+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2019. október 7. hétfő, 11:24
Egyelőre nem úgy tűnik, hogy sikerült volna a KDNP zöld fordulata. A választók 78 százaléka ugyanis úgy gondolja, hogy a kormánypártoknak nem fontos ügy a klímaváltozás, és még a Fidesz-KDNP szavazóinak is csaknem a fele ezen az állásponton van. De mely ellenzéki pártok szavazóinak lenne szimpatikusabb a Fidesz, ha többet törődne a klímával? Ez is kiderül az IDEA Intézetnek az Azonnali megbízásából készített kutatásából.

Pár hete nyílt levélben kérte az Azonnalit és más sajtóorgánumokat az Extinction Rebellion, hogy ne használjuk a cikkeinkben a klímaváltozás szót, hívjuk inkább klímaválságnak, klímavészhelyzetnek, vagy klímaösszeomlásnak a dolgot.

 

De mit szólnak a felvetéshez a magyar emberek, és mit gondolnak, harcolnak-e a kormánypártok a klímaváltozás ellen? Az IDEA Intézetnek az Azonnali megbízásából készült közvélemény-kutatásából most kiderül.

 

Relatív többség a „klímaválság” szó mellett

 

A klímaváltozás, klímaválság, klímaösszeomlás és globális felmelegedés elnevezések közül

 

szűken bár, de a klímaválság nyert. Az összes megkérdezett 30 százaléka szerint kéne így hívni azt a dolgot, amit most klímaváltozásnak nevezünk,

 

és amit változatlanul így neveznek a válaszadók 28 százaléka, 24 százalék pedig megmaradna a korábbi globális felmelegedésnél.

 

 

Érdekes a pártpreferencia szerinti megoszlást is megnézni: eszerint a DK és az MSZP szavazói ragadtak le leginkább a globális felmelegedés szónál (ami csak egy szűkebb szeletét jelöli az átfogó jelenség, a klímaváltozás problémájának), viszont a Momentum, a Jobbik és a Kétfarkú Kutyapárt szavazói között is azok vannak többségben, akik szerint klímaválság van. A Fidesz szavazói körében a legtöbben (39 százalék) megmaradnának a klímaváltozás szónál.

 

Még a fideszesek jó része szerint sem fontos a Fidesznek a klímaváltozás elleni harc

 

Mivel a kisebbik kormánypárt, a KDNP a nyáron hangosan zöld fordulatot hirdetett, arra is kíváncsiak voltunk, hogy mit gondolnak a választók, mennyire fontos része a Fidesz-KDNP politikájának a klímaváltozás elleni küzdelem. Összességében a megkérdezettek több, mint háromnegyede szerint a Fidesznek egyáltalán nem fontos, vagy inkább nem fontos mindez. Az ellenzéki szavazók körében ez az arány 94 százalékos. 

 

Még a Fidesz szavazóinak a 48 százaléka is úgy gondolja, hogy egyáltalán nem, vagy csak kevéssé fontos ügy a klímaváltozás a Fidesznek:

 

43 százalékuk van ellenkező véleményen, 9 százalékuk pedig bizonytalan a kérdésben.

 

Érdekes ehhez képest, hogy arra a kérdésre, hogy a jövőben a Fidesz-KDNP mennyire tudja majd hitelesen képviselni a környezetvédelemmel kapcsolatos ügyeket, a Fidesz-szavazók 60 százaléka felelt úgy, hogy eddig is hitelesen képviselte azokat, további 29 százalékuk pedig a többi pártot sem tartja hitelesebbnek az ügyben.

 

Kitől csábíthatna el szavazókat zöld ügyekkel a Fidesz?

 

Az ellenzéki szavazók körében arra voltunk kíváncsiak, hogy vajon szimpatikusabb lenne-e számukra a Fidesz, ha többet foglalkoznának a klímaváltozás elleni küzdelemmel?

 

Ezügyben a DK-s és MSZP-s szavazók a legelutasítóbbak: ők 76 százalékban semmilyen körülmények között nem szavaznának a Fideszre. Így van ezzel a többi ellenzéki párt szavazóinak többsége is, továbbá a Momentum, a Jobbik, a Kétfarkú Kutyapárt és a Mi Hazánk szimpatizánsai között is viszonylag magas, 40 százalék közüli azok aránya, akiknek ez önmagában nem elegendő.

 

Viszont az LMP szavazóinak 30 százaléka ez esetben elgondolkodna a Fidesz-KDNP támogatásán,

 

bár ennél többen (38 százaléknyian) vannak köztük azok, akik semmiképp nem szavaznának a Fideszre. Még érdekesebb, hogy pont a zöld LMP szavazói között vannak azok is a legtöbben (30 százaléknyian) azok, akik számára nem döntő, hogy egy párt mit képvisel a klímaváltozás ügyében.

 

 

Az IDEA Intézet az Azonnali megbízásából készült kutatás adatait 2019. szeptember 20. és szeptember 24. között vette fel közösségimédia-alapú kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus tekintetében. A 2000 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb +/- 2,2 százalékpont.

 

Alább részletesen is végigböngészheted a kutatási eredményeket.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A finnek már jóval a nácik előtt is használták a szvasztikát repülőgépeiken, egyenruháikon és zászlóikon, de hiába semmi köze a nácizmushoz: a légierő úgy döntött, megszabadul a kínos szimbólumtól.

Míg az EP-képviselők Brüsszeltől távol home office-oztak, valakik szisztematikusan végiglopták az irodáikat.

A választást szerdán egy csomó helyen meg kellett ismételni Szerbiában, így a monarchisták éppen megugorhatták a 3 százalékos küszöböt.

Ha csak nem változnak nagyot az órákkal az urnazárás előtt lehozott részeredmények, Vlagyimir Putyin élete végéig hatalmon maradhat.

A Facebook és társai vagy elfogadják a nekik megalkotott török szabályokat, vagy elzavarják őket az országból.

Sokan használják már jegyvásárlásra a MÁV-appot, de eddig volt egy nagy hátránya: csak belföldön lehetett vele vonatjegyet váltani.

Telitalálatnak bizonyult a cseh magán-vasúttársaság közvetlen járata a horvát tengerpartra: már 30 ezernél is több jegyet adtak el a vonatokra.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

A túrák csütörtökön 16 órakor és vasárnap 14 órakor indulnak, a félórás körbevezetés rövid koncerttel zárul.

A Magyar Asztronautikai Társaság 1994 óta tartó táborát ezúttal online rendezik meg július 9-én. Jelentkezési határidő: július 3.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás