+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. június 5. szerda, 09:11
A Yandex keresőóriás nem hajlandó az orosz titkosszolgálatoknak átadni saját titkosítási kulcsait.

Nem adja át a Yandex orosz keresőóriás az orosz titkosszolgálatok számára a cég szolgáltatásainak titkosítási kulcsait, holott erre a törvények kötelezik: a KGB-utód Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) az Oroszországban még a Google szoftvereinél is népszerűbb Yandex.Pocsta levelezőoldal és a Yandex.Disk felhőszolgáltatás kulcsaihoz szeretne hozzáférni.

 

Ha ez megvalósulna, lehetővé válna a felhasználók teljes e-mailezésének és tárhelyhasználatának megfigyelése a titkosszolgálatok részéről, vagyis tovább folytatódna az orosz kormány szabad internet ellen vívott háborúja.

 

A Yandex egyelőre nem tett eleget az FSZB még több hónappal ezelőtt kérésének. A cég arra hivatkozik, hogy ez hozzáférést biztosítana az egész Yandex-ökoszisztéma felhasználói jelszavaihoz. „A törvény arról szól, hogy adjunk meg az üzenetek dekódolásához szükséges információkat, ez ugyanakkor nem követeli meg a titkosítási kulcsok átadását, mellyel viszont már a teljes forgalmat lehetne dekódolni” – írta a cég szóvivője a titkosszolgálati követelésről – hozzátéve, hogy szerinte a törvénynek a felhasználók magánszférájának védelme mellett is eleget lehet tenni.

 

A Yandex jelenléte olyan alapvető Oroszországban, hogy nélküle elég nehéz elképzelni az orosz internetet, valami olyasmi, mintha itthon a Google alól húznák ki a talajt. Az orosz cégnek ugyanis a sima webes keresőprogramon kívül amerikai példaképhez hasonlóan többek között

 

van levelezőszoftvere, hírolvasója, térképszolgáltatása, videó- és zenestreamelő szoftvere, fordítója, taxihívó-programja, ételrendelő szolgáltatása, böngészője és felhőszoftvere is.

 

Az orosz internet egyébként már régóta küzd az egyre szigorodó állami szabályozások ellen. Az orosz Facebookot, a VKontaktét megalapító orosz számítástechnikai zseni, Pavel Durov is megpróbált ellenállni a hatóságok szorításának: nem volt hajlandó letiltani Alekszej Navalnij ellenzéki politikus oldalát, és az ukrán Majdan-tüntetéseket támogató VK-csoportokat sem blokkolta. 2014-re pedig Durov kiszorult a közösségi oldal igazgatótanácsából, a VK pedig azóta teljesen Kreml-párti irányítás alá került.

 

Durov viszont Amerikába ment, és újra tényező lett, ott ugyanis megalapította az oroszok között nagyon sikeres Telegram üzenetküldőt. A siker titka a lehallgathatatlanság, hiszen a felhasználók adatai egymás közt titkosítva vannak, így harmadik felek nem tekinthetnek be az üzenetekbe. Miután a program Oroszország-szerte elterjedt, annak elérését az orosz internetet szabályozó állami cég, a Roszkomnadzor próbálta korlátozni több-kevesebb sikerrel. Az egész ügyről itt olvashatsz egy hosszabb cikket.

 

Persze elég valószínűtlen, hogy a Yandexet is a Telegramhoz hasonlóan blokkolni próbálnák,

 

hiszen a cég szolgáltatásai nélkül az orosz internet lényegében megszűnne létezni, sokan megszenvednék az ökoszisztéma hiányát. Kérdés, hogy a Kreml milyen eszközökhöz folyamodik majd, hogy rendre utasítsa a felhasználói adatokat féltő, rebellis keresőóriást.

 

(via The Moscow Times; RBC.ru)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Tomislav Tomašević az exit poll szerint több, mint 48 százalékot kapott. Ez nem a végeredmény.

A CDU és több német város viszont az izraeli zászló kihelyezésével fejezte ki szolidaritását Izraellel.

A budapesti főpolgármester immár hivatalosan is bejelentkezett az ellenzék miniszterelnök-jelöltségéért.

Noha a Varga Mihály-féle új adócsomag célja az adócsökkentés és az adóegyszerűsítés, az leginkább kommunikációs húzásként értelmezhető. Elemzés!

A számok alacsonyabbak a hivatalos adatoknál, de a kórházba kerültek körében a halálozási arány magas.

Az eset miatt Skóciában többen is azt követelik, hogy legyen saját bevándorláspolitikájuk.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás