ITT AZ AZONNALI AZONNALI!
Nehogy lemaradj bármiről is! Olvasd cikkeinket jóval előbb, mint mások!
az Azonnali technikai partnere az 
.
.
Mármint németországi német, nem bánáti sváb vagy erdélyi szász, nincs is román állampolgársága. De hogyan került Fritz Temesvárra?
Habár a székely fővárosnak nevezett városban ma a magyarok már nincsenek többségben, a román szavazatok felaprózódása miatt Soós Zoltán nagyot tudott nyerni.
A független Nicușor Dan lett Bukarest főpolgármestere. Az exit poll eredmények szerint 47 százalékot szerzett, jelentősen megelőzve a 39 százalékot hozó szocdem Gabriela Fireat.
Ekkora a respect.
Azért az MSZP-s Csorbai Ferenc mögött felsorakozó ellenzéki pártok meglepően jól szerepeltek, Csorbai 40 százalékot hozott az egyik legjobboldalibb városban.
Hatalmas többség mondott nemet a kezdeményezésre, amely az EU-val kötött szerződések felmondását jelentette volna.
Egy borvidék, ami azt bizonyítja: megfelelő tudással, akaraterővel és szorgalommal semmi sem lehetetlen, még a legzordabb körülmények között sem.
Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?
A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.
Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.
A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.
Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?
Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.
A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!
Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!
Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?
Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!
Egyre mélyül a politikai válság Spanyolországban: 2016-ban még a jobbközép Néppárt alakíthatott kormányt a jobbliberális Ciudadanos (Állampolgárok) támogatásával, ám a kormánykoalíció tavaly júniusban bár szűken, de megbukott a baloldali Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) a Mariano Rajoy által vezetett kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványával.
Szocialista előretörés, politikai válság
Azóta sincsen stabil, többségi kormánya Spanyolországnak, hiszen a bizalmatlansági indítvány sikere után a Pedro Sánchez vezette PSOE csupán kisebbségi kormányt tudott alakítani. Épp ezért Sánchez előrehozott választást írt ki idén áprilisra, melyen pártja fölényesen győzedelmeskedett: az azelőtt gyengélkedő szocialisták a voksok 28,7 százalékát nyerték el, míg a korábban domináns Néppárt 16,7 százalékra esett vissza. Mögötte 15,9 százalékkal zárt a Ciudadanos, majd őket a szélsőbaloldali Podemos követte 14,3 százalékkal, valamint a Franco-éra óta először szélsőjobboldali pártként a Vox is bejutott 10,3 százalékkal.
Ilyen helyzetben Sánchez előtt két út állt: egy lehetséges koalíció a Ciudadanossal már éppen kormányzóképes többséget jelentene. A másik alternatíva
Összekaptak a Podemossal
Mint kiderült, egyik opció sem bizonyult sikeresnek: Pedro Sánchez újabb kisebbségi kormányának kinevezését ezen a héten már másodjára blokkolta a spanyol parlament, többek között a szélsőbalos képviselők is. A legutóbbi, csütörtöki szavazáson Sánchez mellett 123-an, ellene pedig 155-en szavaztak a parlamentben, köztük a Podemos, a Néppárt és a Ciudadanos politikusai is.
Ez vezethetett oda, hogy a Reuters tudósítása alapján a PSOE pénteken kijelentette: mindenkivel próbál majd együttműködni, hogy elkerüljenek egy újabb előrehozott választást, de a koalícióba a Podemost nem vennék be.
– fogalmazott a szocialista Carmen Calvo miniszterelnök-helyettes a szélsőballal való lehetséges együttműködésről kiemelve, hogy az ország számára rendkívül frusztráló, hogy jelenleg nincsen kormánya.
Mindenki kormányt akar, senki nem tudja, hogyan
Nagyon törékeny tehát a viszony a spanyol politikai paletta két baloldali pártja között, a Pablo Iglesias, a Podemos vezetője például továbbra is arról beszél, szeretnének a kormánykoalíció része lenni, csak Sánchez és Iglesias a részletekről nem tudtak megállapodni.
A spanyol parlamentnek szeptember 23-áig van lehetősége megválasztani az új kormányt. Ha ez azonban nem sikerül, úgy november 10-ére újabb előrehozott választásokat kéne kiírni,
Éppen ezért érthető, ha a spanyolok nem szeretnének harmadjára is az urnák elé járulni, és inkább az áprilisban már megválasztott politikusokra bíznák a helyzet megoldását.
Éppen ezért az a forgatókönyv is valószínű, hogy a két baloldali párt végül szeptemberig rendezi a nézeteltéréseket annak érdekében, hogy elkerülje az újabb választást. Egy sikeres kormányalakításhoz azonban nem lenne elegendő a PSOE és a Podemos együttműködése: ahhoz az is kéne, hogy pár regionális párt tartózkodjon a kormányról szóló szavazáson, például a függetlenségpárti Katalán Republikánus Baloldal (ERC) tizenöt képviselőjének, vagy a baszk nacionalista Euskal Herria Bildu párt négy emberének is.
BORÍTÓKÉP: Pablo Iglesias (balra) / Pedro Sánchez (jobbra)
Mármint németországi német, nem bánáti sváb vagy erdélyi szász, nincs is román állampolgársága. De hogyan került Fritz Temesvárra?
Habár a székely fővárosnak nevezett városban ma a magyarok már nincsenek többségben, a román szavazatok felaprózódása miatt Soós Zoltán nagyot tudott nyerni.
A független Nicușor Dan lett Bukarest főpolgármestere. Az exit poll eredmények szerint 47 százalékot szerzett, jelentősen megelőzve a 39 százalékot hozó szocdem Gabriela Fireat.
Ekkora a respect.
Azért az MSZP-s Csorbai Ferenc mögött felsorakozó ellenzéki pártok meglepően jól szerepeltek, Csorbai 40 százalékot hozott az egyik legjobboldalibb városban.
Hatalmas többség mondott nemet a kezdeményezésre, amely az EU-val kötött szerződések felmondását jelentette volna.
Egy borvidék, ami azt bizonyítja: megfelelő tudással, akaraterővel és szorgalommal semmi sem lehetetlen, még a legzordabb körülmények között sem.
Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?
A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.
Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.
A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.
Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?
Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.
A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!
Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!
Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?
Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!
