+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. július 26. péntek, 20:10
Spanyolországnak több mint egy éve nincs többségi kormánya, a politikai válság pedig egyre mélyül: most éppen a spanyol balközép és a szélsőbal között repedezik az együttműködés.

Egyre mélyül a politikai válság Spanyolországban: 2016-ban még a jobbközép Néppárt alakíthatott kormányt a jobbliberális Ciudadanos (Állampolgárok) támogatásával, ám a kormánykoalíció tavaly júniusban bár szűken, de megbukott a baloldali Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) a Mariano Rajoy által vezetett kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványával.

 

Szocialista előretörés, politikai válság

 

Azóta sincsen stabil, többségi kormánya Spanyolországnak, hiszen a bizalmatlansági indítvány sikere után a Pedro Sánchez vezette PSOE csupán kisebbségi kormányt tudott alakítani. Épp ezért Sánchez előrehozott választást írt ki idén áprilisra, melyen pártja fölényesen győzedelmeskedett: az azelőtt gyengélkedő szocialisták a voksok 28,7 százalékát nyerték el, míg a korábban domináns Néppárt 16,7 százalékra esett vissza. Mögötte 15,9 százalékkal zárt a Ciudadanos, majd őket a szélsőbaloldali Podemos követte 14,3 százalékkal, valamint a Franco-éra óta először szélsőjobboldali pártként a Vox is bejutott 10,3 százalékkal.

 

Ilyen helyzetben Sánchez előtt két út állt: egy lehetséges koalíció a Ciudadanossal már éppen kormányzóképes többséget jelentene. A másik alternatíva

 

a Podemossal való együttműködés lett volna, itt viszont a Podemos mellett pár kisebb regionális párt képviselőire is szükség lett volna a többséghez.

 

Összekaptak a Podemossal

 

Mint kiderült, egyik opció sem bizonyult sikeresnek: Pedro Sánchez újabb kisebbségi kormányának kinevezését ezen a héten már másodjára blokkolta a spanyol parlament, többek között a szélsőbalos képviselők is. A legutóbbi, csütörtöki szavazáson Sánchez mellett 123-an, ellene pedig 155-en szavaztak a parlamentben, köztük a Podemos, a Néppárt és a Ciudadanos politikusai is.

 

Ez vezethetett oda, hogy a Reuters tudósítása alapján a PSOE pénteken kijelentette: mindenkivel próbál majd együttműködni, hogy elkerüljenek egy újabb előrehozott választást, de a koalícióba a Podemost nem vennék be.

 

„Próbáltunk összehozni egy koalíciós kormányt, és a Podemos blokkolta azt. Tehát ezen az ösvényen nem haladhatunk tovább...más formulákat ki lehet próbálni, de nem ezt a koalíciót”

 

– fogalmazott a szocialista Carmen Calvo miniszterelnök-helyettes a szélsőballal való lehetséges együttműködésről kiemelve, hogy az ország számára rendkívül frusztráló, hogy jelenleg nincsen kormánya.

 

Mindenki kormányt akar, senki nem tudja, hogyan

 

Nagyon törékeny tehát a viszony a spanyol politikai paletta két baloldali pártja között, a Pablo Iglesias, a Podemos vezetője például továbbra is arról beszél, szeretnének a kormánykoalíció része lenni, csak Sánchez és Iglesias a részletekről nem tudtak megállapodni.

 

A spanyol parlamentnek szeptember 23-áig van lehetősége megválasztani az új kormányt. Ha ez azonban nem sikerül, úgy november 10-ére újabb előrehozott választásokat kéne kiírni,

 

amely a áprilisi parlamenti, és a májusi EP-voksolás után már a harmadik lenne ebben az évben.

 

Éppen ezért érthető, ha a spanyolok nem szeretnének harmadjára is az urnák elé járulni, és inkább az áprilisban már megválasztott politikusokra bíznák a helyzet megoldását.

 

Éppen ezért az a forgatókönyv is valószínű, hogy a két baloldali párt végül szeptemberig rendezi a nézeteltéréseket annak érdekében, hogy elkerülje az újabb választást. Egy sikeres kormányalakításhoz azonban nem lenne elegendő a PSOE és a Podemos együttműködése: ahhoz az is kéne, hogy pár regionális párt tartózkodjon a kormányról szóló szavazáson, például a függetlenségpárti Katalán Republikánus Baloldal (ERC) tizenöt képviselőjének, vagy a baszk nacionalista Euskal Herria Bildu párt négy emberének is.

 

BORÍTÓKÉP: Pablo Iglesias (balra) / Pedro Sánchez (jobbra)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Nem csak elbukta a CDU elnökségéért folyó versenyt szombaton, de még a miniszteri terveire is nemet mondtak.

Sok vendéglátós nyitott ki péntek este Olaszországban, tiltakozva a római kormány lockdown-politikája ellen. Helyszíni riport fotókkal Firenzéből!

2020 nyarán még alig volt olyan EU-tagállam, amely rendelni akart volna azon oltásokból, amelyekkel december 27-e óta lényegében EU-szerte oltanak.

Aláírásgyűjtést indít a Mi Hazánk a járványügyi lezárások ellen, az oltásnál az önkéntességet hangsúlyozzák. Interjú!

Mark Rutte azonban jó eséllyel negyedszer is miniszterelnök lesz: pártja magasan vezet a közvélemény-kutatásokon.

A cégóriás elnöke és az egyik leányvállalat igazgatója is személyes okokra hivatkozott a cég közleményei szerint.

A baloldali ellenzék azzal vádolta, hogy soron kívül oltatja be magát, de péntektől Romániában már az állam működéséhez elengedhetetlen személyek hivatalosan is kaphatnak vakcinát.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás