+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. július 26. péntek, 20:10
Spanyolországnak több mint egy éve nincs többségi kormánya, a politikai válság pedig egyre mélyül: most éppen a spanyol balközép és a szélsőbal között repedezik az együttműködés.

Egyre mélyül a politikai válság Spanyolországban: 2016-ban még a jobbközép Néppárt alakíthatott kormányt a jobbliberális Ciudadanos (Állampolgárok) támogatásával, ám a kormánykoalíció tavaly júniusban bár szűken, de megbukott a baloldali Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) a Mariano Rajoy által vezetett kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványával.

 

Szocialista előretörés, politikai válság

 

Azóta sincsen stabil, többségi kormánya Spanyolországnak, hiszen a bizalmatlansági indítvány sikere után a Pedro Sánchez vezette PSOE csupán kisebbségi kormányt tudott alakítani. Épp ezért Sánchez előrehozott választást írt ki idén áprilisra, melyen pártja fölényesen győzedelmeskedett: az azelőtt gyengélkedő szocialisták a voksok 28,7 százalékát nyerték el, míg a korábban domináns Néppárt 16,7 százalékra esett vissza. Mögötte 15,9 százalékkal zárt a Ciudadanos, majd őket a szélsőbaloldali Podemos követte 14,3 százalékkal, valamint a Franco-éra óta először szélsőjobboldali pártként a Vox is bejutott 10,3 százalékkal.

 

Ilyen helyzetben Sánchez előtt két út állt: egy lehetséges koalíció a Ciudadanossal már éppen kormányzóképes többséget jelentene. A másik alternatíva

 

a Podemossal való együttműködés lett volna, itt viszont a Podemos mellett pár kisebb regionális párt képviselőire is szükség lett volna a többséghez.

 

Összekaptak a Podemossal

 

Mint kiderült, egyik opció sem bizonyult sikeresnek: Pedro Sánchez újabb kisebbségi kormányának kinevezését ezen a héten már másodjára blokkolta a spanyol parlament, többek között a szélsőbalos képviselők is. A legutóbbi, csütörtöki szavazáson Sánchez mellett 123-an, ellene pedig 155-en szavaztak a parlamentben, köztük a Podemos, a Néppárt és a Ciudadanos politikusai is.

 

Ez vezethetett oda, hogy a Reuters tudósítása alapján a PSOE pénteken kijelentette: mindenkivel próbál majd együttműködni, hogy elkerüljenek egy újabb előrehozott választást, de a koalícióba a Podemost nem vennék be.

 

„Próbáltunk összehozni egy koalíciós kormányt, és a Podemos blokkolta azt. Tehát ezen az ösvényen nem haladhatunk tovább...más formulákat ki lehet próbálni, de nem ezt a koalíciót”

 

– fogalmazott a szocialista Carmen Calvo miniszterelnök-helyettes a szélsőballal való lehetséges együttműködésről kiemelve, hogy az ország számára rendkívül frusztráló, hogy jelenleg nincsen kormánya.

 

Mindenki kormányt akar, senki nem tudja, hogyan

 

Nagyon törékeny tehát a viszony a spanyol politikai paletta két baloldali pártja között, a Pablo Iglesias, a Podemos vezetője például továbbra is arról beszél, szeretnének a kormánykoalíció része lenni, csak Sánchez és Iglesias a részletekről nem tudtak megállapodni.

 

A spanyol parlamentnek szeptember 23-áig van lehetősége megválasztani az új kormányt. Ha ez azonban nem sikerül, úgy november 10-ére újabb előrehozott választásokat kéne kiírni,

 

amely a áprilisi parlamenti, és a májusi EP-voksolás után már a harmadik lenne ebben az évben.

 

Éppen ezért érthető, ha a spanyolok nem szeretnének harmadjára is az urnák elé járulni, és inkább az áprilisban már megválasztott politikusokra bíznák a helyzet megoldását.

 

Éppen ezért az a forgatókönyv is valószínű, hogy a két baloldali párt végül szeptemberig rendezi a nézeteltéréseket annak érdekében, hogy elkerülje az újabb választást. Egy sikeres kormányalakításhoz azonban nem lenne elegendő a PSOE és a Podemos együttműködése: ahhoz az is kéne, hogy pár regionális párt tartózkodjon a kormányról szóló szavazáson, például a függetlenségpárti Katalán Republikánus Baloldal (ERC) tizenöt képviselőjének, vagy a baszk nacionalista Euskal Herria Bildu párt négy emberének is.

 

BORÍTÓKÉP: Pablo Iglesias (balra) / Pedro Sánchez (jobbra)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt mondják, nemcsak a szavak szintjén foglakoznának velük.

A Miskolc-Tornyosnémeti szakasz elkészülésével teljessé válik Pozsony és Kassa autópálya-összeköttetése Magyarországon keresztül. Az Észak-Szlovákián keresztül épülő autópálya befejezése viszont még nem látszik.

Sőt, a leszállított mennyiség akár ennek a duplája is lehet, ha a Bizottság lehívja a német gyártóval kötött szerződésben szereplő másik 900 millió adag vakcinára szóló opciót is.

2018-ban, amikor az akkor még LMP-pártelnök épphogy csak elveszítette a választást, a Jobbik még 8,5 százalékot szerzett – most azonban szerintük már megérdemli Szél a Jobbik támogatását.

Az emberi jogi szervezet szerint Putyinék arra használták fel a korábbi döntésüket, ami elvette Navalnijtól ezt a státuszt, hogy e mögé bújva „megpróbálják meggyilkolni” a politikust.

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Twitter megosztás Google+ megosztás