+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. április 16. csütörtök, 16:28
Négyezer koronavírus-tesztet sem végeztek el Magyarországon egymillió főre vetítve, pedig ott, ahol már sikeresen megállt a járvány terjedése, mind tömeges tesztelést alkalmaztak. Eközben az ezt követelő hangokat a közmédia álhírnek titulálja.

A sereghajtók között van Magyarország az egymillió főre vetített koronavírustesztek számában az Európai Unión, de még Európán belül is: hazánkban a csütörtöki adatok szerint 38 489 koronavírus-tesztet végeztek el, ami azt jelenti, hogy egymillió magyar állampolgárra mindösszesen 3984 koronavírus-teszt jut – mutatják a Worldometers koronavírus-eseteket összegző adatai.

 

Ennél a kontinens más országaival összehasonlítva arányosan csak Szerbia, Bulgária, Albánia, Moldova és Ukrajna tesztel kevesebbet.

 

Az ebben a tekintetben leggyengébben teljesítő Ukrajnában ezer teszt sem jutott eddig egymillió állampolgárra, de Moldovában 1555, Albániában 1677, az EU-tagállam Bulgáriában 2663, Szerbiában pedig 3373 ez a szám. Magyarország ezt követi 3984 teszt/millió fős adataival az április 16-i adatok szerint, így a tesztelésekben előttünk áll a bolgárokon kívül az összes uniós tagállam.

 

Az európai élmezőnybe, vagyis a lakosságarányosan legtöbbet tesztelők közé nem meglepő módon a kisebb államok tartoznak, hiszen számukra könnyebb aránylag sok embert letesztelni. Izlandon például majdnem 110 ezer teszt jut egymillió lakosra, de Luxemburgban és Máltán is majdnem 50 ezer ez a szám. Ha csak az uniós tagállamokat nézzük, ott értelemszerűen Luxemburg és Málta vezetnek, őket Észtország 27 ezer teszt / milliós értéke követi, de erősen helytáll Németország, Spanyolország és Portugália is 20 ezer körüli értékeikkel.

 

A legkomolyabb válsággócponttá vált Olaszország, és a derekasan sokat tesztelő írek, litvánok, szlovének és osztrákok 17-18 ezer tesztet végeznek el millió lakosonként, innentől pedig egészen szoros a mezőny az egyre inkább leszakadó magyarokig.

 

Regionális összehasonlításban sem jobb a magyar tesztelési helyzet, a közép-európai régióban a legtöbbet a fentebb is említett, 17-18 ezret tesztelő szlovének tesztelik, de egymillió főre vetítve 13 634 tesztet végzett el Csehország is. Szlovákia is előzi Magyarországot valamivel több, mint hatezer teszttel egymillió lakosra vetítve, Horvátország ötezer tesztnél áll, de beelőzték a magyar teszteléseket a velünk nemrégiben még fej-fej mellett haladó lengyelek, valamint a korábbi adatok alapján még Magyarország mögött álló románok is.

 

 

A tömeges tesztelések igénye egyébként időről időre felmerül Magyarországon is (utoljára Karácsony Gergely budapesti főpolgármester sürgette az Azonnalinak adott interjújában), nem véletlenül: több elvégzett teszttel ugyanis reálisabb képet kapnánk a fertőzés aktuális terjedéséről Magyarországon. Ráadásul az olyan országokban, ahol a vírus aktív fertőzöttjeinek száma már drasztikusan csökken, vagy a terjedés megállt – mint például Németország, Svájc, Ausztria, Dánia, Szlovénia vagy Luxemburg – van egy közös pont:

 

mindegyik ország rengeteget tesztel.

 

Ennek ellenére nemrég a teszteléseket sürgető újságcikkeket az adóforintokból fenntartott közmédia kategorikusan álhírnek minősítette. Hogy miért is lenne álhír a 444 tudományos rovata, a Qubit kiterjedt tesztelést követelő cikke, azzal indokolta meg a közmédia, hogy azért, mert Müller Cecília azt mondta. Az országos tisztifőorvos szerint ugyanis a koronavírus-járvány terjedését a higiénés rendszabályok betartása lassíthatja, nem pedig a vírustesztek.

 

A járvány folyamán hónapokig Kínának falazó Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyarországi irodavezetője, Ledia Lazeri egyébként arról beszélt: „azoknál érdemes elvégezni a tesztet, akik vagy találkoztak a fertőzöttel, vagy akik tüneteket mutatnak”, és így nem kell a teljes népességet megszűrni, elég a gyanús esetekkel így tenni. Ugyanakkor arról már a tisztifőorvos is szólt, hogy

 

az igazolt fertőzöttek számánál jóval magasabb lehet a ténylegesen fertőzöttek száma, tesztet ugyanis nem mindenkinél tudnak elvégezni.

 

Lehetnek tehát, akik adott esetben úgy esnek át a fertőzésen, hogy nem is tudnak róla, ezen idő alatt pedig akár tovább is terjeszthetik a vírust másoknak.

 

Az ilyesmi eseteket pedig kétségkívül könnyebb úgy kiszűrni, ha egy ország egymillió lakosonként nemcsak alig négyezer tesztet végez el, hanem ezen érték többszörösét, ahogy ez a legtöbb európai ország esetében is történik.

 

HA MÉG TÖBB STATISZTIKÁT SZERETNÉL A KORONAVÍRUS HAZAI ÉS REGIONÁLIS TERJEDÉSÉRŐL, KÖVESD NAPONTA FRISSÜLŐ GRAFIKONJAINKAT ITT!

 

BORÍTÓKÉP, GRAFIKON: Illés Gergő / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Noha a horvát belügyminisztérium továbbra se engedélyezné a tengerparti városnak a magyar időkben használt trikolórt, a baloldali többségű közgyűlés egy trükkel megkerülte Zágrábot.

Az Azonnali úgy tudja, Eszes Ádám nem a jobbikos kilépési hullámmal összefüggésben távozik a Jobbik portáljától.

Az egészségügyi tanácsnok szerint a budafokiak több, nem egészen konstruktív megjegyzést tettek az ehhez szükséges megállapodáshoz, így elhúzódott minden.

A Dél-dániai Egyetem kutatóinak robotja ráadásul pontosabban is tesztel, mint az emberek.

Ismételten több mint százzal csökkent az aktív esetszám, mivel 140 gyógyultra csak 23 új megfertőzés jutott.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Ki nyerheti az amerikai elnökválasztást? Szakértők vitatják meg az American Corner május 28-i eseményén!

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás