+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Galavits Patrik
2020. május 30. szombat, 14:40
Nem gondolom, hogy a csütörtöki demonstrálók közül mindenki rasszista barom lenne. De azért lehetett rá számítani, hogy a rasszista barmok felülreprezentáltan lesznek jelen a Deákon.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Péntek reggel érdekes üzenet fogadott a Messengerem rutinszerű csekkolásakor. Egy három emberrel közös chatablakba küldte egy barátom Hamberger Ádám Fradi-kápó Facebook-posztját, amivel ő – bár elmondása szerint ezt soha nem gondolta volna – nagyon egyetért.

 

Az FTC-ultrák vezére ebben nehezményezi, ahogy egyes médiumok a csütörtöki Deák téri „megemlékezésükről” beszámoltak, illetve ahogy politikusok megnyilvánultak az eseménnyel kapcsolatban. A szurkolók azért gyülekeztek az egyik legforgalmasabb budapesti téren, mert május 22-én hajnalban két fiatalt megkéseltek ott – egy darabig arról szóltak a hírek, hogy a gyilkosságot cigány származású fiatalok követték el, ezért a Mi Hazánk is rászervezett az eseményre egy demonstrációt, amelyen a „cigánybűnözés ellen” szólaltak fel.

 

„…a sajtó egy része, több politikus, köztük Budapest főpolgármestere »náci« felvonulásról, megfélemlítésről, a város feldúlásáról, szélsőjobboldali szurkolókról számol be. Borzasztóan sértőnek és felháborítónak tartom ezt a fajta kommunikációt!”

 

– írja Hamberger a bejegyzésében, majd hozzáteszi, hogy a megemlékezés nem egy „cigány kontra magyar esemény volt”, és az esetleges etnikai kérdéseket nem szabad idekeverni. Hogy valóban cigány fiatalok követték-e el a késelést, nem egyértelmű – nem mintha a tragédia szempontjából bármilyen jelentősége lenne, de az ún. cigánybűnözés elleni felszólalást fanyarul komikussá teszi.

 

Hamar kiderült, hogy fiatal barátom (a megszólítást Mészöly Kálmán óta csak arany betűkkel szabadna leírni, ezt most mindenki képzelje ide) ezúttal nem a szokásos trollkodásnak szánta az üzenetet, és a chat másik szereplőjétől még bátorítást is kapott.

 

Ha még jólfésült fővárosi fiatal értelmiségiek sem a térdüket csapkodják a röhögéstől egy ilyen megnyilvánulás után, mint Hambergeré, és nem látják annak álságosságát, mi több, komolyan veszik és egyetértenek vele, akkor gond van.

 

Szóval nem árt tisztába tenni, hogy miért nincs oka felháborodni Hamberger Ádámnak és szurkolótársainak.

 

Cigányoztak ők, de nem úgy

 

A május 22-én a Deák téren meggyilkolt két fiatal tragédiája érthető, hogy indulatokat korbácsol fel. A tökéletesen értelmetlen erőszak ellen felszólalni, és azt elítélni emberi mivoltunkból fakadó minimum. Ahogy azt egyébként Hamberger is kiemeli, csütörtökön „ősi riválisok”, akiknek a csapatai a pályán, ha találkoznak, nem ennyire barátságosak egymással, most félretették az ellentéteiket – amelyek ugye abból a tökéletesen átgondolt és érthető okból fakadnak, hogy ki melyik csapatot szereti.

 

A tesiből felmentett libsi-kártyát miszerint „mit tudhat erről a hülyegyerek a húsz diplomájával” is vissza lehet tolni a pakliba: évekig volt bérletem edzőterembe, kísértem már el idegenbeli meccsre a magyar válogatottat, a 2000-es évek elejének Büki TK-ja felett érzett nosztalgiám hevében pedig a napokban is majdnem elmorzsoltam egy könnycseppet. Ja igen, a chatbeszélgetés elindítója egyébként Újpest-, én pedig Fradi-szimpatizáns vagyok, és mégsem jutott még eszünkbe, hogy ustawkával rendezzünk nézeteltéréseket.

 

Azonban mielőtt a nagyon békés csütörtöki megemlékezés tényleg polgári piknikké nemesedik, engem érdekelne egy dolog:

 

ha az áldozatok volnának cigány származásúak, a gyilkosokról pedig azt sejtenék, hogy fehérek, ugyanekkora hévvel kezdenének-e neki Hambergerék a szervezkedésnek?

 

A chatbeszélgetés harmadik résztvevője szerint „gyaníthatóan igen”, mert az elmúlt tíz évben sok fontos ügy mellett kiállnak a szurkolók (és ezt nem alap nélkül állítja, Hamberger Facebook-oldalán is több bejegyzés van rászorulók megsegítéséről!).

 

Én viszont nem gyanítom, hanem tudom, hogy a most a rasszizmus vádja és a lenácizásuk ellen tiltakozó ultrák az elmúlt tíz évben is szakmányban szólították fel egymást a lelátókon a másik – bocsánatot kérek az érzékenyebb olvasóktól – „cigány kurva anyjának a megbaszására”.

 

Így azért nehéz hitelesen képviselni egy tisztán humanista, rasszizmusmentes üzenetet, és még nehezebb elképzelni, hogy cigány származású áldozatok esetén is éppen ilyen lelkesen kezdődött volna a szervezkedés. Kérdésemre, miszerint ha itt szó sincs rasszizmusról, akkor például a tatárszentgyörgyi cigánygyilkosság után miért nem történt hasonló megemlékezés, az volt a válasz a chaten, hogy az több, mint tíz éve történt. Tehát akkor még nem kezdődött el ez az organikus fejlődés. Oké.

 

Azt is érdemes ismét rögzíteni, hogy a politikamentességre sem feküdtek rá annyira az ultrák:

 

ha annyira zavarja a politika belekeveredése a megemlékezésükbe, miért nem tiltakoztak kézzel-lábbal a Mi Hazánk megjelenése ellen?

 

Igenis skandálják, hogy cigánybűnözés

 

A chatablakban további érv volt a szurkolók lenácizásának elítélése mellett, hogy a cigánybűnözőzés csak „foszlányként ment és nem a teljes tömeg által”. Ezt az érvet köszönöm, megmosolygom, másrészt pedig a 444 videóját megnézve bárki eldöntheti, mennyire volt szórványos a cigányozás.

 

 

Azt meg a miénkből, hogy az abban megszólalókat milyen mértékben vitte ki „a megemlékezésre” a feltétlen emberszeretetük, vagy éppen a fajgyűlöletük.

 

 

Ezzel együtt érdekelne a megszólalók véleménye a werderes kollégáik által a 2015-ös menekültválság idején a stadionokba bevitt Refugees Welcome-kampányról is.

 

Karácsony Gergely a rókákkal van

 

A beszélgetést kezdeményező barátom szerint „főpolgármester úr hitelesebb lenne, ha a gyilkosság után is a fejét fogva siránkozott volna, hogy mik történhetnek a Deák téren. De nem baj, végül is egy rókát talált a BKK sofőre, a fontos dolgok kikerülnek a Facebookra”.

 

Ehelyett Karácsony csak arról posztolt, hogy „Budapest nem tűri a rasszista uszítást, sem itt, sem máshol nincs helye ennek a szottyos gyűlöletnek… Nem a békés véleménynyilvánítást kell büntetni a hatóságnak, hanem megakadályozni, hogy nácik dúlják fel a város rendjét.” Szóval még nácizott is, hallatlan!

 

Hogy a „szottyos gyűlölet” mennyire ült tort csütörtökön a Deákon, szintén eldönthető a fenti videókból. Ugyanitt az is eldönthető, hogy jogos-e Karácsony nácizása. 

 

Egyszerű: ha valaki nem akarja, hogy lenácizzák, jobban teszi, ha nem viselkedik és nem beszél úgy, mint egy náci.

 

A főpolgármester nem vizionált nyilas hatalomátvételt meg marhavagonba tuszkolt embereket. Véleményt fogalmazott meg a Deák téren összegyűltekről, amibe bőven belefér, hogy nácinak tartja őket – a tudósításokban megszólalók közül pedig többen is alapos okot adnak erre. Más módon is el lehet kerülni azonban, hogy ránk süssenek bármilyen nekünk nem tetsző bélyeget: nem kell olyan eseményre menni, ahol összekeverhetnek minket számunkra kínos vagy vállalhatatlan arcokkal.

 

Én ezért nem szoktam – legfeljebb csak munka miatt – pártok által szervezett nemzeti ünnepi megemlékezésre menni. Mégis mire számíthatnék? Hogy Orbán Viktor véletlenül nem a Brüsszel elleni propagandahadjárathoz hasonlítja október 23-át? Hogy Gyurcsány Ferenc nem von párhuzamot a márciusi ifjak és a DK nyugdíjas szavazói között? Hogy ezzel majd elkerülöm, hogy összefideszesződjek vagy dékázódjak?

 

Ezek éppen annyira elkerülhetetlenek, mint a cigánybűnözés skandálása egy rendezvényen, amin egyébként is előszeretettel cigányozó szurkolói csoportok találkoznak a Mi Hazánk politikusaival.

 

Nem gondolom, hogy a csütörtöki demonstrálók közül mindenki rasszista barom lenne. De azt igen, hogy arra lehetett számítani, hogy a rasszista barmok bizony felülreprezentáltan lesznek jelen a Deákon.

 

Akinek szerencséje van, találkozott már igazi humanistákkal: Iványi Gábor, L. Ritók Nóra vagy a Budapest Bike Maffia tevékenysége talán emiatt a tulajdonságuk miatt nem végződött még soha úgy, hogy 30-40 ember ütlegelni kezdte egymást. Az ő, és hozzájuk hasonlók kivételességét és emberi kvalitásaikat relativizáljuk, ha a csütörtökön látott esemény fennhangon világgá kürtölt politka- és rasszizmusmentességére nem a kellő komolytalansággal tekintünk.

 

Én azért remélem, hogy ha hosszú is lesz az út a hitelesen képviselt humanizmusig, mindenképpen végigmennek rajta az ultrák.

 

Olvass még többet Galavits Patriktól az Azonnalin. Hozzászólnál? Vitatkoznál? Írj nekünk!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az Azonnali szolidaritást
vállal a Klubrádióval: egyszeri alkalommal, hétfőn a Facebook-oldalunkon mi is élőben közvetítjük Bolgár György betelefonálós műsorát.

Azt is közölte a rendőrség, hogy a minipárt elnökét nem három, csak két óráig tartották bent, miután nem akarta igazolni magát a Gődény-féle tüntetésen.

A Feröer-szigetek lakóit nem különösen izgatja egyelőre a járvány harmadik hulláma.

Civilek is indulhatnak rajta, ha előre nyilatkoznak arról, hogy győzelmük esetén melyik párt frakciójába ülnének be. Aki 2022 áprilisáig betölti a 18. életévét, részt vehet az előválasztáson.

Hetvenöt éve írták alá azt az egyezményt, amely lehetőséget adott Csehszlovákiának arra, hogy területéről magyar lakosokat telepítsen át Magyarországra, és fordítva.

A kontinens legjobb sorozatával, archívumával, tojástörőjével és még sok minden mással!

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás