+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. november 13. szerda, 08:13
Parlamenti többséget találni mindehhez viszont már nem lesz olyan egyszerű. Megnéztük, hogy áll a spanyol kormányalakítás szénája!

Koalícióra lép a balközép Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) a szélsőbaloldali Unidas Podemossal (Együtt Megcsináljuk) Spanyolországban azt követően, hogy a múlt vasárnap tartott megismételt parlamenti választás a szélsőjobboldali Voxon kívül nem hozott áttörést egyik politikai erőnek sem – írja az El País.

 

Egy kijózanító pofon kellett a megállapodáshoz

 

Ezzel Pedro Sánchez ügyvivő szocialista miniszterelnök

 

mindössze 48 óra leforgása alatt elérte azt, amit a választás előtt fél éven át sem sikerült: egyezséget kötött a Podemossal.

 

Sánchez ugyanis az áprilisi választás után is felajánlott egy koalíciót a Podemosnak (mely így három minisztériumot kapott volna, és Pablo Iglesias, a párt elnöke lehetett volna a miniszterelnök-helyettes), ám ezt a szélsőbalosok elutasították.

 

A két párt viszonya nyáron mérgesedett el teljesen, mikor a Podemos a parlamentben kétszer is leszavazta a Sánchez által alakított kisebbségi, csak szocialistákból álló kormányt. Az ok az volt, hogy Pablo Iglesias pártja mégis be akart kéredzkedni a kormányba, Sánchez viszont a parlamenti fiaskó után ragaszkodott ahhoz, hogy ne fogjon össze a szélsőballal.

 

A jeget a múlt vasárnapi választás eredménye törte meg: Sánchez szocialistái az alsó- és a felsőházban is gyengültek kicsit, de képviselőket veszített a Podemos is. Emmellé még jelentősen megerősödött a szélsőjobboldali, bevándorlásellenes Vox párt is, amely immár a spanyol parlament harmadik erejévé vált: ez a fenyegetés már épp elég volt ahhoz, hogy Sánchez és Iglesias hajlandó legyen az összefogásra.

 

Megijedtek a szélsőjobbtól

 

„Ahogy a választások estéjén, az eredmények bejelentésekor is mondtam:

 

ami áprilisban történelmi lehetőség volt, most történelmi szükségszerűséggé vált”

 

– célzott az áprilisi előrehozott választásra az ügyvivő miniszterelnök Sánchez, amely hiába hozta a baloldal fölényes győzelmét, mégsem vezetett eredményre. Pablo Iglesias Podemos-vezér úgy nyilatkozott, az új, „progresszív koalíció” „ötvözi a PSOE tapasztalatát az Unidas Podemos bátorságával”.

 

„A progresszív kormány progresszív erőkből áll majd, és a haladásért fog dolgozni. Nincs helye a gyűlölködésnek a spanyolok között” – mondta immár Sánchez, erőteljesen a Voxra célozva, mely szélsőjobbos erőként először jelent meg áprilisban a spanyol parlamentben a Franco-diktatúra bukása óta. Hozzátette: a szélsőballal kötött koalíció négy éven át, az egész ciklus alatt ki fog tartani – ez bátor vállalás a miniszterelnöktől, hiszen a kormányról még csak nem is szavaztak a parlamentben.

 

Ez lesz ugyanis a legnehezebb rész, hiszen a PSOE és a Podemos – és az újbaloldali kispárt Más País (Több Ország) – 

 

együttesen 158 hellyel rendelkezik a parlamentben, ahol a többséghez viszont 176 hely kéne.

 

A szocialisták erre azt javasolják, hogy a kormányról szóló parlamenti voksoláson legalább azok a pártok szavazzanak bizalmat a koalíciónak, akik tavaly nyáron Mariano Rajoy néppárti kormányát is sikeresen megbuktatták.

 

A katalán függetlenségpártiakkal is lepaktálnak?

 

Köztük a hét hellyel bíró baszk nacionalisták már kijelentették: készek a támogatásra, és összetrombitálnák mindazon pártokat is, akik Sánchez még Rajoy kormányát megbuktató indítványát támogatták tavaly nyáron. Ebben a listában ugyanakkor katalán függetlenségpárti erők is szerepelnek: nekik bár imponálhat a katalánok számára több jogkört követelő Podemos részvétele a koalícióban, elrettentheti őket az ennél szigorúbb álláspontot képviselő Sánchez.

 

Ráadásul a jelentősen megerősödő Néppárt jelezte: nem támogatják a koalíciót. Pablo Casado néppárti elnök kijelentette: Sánchez és Iglesias „radikális kormányt formálnának, ez pedig az ellentéte annak, amire Spanyolországnak szüksége van”. Mindehhez viszont Casado szerint semmi szükség nem volt a „szürreális”, hat hónapon át tartó egyezkedésre a két párt között, valamint kijelentette: a „történelmi” PSOE-nek kell visszatérnie, miután a jelenlegi párt komoly labirintusba lavírozta magát. Egyúttal szigorúan kizárta a balos kormány támogatását:

 

„nem leszünk része egy általa progresszívnek, de valójában radikális baloldali kormánynak, amely lepaktál a jogsértő katalán regionális kormánnyal”.

 

A többséghez szükséges lenne a jobbliberális Ciudadanos tíz képviselőjének támogatása is, amennyiben Sánchez nem akar függetlenségpárti képviselőkre is támaszkodni. Ugyanakkor a Ciudadanos sem támogatja a koalíciót, szerintük a PSOE-nek és a Néppártnak kéne egy mérsékelt megállapodásba bevonni a pártot is.

 

BORÍTÓKÉP: Pedro Sánchez miniszterelnök (balra) és Pablo Iglesias Podemos-vezér (jobbra) / Wikipédia

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az egyik legöldöklőbb elnökválasztási küzdelem folyik Lengyelországban. Izraelezés, oltásellenesség, Varsó kiárusítása és még sok más az elnökválasztási őrület utolsó napjaiban. Fotóriport Varsóból!

A budapesti főpolgármester nem áll bele a miniszterelnök-jelölti küzdelembe, pedig Márki-Zay nemrég még erre kérlelte. Karácsony azt is mondta: a fővárosi korrupcióellenes bizottság a saját koalíciós partnereinek is okozhat kellemetlen pillanatokat.

Legalábbis annál, mint amit eredetileg beismertek: a statisztikai hivatal teljesen új adatokat közöl erről a most kiadott jelentésében.

A tömeg az elhallgatott járványhelyzettel, a rossz egészségüggyel és az autoriter politikával elégedetlen; széljobbosok viszont újságírókra támadtak.

Belgrádban folytatódnak a rendszerellenes tiltakozások: a tüntetők „a vírus és a rezsim áldozataiért“ imádkoznak.

Aleksandar Vučić szerb elnök pedig úgy reagált a tüntetésekre: ha az ellenzék változást akar, akkor vagy nyerjék meg a választásokat vagy öljék meg őt.

Az EU nem egy bankautomata olyan tagállamok számára, akik figyelmen kívül hagyják az alapvető szabályokat, írták a néppárti EP-képviselők.

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Duda vs. Trzaskowski: a párharcot többek közt Pál Benedek, az Azonnali szerzője is értékeli július 14-én délután!

Az egyik legszebb pincesoron nyit ki a Planina borház július 31-én este. Vigyázat, sokac temperamentum + jó borok!

Ezt is szerettétek

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás