+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Győri Boldizsár & Galavits Patrik
2020. május 14. csütörtök, 11:25
Van, aki szerint ezzel a bejelentéssel az EU-t akarja zsarolni a francia gyógyszeróriás.

Az Európai Unió legnagyobb gyógyszergyártócége, a párizsi székhelyű Sanofi vezérigazgatója szerdán egy interjúban bejelentette: először az Egyesült Államoknak fogja leszállítani a koronavírus elleni vakcinákat, ha azok elkészültek. A cég ugyanis korábban előszerződést kötött az Egyesült Államok erre szakosodott szervével, a BARDA-val (Biomedical Advanced Research and Development Authority), amely külföldi társfinanszírozóként 30 millió dollárral beszállt a cég koronavírus elleni vakcinafejlesztésébe.

 

A megállapodásukat illetően viszont eddig csak annyit lehetett tudni, hogy a BARDA csupán arra kötelezte a gyógyszergyártót, hogy a kifejlesztett vakcina egy részét amerikai földön kutassa ki, gyártsa le és értékesítse.

 

A BARDA nevű szövetségi szervet pontosan ilyen világjárványok esetére állította fel az amerikai kormány a H1N1-járvány kitörése után. A működésének a lényege, hogy amerikai adófizetők pénzével támogat egy-egy orvosi kutatást, ezért a végeredményt kötelező részben amerikai földön fejleszteni, gyártani és értékesíteni, a szabadalom viszont a cégé marad. „Ők invesztáltak abba, hogy megvédjék a népüket, és ismét beindítsák a gazdaságukat” – indokolta a cég brit vezérigazgatója, Paul Hudson, hogy miért az USA kap először a majdani vakcinából.

 

A menedzser saját becslése szerint „ez csupán napokban, esetleg hetekben mérhető késést jelent majd a világ többi országának” – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung, ám hozzáteszik azt is, hogy ez a becslés eleve nem tud pontos lenni. Az általános közfelháborodást csillapítandó a nyilatkozat után a cég kiadott egy közleményt, miszerint Európában is vannak gyártókapacitásaik, és ígéretes tárgyalások folynak a francia és német kormányokkal, illetve az Európai Unióval. 

 

Pontosan ezt a „vakcina-nacionalizmust” szerette volna elkerülni a francia és a német kormány, valamint az Európai Bizottság is, amikor az ENSZ-szel egyetértésben elkezdték sulykolni, hogy a jövőben megjelenő, koronavírus elleni gyógyszerek, vakcinák, a diagnózishoz szükséges tesztek majd egyenlő módon legyenek hozzáférhetőek minden ország számára. A Bill és Melinda Gates Alapítvány is hangsúlyozta: a fejlődő országokat sem kéne elfelejteni, ha majd megtaláltuk a vírus megfékezéséhez szükséges anyagokat.

 

De nem csak a Sanofi kivételez egy-egy országgal:

 

az Oxfordi Egyetemen a brit Astra Zeneca gyógyszergyártóval kooperációban zajló kísérletek gyümölcseit is először Nagy-Britannia számára bocsájtják majd rendelkezésre, mondta a cég vezérigazgatója, Pascal Soriot.

 

De ezeken túl is rengeteg helyen kutatják éppen a koronavírus elleni vakcinát Kínán és Németországon át az USA-ig.

 

A hír nyomán hamar megszülett az első kritika is: Christian Schubert, a Frankfurter Allgemeine Zeitung párizsi gazdasági tudósítója elismeri, hogy egy vakcina kifejlesztése kockázatos, és csillagászati összegekbe kerül (bár siker esetén a megtérülési rátája is mesés), de hangsúlyozza: egy világjárvány közepén a gazdasági szuverenitásra hivatkozni („aki először rendel, először szolgálják ki”) teljesen felelőtlen, és a gyógyszercégek ellen hangolja a közvéleményt.

 

Hozzáteszi: a Sanofi bejelentése közel jár az EU megzsarolásához, amivel még folynak tárgyalások a vakcináról, csupán nem olyan gyorsan haladnak, mint a centralizáltabb Egyesült Államokkal. Ráadásul azzal, hogy csak az Egyesült Államok (vagy akármelyik másik nemzetállam) kapja meg a vakcinát először, a kritikusok szerint nem lesz sokkal jobb az általános helyzet: továbbra sem fogunk tudni kereskedni, utazni, határokat megnyitni, az ebből fakadó globális recesszió pedig akkor is fájna a Sanofinak, ha ő lenne az egyedüli gyógyszercég a világon. 

 

CÍMLAPFOTÓ: A Sanofi frankfurt-hoechsti épülete. A cég fotója.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Noha a belgrádi parlamentbe bekerült pártok közül alapvetően mindenki kormányozna a Szerb Haladó Párttal, Vučićnak nem sürgős, hogy felálljon az új kormány. Mi ennek az oka?

Ha az ellenzék komolyan gondolja a győzelmi esélyeit, el kell döntenie, hogy hogyan indul, ezért vitasorozatot indítunk ellenzéki politikusokkal
és értelmiségiekkel.

Mindössze 6010 tesztett végzett az elmúlt 24 órában Magyarország, a környező országok közül csak Csehországban tesztelnek kevesebbet. Grafikonon mutatjuk, hogyan áll a járvány Magyarországon és a környező országokban!

A plexi arcvédő pajzsok igazán csak a koronavírusnál sokkal nagyobb részecskék ellen nyújtanak hatékony védelmet.

A Legának nem sikerült bevennie az ötven éve vörös Toszkánát, az Öt Csillag az északi régiókban gyakorlatilag eltűnt, a déliekben összeomlott.

Hónapok kérdése, és közvetlen vasúti összeköttetése lesz a román főváros repülőterének a belvárossal. Eddig csak buszozni vagy taxizni lehetett.

A koronavírus miatt idén hiány volt a külföldi munkaerőből.

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

Biciklis túra azoknak, akik szeretnének bringázni, de eddig Budapesten nem mertek biciklire ülni. Több időpontban, egészen szeptember 22-ig.

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29., Művész Kávéház és Cukrászda.

Ezt is szerettétek

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Twitter megosztás Google+ megosztás