+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Győri Boldizsár & Galavits Patrik
2020. május 14. csütörtök, 11:25
Van, aki szerint ezzel a bejelentéssel az EU-t akarja zsarolni a francia gyógyszeróriás.

Az Európai Unió legnagyobb gyógyszergyártócége, a párizsi székhelyű Sanofi vezérigazgatója szerdán egy interjúban bejelentette: először az Egyesült Államoknak fogja leszállítani a koronavírus elleni vakcinákat, ha azok elkészültek. A cég ugyanis korábban előszerződést kötött az Egyesült Államok erre szakosodott szervével, a BARDA-val (Biomedical Advanced Research and Development Authority), amely külföldi társfinanszírozóként 30 millió dollárral beszállt a cég koronavírus elleni vakcinafejlesztésébe.

 

A megállapodásukat illetően viszont eddig csak annyit lehetett tudni, hogy a BARDA csupán arra kötelezte a gyógyszergyártót, hogy a kifejlesztett vakcina egy részét amerikai földön kutassa ki, gyártsa le és értékesítse.

 

A BARDA nevű szövetségi szervet pontosan ilyen világjárványok esetére állította fel az amerikai kormány a H1N1-járvány kitörése után. A működésének a lényege, hogy amerikai adófizetők pénzével támogat egy-egy orvosi kutatást, ezért a végeredményt kötelező részben amerikai földön fejleszteni, gyártani és értékesíteni, a szabadalom viszont a cégé marad. „Ők invesztáltak abba, hogy megvédjék a népüket, és ismét beindítsák a gazdaságukat” – indokolta a cég brit vezérigazgatója, Paul Hudson, hogy miért az USA kap először a majdani vakcinából.

 

A menedzser saját becslése szerint „ez csupán napokban, esetleg hetekben mérhető késést jelent majd a világ többi országának” – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung, ám hozzáteszik azt is, hogy ez a becslés eleve nem tud pontos lenni. Az általános közfelháborodást csillapítandó a nyilatkozat után a cég kiadott egy közleményt, miszerint Európában is vannak gyártókapacitásaik, és ígéretes tárgyalások folynak a francia és német kormányokkal, illetve az Európai Unióval. 

 

Pontosan ezt a „vakcina-nacionalizmust” szerette volna elkerülni a francia és a német kormány, valamint az Európai Bizottság is, amikor az ENSZ-szel egyetértésben elkezdték sulykolni, hogy a jövőben megjelenő, koronavírus elleni gyógyszerek, vakcinák, a diagnózishoz szükséges tesztek majd egyenlő módon legyenek hozzáférhetőek minden ország számára. A Bill és Melinda Gates Alapítvány is hangsúlyozta: a fejlődő országokat sem kéne elfelejteni, ha majd megtaláltuk a vírus megfékezéséhez szükséges anyagokat.

 

De nem csak a Sanofi kivételez egy-egy országgal:

 

az Oxfordi Egyetemen a brit Astra Zeneca gyógyszergyártóval kooperációban zajló kísérletek gyümölcseit is először Nagy-Britannia számára bocsájtják majd rendelkezésre, mondta a cég vezérigazgatója, Pascal Soriot.

 

De ezeken túl is rengeteg helyen kutatják éppen a koronavírus elleni vakcinát Kínán és Németországon át az USA-ig.

 

A hír nyomán hamar megszülett az első kritika is: Christian Schubert, a Frankfurter Allgemeine Zeitung párizsi gazdasági tudósítója elismeri, hogy egy vakcina kifejlesztése kockázatos, és csillagászati összegekbe kerül (bár siker esetén a megtérülési rátája is mesés), de hangsúlyozza: egy világjárvány közepén a gazdasági szuverenitásra hivatkozni („aki először rendel, először szolgálják ki”) teljesen felelőtlen, és a gyógyszercégek ellen hangolja a közvéleményt.

 

Hozzáteszi: a Sanofi bejelentése közel jár az EU megzsarolásához, amivel még folynak tárgyalások a vakcináról, csupán nem olyan gyorsan haladnak, mint a centralizáltabb Egyesült Államokkal. Ráadásul azzal, hogy csak az Egyesült Államok (vagy akármelyik másik nemzetállam) kapja meg a vakcinát először, a kritikusok szerint nem lesz sokkal jobb az általános helyzet: továbbra sem fogunk tudni kereskedni, utazni, határokat megnyitni, az ebből fakadó globális recesszió pedig akkor is fájna a Sanofinak, ha ő lenne az egyedüli gyógyszercég a világon. 

 

CÍMLAPFOTÓ: A Sanofi frankfurt-hoechsti épülete. A cég fotója.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás