Van, aki szerint ezzel a bejelentéssel az EU-t akarja zsarolni a francia gyógyszeróriás.
Az Európai Unió legnagyobb gyógyszergyártócége, a párizsi székhelyű Sanofi vezérigazgatója szerdán egy interjúban bejelentette: először az Egyesült Államoknak fogja leszállítani a koronavírus elleni vakcinákat, ha azok elkészültek. A cég ugyanis korábban előszerződést kötött az Egyesült Államok erre szakosodott szervével, a BARDA-val (Biomedical Advanced Research and Development Authority), amely külföldi társfinanszírozóként 30 millió dollárral beszállt a cég koronavírus elleni vakcinafejlesztésébe.
A BARDA nevű szövetségi szervet pontosan ilyen világjárványok esetére állította fel az amerikai kormány a H1N1-járvány kitörése után. A működésének a lényege, hogy amerikai adófizetők pénzével támogat egy-egy orvosi kutatást, ezért a végeredményt kötelező részben amerikai földön fejleszteni, gyártani és értékesíteni, a szabadalom viszont a cégé marad. „Ők invesztáltak abba, hogy megvédjék a népüket, és ismét beindítsák a gazdaságukat” – indokolta a cég brit vezérigazgatója, Paul Hudson, hogy miért az USA kap először a majdani vakcinából.
A menedzser saját becslése szerint „ez csupán napokban, esetleg hetekben mérhető késést jelent majd a világ többi országának” – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung, ám hozzáteszik azt is, hogy ez a becslés eleve nem tud pontos lenni. Az általános közfelháborodást csillapítandó a nyilatkozat után a cég kiadott egy közleményt, miszerint Európában is vannak gyártókapacitásaik, és ígéretes tárgyalások folynak a francia és német kormányokkal, illetve az Európai Unióval.
Pontosan ezt a „vakcina-nacionalizmust” szerette volna elkerülni a francia és a német kormány, valamint az Európai Bizottság is, amikor az ENSZ-szel egyetértésben elkezdték sulykolni, hogy a jövőben megjelenő, koronavírus elleni gyógyszerek, vakcinák, a diagnózishoz szükséges tesztek majd egyenlő módon legyenek hozzáférhetőek minden ország számára. A Bill és Melinda Gates Alapítvány is hangsúlyozta: a fejlődő országokat sem kéne elfelejteni, ha majd megtaláltuk a vírus megfékezéséhez szükséges anyagokat.
De nem csak a Sanofi kivételez egy-egy országgal:
De ezeken túl is rengeteg helyen kutatják éppen a koronavírus elleni vakcinát Kínán és Németországon át az USA-ig.
A hír nyomán hamar megszülett az első kritika is: Christian Schubert, a Frankfurter Allgemeine Zeitung párizsi gazdasági tudósítója elismeri, hogy egy vakcina kifejlesztése kockázatos, és csillagászati összegekbe kerül (bár siker esetén a megtérülési rátája is mesés), de hangsúlyozza: egy világjárvány közepén a gazdasági szuverenitásra hivatkozni („aki először rendel, először szolgálják ki”) teljesen felelőtlen, és a gyógyszercégek ellen hangolja a közvéleményt.
Hozzáteszi: a Sanofi bejelentése közel jár az EU megzsarolásához, amivel még folynak tárgyalások a vakcináról, csupán nem olyan gyorsan haladnak, mint a centralizáltabb Egyesült Államokkal. Ráadásul azzal, hogy csak az Egyesült Államok (vagy akármelyik másik nemzetállam) kapja meg a vakcinát először, a kritikusok szerint nem lesz sokkal jobb az általános helyzet: továbbra sem fogunk tudni kereskedni, utazni, határokat megnyitni, az ebből fakadó globális recesszió pedig akkor is fájna a Sanofinak, ha ő lenne az egyedüli gyógyszercég a világon.
CÍMLAPFOTÓ: A Sanofi frankfurt-hoechsti épülete. A cég fotója.
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.