem most, sem a jövőben.

A hisztériakeltéssel érvelt amellett is a miniszter, hogy a Fidesz-KDNP-frakció tagjai miért nem fognak részt venni a jobbikos Stummer János által összehívott Nemzetbiztonsági bizottság rendkívüli ülésén, ami így határozatképtelen lesz – miközben Pintér Sándor belügyminiszter egyébként már kifejezte, hogy zárt ülésen ő szívesen válaszolna a felmerülő kérdésekre. Mint azt Gulyás elmondta: normál parlamenti ülésszakban kell főszabály szerint a parlamenti bizottságoknak ülésezniük,

a rendkívüli ülés összehívásának pedig nem lehet indoka egy olyan hisztériakeltés, mint ami most a megfigyelési botrány kapcsán kibontakozott.

Kitért a miniszter továbbá arra a Szabó Máté és Vissy Beatrix jogvédők által a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt indított eljárásra, amiben a bíróság végül azt mondta ki, hogy a nemzetbiztonsági megfigyelések miniszteri engedélyezése – amibe a bíróságnak nem köteles beleegyeznie – emberi jogokat sért. Újságírói kérdésre, hogy ez alapján nem kéne-e szigorítani azon, hogy ki engedélyezheti a megfigyeléseket, Gulyás úgy válaszolt: ettől a vitától ő nem zárkózik el, de ezt lefolytatni nem egy ilyen kreált ügy kapcsán kell.

A népszavazás és a megfigyelési botrány között már csak azért sincs összefüggés Gulyás szerint, mert

az előbbi ötlete legelőször két hete, a botrány kirobbanása előtt merült fel, és azért határozták el magukat a népszavazás jelentésére, mert az Európai Bizottság július közepén a gyermekvédelmi törvény kapcsán kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben.

Az Azonnali kérdésére, hogy a kormány nem tart-e attól, hogy a gyermekvédelmi népszavazási kampány hatására olyan atrocitások fognak kibontakozni, mint a 2016-os kvótanépszavazás idején (amikor sok faluban és kisvárosban páni félelmet, vaklármák tucatjait okozta az, ha valakit migránsnak gondoltak a helyiek, sőt, később Őcsényben például kiszúrták az autója kerekét egy helyinek, aki szállást adott a menekülteknek), Gulyás kitérően úgy reagált, hogy a kormány mindig mindenkit arra hívott fel, hogy tartsák tiszteletben az emberi méltóságot, és minden erőszakos magatartást elítélnek.

Remélik, hogy a Bizottság elnöke kordában fogja tartani a magyargyűlölő biztosokat

A gyermekvédelmi törvény egyébként nemcsak a népszavazás, hanem az uniós helyreállítási alap lehívásához benyújtott magyar terv kapcsán is előkerült a kormányzati kommunikációban, amit a Bizottság átfogó igazságügyi reformok után fogadna csak el a korrupciós kockázatokat minimalizálandó. Varga Judit a Magyar Nemzetnek adott interjújában viszont úgy fogalmazott, hogy az Európai Bizottság legfrissebb jogállamisági jelentése a magyar pedofiltörvényt is elmarasztalja –

a helyreállítási alap kifizetései azonban nem a pedofiltörvény miatt, hanem a jelentésben ugyancsak feltárt korrupciós kockázatra hivatkozva maradhatnak el.

Kérdésünkre, hogy a kormány miért keverte bele a helyreállítási alap ügyébe pedofiltörvényt is, mikor a két ügyet a Bizottság külön kezeli, Gulyás Gergely úgy reagált, hogy

a magyar helyreállítási terv elfogadását azt követően kezdte elodázni a Bizottság, hogy Magyarországon elfogadták a gyermekvédelmi törvényt, és semmi másnak nincs köze ehhez.

A miniszter egyébként hozzátette, hogy az EU-val továbbra is lojális együttműködésre törekszik a magyar kormány, reméli, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök „kordában tudja tartani a magyargyűlöletről híres biztosokat”, és az optimizmust ezzel kapcsolatban az is kifejezi, hogy a kormány – a szokásos gyakorlat szellemében, hogy az uniós forrásokat utófinanszírozással kapjuk meg Brüsszeltől – a helyreállítási alaphoz szükséges pénzeszközöket létre fogja hozni, a pályázatokat ki fogja írni.

A kormány szerint csökkentené az oltási kedvet, ha Orbán Viktor és Karácsony Gergely egy plakáton szerepelne

Július közepén Karácsony Gergely főpolgármester az Azonnali kérdésére elmondta, ő szívesen szerepelne Orbán Viktorral egy plakáton, közösen népszerűsítendő a koronavírus elleni oltások beadatását.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter arra a kérdésünkre, hogy a kormány elfogadja-e ezt az ajánlatot, ha az oltást népszerűsítő kampányra lesz szükség a jövőben, úgy felelt:

„Olyan megoldásokban gondolkodunk, ami növeli az oltási kedvet.”

Az Azonnali kérdésére, hogy vajon csökkentené-e az oltási hajlandóságot, ha egy politikai alapon megosztott társadalomban az emberek látnák, hogy az oltások népszerűsítése érdekében a más oldalon álló politikusok képesek összefogni, Gulyás úgy reagált:

„Ezt ön vonta le nem teljesen helytelen következtetésként abból, amit én mondtam.”

Saját magát cáfolja meg Cseh Katalin azzal, hogy a családi cégük milliós uniós pályázatokat nyer

Az Azonnali kitért a momentumos EP-képviselő, Cseh Katalin körül a kormánymédiában kreált botrányra, mi szerint 2013 és 2018 között 285 millió forintnyi uniós támogatást nyert el a képviselő által még a momentumos politikai pályafutása előtt vezetett, és egyébként az apja által alapított Pannónia Nyomda Kft.

Az Azonnali kérdésére, hogy mekkora botránynak számít az, ha egy magyar cég EU-s pályázatot nyer, Gulyás úgy reagált:

„Önmagában ha csak ennyi történt, az még nem számít botránynak.”

És hogy akkor az miért számít botránynak, ha egy EP-képviselő apjának a cége EU-s pályázati pénzeket nyer, aminek a vezetéséről Cseh Katalin a képviselősége előtt lemondott? A miniszter szerint a momentumos képviselő ezen az alapon viszont már kritizálható, hiszen Cseh előszeretettel vádolja azzal a magyar kormányt, hogy ellenzékiek nem szerezhetnek uniós pénzeket – ez az ügy egyértelműen rácáfol erre Gulyás szerint.

NYITÓKÉP: Petróczi Rafael / Azonnali