+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2019. október 24. csütörtök, 17:03
Az egész EU-ban egyedülálló módon csökkent hazánkban azok aránya, akik kényelmesen éreznék magukat egy muszlim vagy egy fekete kolléga mellett az Európai Bizottság diszkriminációt vizsgáló felmérése szerint.

Egyre elfogadóbbak az európaiak, de az újonnan csatlakozott tagállamok körében még mindig komolyabb fenntartásokkal kezelik a szexuális és etnikai kisebbségeket, Magyarországban pedig jelentősen csökkent azok aránya, akik feketék vagy muszlimok társaságában kényelmesen éreznék magukat – derül ki az Európai Bizottság Eurobarométer közvélemény-kutatásának nemrég publikált, a diszkriminációt Európában vizsgáló felméréséből.

 

Nem támogatjuk a harmadik nemet

 

Például csupán a magyarok 48 százaléka gondolja azt, hogy a meleg, leszbikus vagy biszexuális embereket ugyanazon jogok illetik meg, mint heteroszexuális társaikat, míg 46 százalék nem értett egyet ezzel az állítással. Nálunk már csak a horvátok, a bolgárok, a románok és a szlovákok voltak kevésbé elfogadóak, míg az EU 28 tagállamának átlagát nézve az állampolgárok csupán 20 százaléka nem támogatja az egyenlő jogokat a homoszexuálisok számára, míg 76 százalék igen. EU-s szinten ez az érték 5 százalékponttal több, mint a legutóbbi, 2015-ös diszkriminációt vizsgáló felmérés idején.

 

A magyarok egészen elenyésző aránya, csupán 13 százalék támogatná azt, hogy a közokiratokban, például a személyi igazolványban vagy az útlevélben

 

a férfi és női opció mellett legyen egy harmadik opció is azoknak, akik nem nőként, vagy férfiként hivatkoznak magukra.

 

Ezt az opciót a magyarok 77 százaléka ellenzi, ilyen arányban egyik uniós tagállam sem utasítja el a változtatást. Uniós szinten ezt a változtatást 46 százalék támogatná, 42 pedig ellenezné, ebben a legelfogadóbbak a máltaiak, a spanyolok és a hollandok voltak.

 

2015-höz képest viszont kizárólag Magyarországon csökkent azok aránya, akik kényelmesen érzik magukat, ha két férfi, vagy két nő közterületen csókolózik vagy megfogja egymás kezét – 10, illetve 8 százalékponttal. Egy ilyen helyzetben két nő esetén csupán a magyarok 20, két férfi esetén pedig 16 százalék érzi magát teljesen kényelmesen, míg kényelmetlenül 62, illetve 69 százalék érzi magát.

 

Jobban tartunk a feketéktől

 

A négy évvel ezelőtti adatokhoz képest azok aránya is csökkent Magyarországon, akik kényelmesnek éreznék azt, ha egy, a többségi populációtól eltérő etnikumú embert választanának a legmagasabb politikai pozícióba: míg 2015-ben még a magyarok 48 százaléka látta ezt elfogadhatónak, most ez csökkenő tendenciát mutat, és 43 százalékon áll. Viszont 9 százalékponttal, 27 százalékra nőtt azok aránya, akik ezt mérsékelten elfogadhatónak találták, míg 25 százalék kényelmetlenül érezné magát egy ilyen esetben. Az EU 28 tagállamában teljesen kényelmesen 65, mérsékelten kényelmesen 15, kényelmetlenül pedig 16 százalék érezné magát egy ilyen helyzetben.

 

A KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSBAN FELTETT KÉRDÉS: HOGY ÉREZNÉD MAGAD, HA NAPI MUNKAKAPCSOLATBAN LENNÉL EGY FEKETÉVEL? (KÉNYELMESEN / VISZONYLAG KÉNYELMESEN / KÉNYELMETLENÜL / INDIFFERENS / ATTÓL FÜGG / NEM TUDJA)

 

Magyarországon csökkent a legnagyobbat azok aránya is 2015 óta, akik kényelmesen éreznék magukat, ha napi szintű kapcsolatban lennének a munkahelyükön egy fekete bőrszínű embertársukkal: 10 százalékpontot csökkenve teljesen kényelmesen 46 százalék érezné magát, míg 8 százalékpontot növekedve teljesen kényelmetlennek 24 százalék találná ezt.

 

Azt a magyarok már csak 26 százaléka találná teljesen kényelmesnek, ha gyereke párkapcsolatban lenne egy feketével

 

– ez 15 százalékpontos csökkenés 2015-höz képest –, 24 százalék csak mérsékelten találná ezt kényelmesnek, míg 42 százalék, 2015-höz képest 12 százalékponttal többen kényelmetlennek találná azt. Uniós szinten az emberek kétharmada érezné magát teljesen kényelmesen ilyen helyzetben, 13 százalék mérsékelten kényelmesen, míg 16 százalék kényelmetlenül.

 

KÉRDÉS: HOGY ÉREZNÉD MAGAD, HA GYERMEKED EGY FEKETÉVEL LENNE PÁRKAPCSOLATBAN? (KÉNYELMESEN / VISZONYLAG KÉNYELMESEN / KÉNYELMETLENÜL / INDIFFERENS / ATTÓL FÜGG / NEM TUDJA)

 

Célkeresztben a muszlimok – és a buddhisták

 

Egy másik érdekes része a felmérésnek a vallások elleni diszkriminációt vizsgálja: ebből az állapítható meg, hogy a magyar közvélemény a muszlimok és a buddhisták ellen fordult leginkább, míg azzal kapcsolatban a magyarok elfogadóbbá vált, ha napi munkakapcsolatban lennének keresztényekkel, zsidókkal vagy ateistákkal. A magyarok 70 százaléka teljesen, további 14 mérsékelten kényelmesen érezné magát, ha zsidó származású kollégája lenne, míg ezt 11 százalék találná kényelmetlennek.

 

KÉRDÉS: HOGY ÉREZNÉD MAGAD, HA NAPI MUNKAKAPCSOLATBAN LENNÉL EGY MUSZLIMMAL? (KÉNYELMESEN / VISZONYLAG KÉNYELMESEN / KÉNYELMETLENÜL / INDIFFERENS / ATTÓL FÜGG / NEM TUDJA)

 

Ehhez képest érdekesek a muszlimokról készült adatok: 2015-höz képest 11 százalékponttal kevesebb, 37 százaléknyi magyar érezné magát teljesen kényelmesen, 22 százalék pedig mérsékelten kényelmesen egy muszlim kollégával. Négy év alatt 11 százalékponttal 34 százalékra emelkedett azon magyarok aránya, akik viszont mindezt kényelmetlennek éreznék. Ennél is árulkodóbb az a felmérés, amely azt vizsgálta, hogy a magyarok mennyire éreznék kényelmesnek, ha gyermekük egy muszlim személlyel lenne párkapcsolatban: ezt csupán 23 százalék akceptálná teljesen – ez 14 százalékpontos csökkenés a 2015-ös adatokhoz képest –, mérsékelten kényelmesnek 20 százalék találná azt,

 

míg kényelmetlennek 49 százalék érezne egy ilyen helyzetet, ez négy évvel ezelőtthöz képest 16 százalékpontos emelkedés.

 

Az EU-s átlagot nézve egy muszlim kolléga mellett 71 százalék kényelmesen, 11 százalék mérsékelten kényelmesen, 13 százalék pedig kényelmetlenül érezné magát. Ha a gyermekük egy muszlimmal lenne párkapcsolatban, azzal az uniós átlag 53 százaléka békélne meg teljesen, 15 százalék számára ez mérsékelten kényelmes, míg további 26 százalék kényelmetlennek érezné ezt. Érdekes módon a buddhistákkal kapcsolatban is ellenségesebbé vált a közvélemény, 7 százalékponttal kevesebb, 51 százalék érezné magát komfortosan egy buddhista kolléga mellett, míg kényelmetlenül 8 százalékponttal több, 20 százalék.

 

KÉRDÉS: HOGY ÉREZNÉD MAGAD, HA GYERMEKED EGY MUSZLIMMAL LENNE PÁRKAPCSOLATBAN? (KÉNYELMESEN / VISZONYLAG KÉNYELMESEN / KÉNYELMETLENÜL / INDIFFERENS / ATTÓL FÜGG / NEM TUDJA)

 

A teljes felmérést, illetve a különböző, nemzetállamokra vetített adatokat itt lehet elolvasni. Érdemes is, mert nagyon érdekes számokba lehet belefutni a több, mint 400 oldalas jelentésben, olyanokba is, melyekről terjedelmi okokból itt nem esett szó.

 

BORÍTÓKÉP: Migránsok a Keletiben a 2015-ös menekültválság idején / Wikipédia. A cikközi képek az Eurobarométer fentebb hivatkozott felméréséből származnak.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A budapesti főpolgármester immár hivatalosan is bejelentkezett az ellenzék miniszterelnök-jelöltségéért.

Noha a Varga Mihály-féle új adócsomag célja az adócsökkentés és az adóegyszerűsítés, az leginkább kommunikációs húzásként értelmezhető. Elemzés!

A számok alacsonyabbak a hivatalos adatoknál, de a kórházba kerültek körében a halálozási arány magas.

Az eset miatt Skóciában többen is azt követelik, hogy legyen saját bevándorláspolitikájuk.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

A párt küldöttgyűlése döntött így. Karácsony szombatra nagy bejelentést ígért.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás