+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna
2020. április 29. szerda, 11:47
Ahelyett, hogy elárulta volna az EMMI, hogy hány emberen végeztek eddig tesztet koronavírusra, az operatív törzshöz irányította az Azonnalit, akik viszont már korábban sem válaszoltak az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre. Müller Cecília pedig a kormányzati oldalt ajánlotta figyelmünkbe, ahol nincs válasz a kérdésre.

Hiába nyújtott be az Azonnali közérdekű adatigénylést az egészségügyért is felelős, Kásler Miklós vezette Emberi Erőforrások Minisztériumához (EMMI), illetve a Müller Cecília országos tisztifőorvos vezette Nemzeti Népegészségügyi Központhoz (NNK), egyikük sem volt hajlandó elárulni, eddig hány embert teszteltek koronavírusra Magyarországon.

 

Jelenleg ugyanis a koronavírusról szóló hivatalos honlapon ezt nem közlik, mindössze azt, hogy összesen hány mintavételt végeztek. Ez a szám szerdán egyébként 70 300, ám ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ennyi embert teszteltek, hiszen már számtalanszor elhangzott: egy emberről lehet, hogy csak többszöri tesztelés után derül ki, koronavírusos, míg ahhoz sem csak egyetlen teszt szükséges jellemzően, hogy megállapítsák valakiről, hogy meggyógyult. Vagyis fontos lenne tisztázni a kérdést ahhoz, hogy tudjuk, hány személyt is teszteltek eddig Magyarországon.

 

Az Azonnali már régóta szeretné megtudni, hogy a mintavételeket hány emberen végezték el, ezért több alkalommal is küldtünk erről kérdéseket az operatív törzs sajtótájékoztatóira, ám más kérdéseinkhez hasonlóan ezekre sem válaszoltak.

 

Ezt követően döntöttünk úgy, hogy közérdekű adatigénylést nyújtunk be az EMMI-hez és az NNK-hoz. Az alábbi kérdéseket tettük fel nekik még április 7-én:

 

1. Ha egy embertől több mintát is vesznek a koronavírussal összefüggésben, akkor ezek mindegyike szerepel-e a koronavirus.gov.hu-n közölt mintavételi számok összesítésében? Vagyis például elfordulhat-e, hogy egy pácienstől a fertőzöttség megállapítására 2 mintát vesznek, a gyógyultsága megállapítására 3-at, és így akkor az egy embertől származó tesztek öt mintavételként könyvelődnek el az összesített statisztikában?

 

2. A koronavirus.gov.hu szerint április 7-ig 23 746 mintavételt végeztek a koronavírussal kapcsolatban. Az említett mintavételeket összesen hány emberen végezték el? Tehát összesen hány ember mintavételeinek az eredménye adja a 23 746 darabnyi mintavételi számot?

 

3. Kérem, azt is feltétlenül írják meg, hogy az adatigénylésem teljesítésének a napján – vagy legfeljebb az azt megelőző napon – az
addigi összes mintavételt összesen hány emberen végezték el.

 

4. A mintavételek összesített számába beleveszik-e azokat a mintákat is, amelyeket a fertőzés megszűnésének megállapítására végeznek?

 

5. Egy emberen a betegség detektálásától a teljes gyógyulás eléréséig átlagosan összesen hány koronavírus-tesztet végeznek?

 

6. Egy embert átlagosan hányszor tesztelnek a fertőzöttség megállapítására? És átlagosan hány nap telik el két koronavírus-teszt
között, mikor azt vizsgálják, fertőzött-e egy személy?

 

7. Egy embert átlagosan hányszor tesztelnek a fertőzöttség megszűnésének megállapítására? Átlagosan hány nap telik el két koronavírus-teszt között, mikor azt vizsgálják, teljesen meggyógyult-e egy fertőzött beteg?

 

Érdemi válaszra nem futotta az adófizetők pénzén eltartott szervektől

 

Az EMMI-től az alábbi választ kaptuk kérdéseinkre:

 

„Tájékoztatom, hogy az új koronavírussal (SARS-CoV-2) összefüggő információk megtalálhatóak a www.koronavirus.gov.hu weboldalon. Továbbá javasolom, hogy szíveskedjen figyelemmel követni az operatív törzs napi sajtótájékoztatóit.”

 

Ehhez hasonlóan az NNK-nál sem jártunk több sikerrel. A Müller Cecília országos tisztifőorvos által aláírt válaszlevélen mindössze ennyi állt válaszként:

 

„Adatigénylésével kapcsolatban tájékoztatom, hogy az új koronavírussal (SARS-CoV-2) kapcsolatos adatokról a www.koronavirus.gov.hu weboldalon tájékozódhat.”

 

Egyébként nemcsak az Azonnali szerette volna megtudni, összesen hány emberen végeztek koronavírus-tesztet eddig a hatóságok, a Demokratikus Koalíció is hiába érdeklődött, így pert indítanak emiatt.

 

A szaktárca arról se tud, készül-e vészprotokoll

 

Az Azonnali azzal kapcsolatban is adott be közérdekű adatigénylést, hogy készül-e arra az esetre protokoll, ha ha több súlyos állapotú beteg lenne a koronavírus miatt, mint ahány lélegeztetőgép. Persze fontos leszögezni: jelenleg egyáltalán nem tűnik úgy, hogy ilyen előfordulhatna Magyarországon, a kormány több ezer új lélegeztetőgépet szerez be, de kiindulva abból, hogy többezer kórházi ágyat szabadított fel a kormány, és Orbán Viktor is azt hangoztatja, „reméljük a legjobbat, de készüljünk a legrosszabbra”, felmerül a kérdés, adott esetben hogyan rangsorolnának a súlyos állapotú betegek között.

 

Így az alábbi kérdéseket tettük fel az Emminek:

 

1. Készítenek-e olyan protokollt az Emmiben, amely arról dönt, hogy ha esetleg meghaladná a súlyos állapotba kerülő koronavírus-fertőzöttek  száma az egészségügyi ellátás kapacitását, akkor közülük kik azok a betegek, akiknek juthat lélegeztetőgép, és kik azok, akiknek nem?

 

2. Amennyiben felmerül ilyen protokoll készítése, az mikorra készülhet el, és pontosan hány súlyos állapotú, lélegeztetőgéppel segítendő beteg esetén kellene életbe léptetni? Ha nem készül ilyen protokoll, akkor mi az oka annak, hogy nem tartják ezt szükségesnek?

 

3. Ha lesz ilyen protokoll, főbb vonalakban milyen szempontokat vesz majd figyelembe, pl. kik azok, akiknek mindenképpen lehetővé tenné a lélegeztetőgépes ellátást? Az életkor számíthat-e leginkább egy ilyen esetben, vagy az, hogy az illetőnek van-e alapbetegsége vagy pontosan milyen további tényezők? Ha már esetleg elkészült egy erre vonatkozó protokoll, akkor kérem, küldjék el.

 

Erre az Emmi az alábbit válaszolta: „Tájékoztatom, hogy a kért adatokkal az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem rendelkezik. Továbbá javasolom, hogy szíveskedjen figyelemmel követni az operatív törzs napi sajtótájékoztatóit.”

 

Vagyis a minisztérium ezesetben sem írt konkrétumot.

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Sőt, a leszállított mennyiség akár ennek a duplája is lehet, ha a Bizottság lehívja a német gyártóval kötött szerződésben szereplő másik 900 millió adag vakcinára szóló opciót is.

2018-ban, amikor az akkor még LMP-pártelnök épphogy csak elveszítette a választást, a Jobbik még 8,5 százalékot szerzett – most azonban szerintük már megérdemli Szél a Jobbik támogatását.

Az emberi jogi szervezet szerint Putyinék arra használták fel a korábbi döntésüket, ami elvette Navalnijtól ezt a státuszt, hogy e mögé bújva „megpróbálják meggyilkolni” a politikust.

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

Az egyetem Neptun rendszeréből származó, angol nyelvű és külföldi hallgatóknak szánt levelek szerint a biztonságos vizsgázás egyetlen módja az oltás, ezért mindenkit buzdítanak az oltásra.

Egy momentumos politikus vetette fel a határrevíziót, pontosabban inkább egy területcserét Szlovákiával. A nógrádi Horváth Ferenc az Azonnalinak elmondta, miért akarja újra magyar kézben
tudni a somoskői várat.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás