Akik egy negatív teszttel is belebetegednek a covidba

Szerző: Kósa András
2022.02.20. 11:08

A koronavírus járvány időszakában különösen szenvedhetnek az egészségügyi szorongással, mára kissé unpíszívé vált nevén, hipochondriázissal küzdők. Szerencsére a tudomány már erre is figyel és akár hatásos online-kezeléseken is segíthetnek az érintetteknek.

Akik egy negatív teszttel is belebetegednek a covidba

A statisztikák szerint az emberek 6 százaléka aggódik élete során legalább egyszer komolyan saját egészségügyi helyzete miatt. Ez lehet egy rövidebb, de akár hetekig, hónapokig tartó periódus is, és a legkülönbözőbb okok kiválthatják:

egy korábban nem tapasztalt apró daganat valamelyik hajlantunkban, addig nem jelentkező fülzúgás, intenzívebb verejtékezés vagy más, a testünkkel kapcsolatos szokatlan észlelés.

Ezek – a tünetek és a szorongás is – jó esetben előbb-utóbb maguktól megszűnnek, de vannak, akiknél ez tartós állapotot jelent – ez az úgynevezett hipochondriázis. Az arra hajlamosaknál a tünetegyüttes különösen intenzíven jelentkezhet akkor, amikor éppen egy (vélt, vagy valós) betegséggel kapcsolatos diagnosztikai eljárás eredményére várnak, ilyenkor akut stresszes állapot is jelentkezhet, ami természetesen újabb negatív egészségügyi következményekkel és szimptómákkal jár.

Nem nyugtat, feszít

A BBC egyik friss cikke arra hívja fel a figyelmet, hogy az immár harmadik éve tartó koronavírus járvány tovább súlyosbította ezt a problémát. Hosszú ideje kis túlzással mást sem hallunk, mint hogy az újabb és újabb variánsoknak milyen lehetséges tünetei vannak, ezek ráadásul (torokkaparás, száraz köhögés, mellkasi-, vagy végtagfájdalom, nehéz légzés stb.) egy sor már mindenki által jól ismert és nagyon elterjedt betegségnél (vegyünk csak egy egyszerű náthát) megfigyelhetőek.

Aki fogékony a szorongásra egészségügyi állapota iránt, az most könnyen azonosíthatja saját tüneteit a koronavírus fertőzéssel.

„Aki lépten nyomon attól fél, hogy covidos, az teszteltesse magát, majd egy negatív PCR megnyugtatja!” – mondhatná erre persze most bárki, de a BBC cikke szerint korántsem ez a helyzet.

Ehhez elég csak elképzelni a köznyelvben csak „fehér köpeny szindrómának” nevezett, valóban szinte mindannyiunk által már megtapasztalt jelenséget: ha orvossal találkozunk, már eleve van bennünk egy kis stressz. Emiatt például, ha az orvosi rendelőben mérnek vérnyomást, az könnyen magasabb lehet az egyébként szokásosnál.

(Ma már ezért javasolja egyre több háziorvos, hogy szerezzünk be vérnyomásmérőt, mert ezzel odahaza, nyugodt körülmények között is ellenőrizni tudjuk az értékeinket.)

Ha orvos méri, magasabb lehet a vérnyomásunk

Ha orvos méri, magasabb lehet a vérnyomásunk

Fotó: Wikimedia Commons

Egy eleve hipochondriázisra hajlamos ember számára ezért a vizsgálat ténye és az eredményre várás időszaka az „alap szorongásához” képest is fokozottabb stresszhelyzetet jelenthet. Könnyű elképzelni, mit jelent ez mostanában, amikor valakinek rendszeresen át kell esnie egy PCR-, vagy antigén teszten.

Az egészségügyi szorongásos tünetegyüttesnek ráadásul van még egy olyan alattomos és sportszerűtlen velejárója, hogy a páciens hiába ellenőrizteti rendszeresen (akár a normális mértéket meghaladónál jóval gyakrabban) saját állapotát, nem hiszi el a kapott negatív eredményt, mert attól fél, esetleg hiba történt a diagnosztikai eljárás során.

Woody a hipochonder bajnok

A jelenség egyik legjobb, természetesen ironikus ábrázolása máig Woody Allen Hannah és nővérei című 1986-os filmjében látható, amikor a főhős meggyőződése, hogy agytumora van, ezért rettenetesen szorong; majd amikor elmegy egy koponya CT-re, és kiderül, hogy teljesen egészséges, először szétveti az öröm, de

hamar ismét azon kezd el szorongani, hogy a negatív eredmény ellenére is, valószínűleg nem sokon múlt, hogy nem rákos, így viszont akár könnyen az is lehet a közeljövőben.

Az ironikus ábrázolás ellenére Woody Allen tökéletesen mutatja meg az egészségügyi szorongás ördögi körét: ha folyamatosan attól félek, hogy beteg leszek, akkor az valóban képes hosszú távon megbetegíteni.

Egy 7000 páciens bevonásával készült norvég kutatás szerint – amit szintén a BBC idéz – a hipochondriázis akár 70 százalékkal is növelheti a szív-, és érrendszeri betegségek kockázatát. Azt is kimutatták már, hogy a szorongók esetében könnyen megnőhet az agyban az erek tágulatát okozó molekulák termelése, ez pedig krónikus fejfájáshoz is vezethet.

Ez az úgynevezett „nocebo hatás”, ami – mint neve pontosan utal rá – éppen az ellenkezője a placebónak,

vagyis annak a jelenségnek, hogy ha valaminek pozitív hatásmechanizmust tulajdonítunk, akkor az valóban segíthet szervezetünknek.

Abban egységes az orvostudomány, hogy az egészségügyi szorongás a koronavírus járvány kitörése óta egyre többeket érinthet, igaz, átfogó kutatás még nem készült a témában. Pedig szükség lenne rá, mert a hipochondriázis bőven több annál, mint, hogy „valaki jó dolgában nem tudja, hogy mit csináljon, és bebeszél magának egy betegséget, hogy figyeljenek rá”.

Mint láttuk, egyrészt ez egy létező mentális tünetegyüttes, amely ráadásul egyéb betegségek okozója is lehet akár. Másrészt praktikus, és kőkemény pénzügyi okai is vannak annak, hogy foglalkozni kell vele: egy öt éves periódusra kitekintő dán kutatás szerint

az egészségügyi szorongással élők akár 78 százalékkal többször is igénybe vehettek különböző diagnosztikai szolgáltatásokat saját állapotuk folyamatos ellenőrzésére, mint indokolt lett volna.

Könnyű belátni, hogy ez rengeteg fölösleges kezeléssel, pénzkiadással, az orvosok plusz terhelésével jár. Szerencsére ma már az első terápiákat is kidolgozták. Ez több elemből áll.

A pácienst egyrészt megpróbálják rávezetni, hogy el tudja különíteni a valós tüneteket az inkább csak a tudatában létezőktől, másrészt arra, hogy csökkentse saját állapota ellenőrzésének gyakoriságát. Utóbbit egy ilyen beteg esetében úgy kell elképzelni, hogy különböző – a relaxációhoz hasonló – technikákkal igyekeznek elérni, hogy mondjuk ne naponta (vagy naponta többször) ellenőrizze, van-e daganat valamelyik testrészén, hanem például csak hetente tegye ezt.

Ez magát a hipochondriázist teljesen nem szünteti ugyan meg, de kvázi kezelhető mértékben tartja a páciens számára. Az Imperial College London már kidolgozott egy olyan módszert, amivel – ígéretük szerint – akár online is, mindössze hat kezelés során jelentősen javítható ez a kóros mentális állapot.

NXITÓKÉP: Dronepic/Wikimedia Commons

Kósa András
Kósa András Az Azonnali főszerkesztője

A belpolitikán kívül külpolitikával és uniós ügyekkel is szívesen foglalkozik, de természetesen a focihoz is ért. Beszélni legalábbis szeret róla.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek