+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2020. január 22. szerda, 19:04
Ha bíróság kell ahhoz, hogy tudjuk: nem beszélünk egy műsorban egy népcsoport kiirtásáról, az nagyon-nagyon szomorú.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Azt már megszokhattuk, hogy a NER-ben a világ minden pénze rendelkezésére áll a megfelelő embereknek hülyeségekre, úgyhogy azon már meg se lepődik az ember, hogy a Fidesz Erdélyből importált kultúrharcosa, Demeter Szilárd által igazgatott Petőfi Irodalmi Múzeum is afféle médiaszolgáltatóként kezd viselkedni. Szükség lehetett erre, hiszen a szegény kormánypárt még mindig el van nyomva a csúnya libsi médiatúlsúlyban ugye.

 

Az már meglepőbb, hogy mégis miért nyolcórás műsorfolyamokkal keresik a „piaci rést” a közpénzmédia térfelén, de az embernek az álla akkor esik le, ha valahogy 7 és fél óra (!!!) környékére keveredik (vagy inkább teker) a videóban.

 

Itt ugyanis ilyesmik hangzanak el a – tartalom alapján már érthető elnevezésű – Gumiszoba című blokkban Megadja Gábor, a Hajónapló laipgazgatója, Ambrózy Áron és Vésey Kovács László, a Pesti Srácok munkatársai, valamint Takács Áron beszélgetésében.

 

„Nagy lehetőséget szalasztott el Európa a békésebb jövő felé vezető úton a németség teljes likvidálásával.”

 

Továbbá: „Ne keverjük össze a németországi németeket a magyarországi svábokkal, mert a kettő teljesen más világ.” „Az egyik fehérbőrű, a másik meg már nem annyira.”

 

A kontextus persze vicceskedő rötyögés, miszerint most majd a magyarországi svábok akarják kipenderíteni Ambrózyt (akit egyébként szoft zsidózás – a jobbikos Jakab Péter jákobozása – miatt már kipenderítettek az Echo TV-től). Mindezt a maradandó alkotást pedig épp a magyarországi németek kitelepítésének emléknapján sikerült letenni az asztalra.

 

A videó kapcsán a Jobbik német nemzetiségű parlamenti képviselője, Brenner Koloman felszólította a kormánypárti illetékeseket, hogy vonják vissza Demeter Szilárd PIM-igazgató megbízását. Demeter Szilárd minderre az Origo-n válaszolt egy nyílt levélben, amiben a szerkesztőség szabadságával és autonómiájával, valamint az alkotmányosan védett szólás- és véleményszabadsággal érvelt. A levél legbeszédesebb részét szó szerint is érdemes idézni: 

 

„Magyarország jogállam. Ha valaki úgy érzi, hogy sértő, akár büntetőtörvénykönyv hatálya alá eső vélemények hangzanak el bármilyen műsorban, léteznek jogorvoslati lehetőségek, éljen azokkal. Amennyiben a bíróság úgy dönt, hogy az adás szerkesztője, illetve a meghívottjai túlmentek a szabad véleménynyilvánítás határain, akkor és csakis akkor szeretnék tartalmi kérdésekbe beleszólni, mint végső soron az egészért felelős. Már ha szeretnénk továbbra is jogállamban élni, és nem akarjuk azt lecserélni egy ki tudja, ki által finanszírozott média kormányzására, valamint egy verbális lincselés gyakorlatára épített államberendezkedésre.”

 

Elmondom, mi a bajom ezzel.

 

Én már számtalan cikket írtam, amiben arról háborogtam, hogy teljesen fölösleges a büntetőjoggal üldözni olyan idiótákat, akik horogkeresztet vagy sarló-kalapácsot akarnak kilógatni az ablakukba, meg akik valamiért jobban érzik magukat attól, hogy népcsoportokról vagy személyekről csúnya, valótlan, vagy csúnya és valótlan dolgokat mondanak.

 

Most is így gondolom, mert önmagában hülyének lenni szerintem nem veszélyes a társadalomra, sőt, mindenkinek joga van ahhoz, hogy hülye legyen, a Gumiszoba szereplőinek is.

 

Éppen ezért magyarországi németként eszemben sincs például feljelenteni ezeket a „liberálcenzúra ellen küzdő hősies szabadságharcosokat”. Ha valaki esetleg nagyon megsértődött rájuk (más nemzetiségek körében ennél sokkal-sokkal kevesebbért is meg szoktak, jegyzem meg), az a Fidesznek hála, jó pár éve már polgári pert is indíthat emiatt. Én mondjuk azt se fogok, abból az egyszerű okból kifolyólag, hogy megsértődni olyasvalakikre szokott az ember, akiknek a véleménye fontos neki, az említett „úriemberek” viszont nem tartoznak ebbe a körbe.

 

A gond az, hogy Demeter válasza tükrözi azt a szomorú magyar valóságot, ami miatt mégis szerepelnek a Btk-ban olyan (szerintem) indokolatlan tényállások, mint a közösség elleni uszítás. Merthogy – hiába mondjuk szerencsétlen bíróknak lenne ezer más fontosabb ügye meg dolga is –

 

itt a bíróságnak kell döntenie minden egyes szájtépésről, hiszen magától nem tud annyit a szerencsétlen újságíró, hogy nyilvános műsorban (meg mondjuk amúgy se) nem mondunk olyat, hogy ki kellett volna irtani egy egész népcsoportot.

 

Sőt, ha valaki udvariasan rákérdez náluk, hogy ez így mégis mi, akkor kikérik maguknak a beavatkozást a véleménynyilvánítási szabadságukba, és burkoltan lecenzoroznak.

 

Amíg a skála egyik végén ez a hozzáállás van, a másikon meg az a fajta hiperérzékenység, ami szerint már az is gyűlöletbeszéd, ha leírod valakinek a származását/csoporthoz tartozását, addig tényleg az lesz, hogy ügyvédekkel, bírók előtt kell majd érdemtelenül nagy nyilvánosságot kapott megmondók kijelentéseiről véget nem érően vitatkozni olyan tényállásokon, amik normális esetben nem is kéne, hogy benne legyenek a Btk-ban.

 

Pedig el lehetne ezt kerülni, ha lenne legalább némi megfontoltság és felelősségérzet azokban, akik elég okosnak gondolják magukat ahhoz, hogy kinyilatkoztatásokat tegyenek a nyilvánosság előtt. Persze azért az se árt, ha mondjuk a főszerkesztő ránéz néha a nagyobb anyagokra megjelenés előtt – mint megtudtuk, Megadja Gáboréknál ez már cenzúrának és kézivezérlésnek számít.

 

Szerencsére a közpénzmédiában meg olyan ugye nincs.

 

Olvass még több cikket Bakó Beától az Azonnalin!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

11 órás zárás ide vagy oda, a partivonatot aligha tudja megfékezni a kormány. De akkor mégis mi értelme van a korai zárásnak? Videó!

Az Európa Kulturális Fővárosa-program keretében a horvát tengerparti város egy toronyházára vörös üvegszilánkokból álló ötágú csillagot helyeztek ki.

Grafikonokon mutatjuk, hogyan terjed a járvány Magyarországon és a környező országokban.

Donald Tusk nem hiszi, hogy a Fideszt még meg lehetne győzni arról, hogy térjen vissza a néppárti elvekhez. És ami az EPP-elnök szerint nehezíti a dolgot: a pártok többsége lapít, mert a pártegységet félti.

Nagy a valószínűsége annak, hogy inkább emberi lustaság és tudatlanság áll a háttérben, mintsem a hatalom által irányított cenzúra és keresztényellenesség.

A franciaországi fertőzésszámok növekedése kihat a francia közvéleményre is: egy felmérés szerint hatalmas többség tartana elfogadhatónak egy legalább kéthetes (de akár hosszabb) teljes lockdownt.

Az október elsejétől életbe lépő szigorúbb szabályok a rendezvényeket, a maszkviselést és a vásárlást is érintik.

A hét kérdése

Két tévéinterjú, esszé, nyílt levél, egy uniós biztos lemondatása. Orbán Viktor még saját rajongóit is meglepte, hogy ennyire aktív lett a médiában. Mi folyik itt?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Vitatható ökopolitika Schiffer Andrással október 3-án.

Ezt is szerettétek

A tíz, legrövidebb idő alatt helyes megfejtést beküldő versenyző iskolája egy-egy nagy értékű okosbútorral lesz gazdagabb.

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Twitter megosztás Google+ megosztás