+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. június 5. szerda, 09:11
A Yandex keresőóriás nem hajlandó az orosz titkosszolgálatoknak átadni saját titkosítási kulcsait.

Nem adja át a Yandex orosz keresőóriás az orosz titkosszolgálatok számára a cég szolgáltatásainak titkosítási kulcsait, holott erre a törvények kötelezik: a KGB-utód Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) az Oroszországban még a Google szoftvereinél is népszerűbb Yandex.Pocsta levelezőoldal és a Yandex.Disk felhőszolgáltatás kulcsaihoz szeretne hozzáférni.

 

Ha ez megvalósulna, lehetővé válna a felhasználók teljes e-mailezésének és tárhelyhasználatának megfigyelése a titkosszolgálatok részéről, vagyis tovább folytatódna az orosz kormány szabad internet ellen vívott háborúja.

 

A Yandex egyelőre nem tett eleget az FSZB még több hónappal ezelőtt kérésének. A cég arra hivatkozik, hogy ez hozzáférést biztosítana az egész Yandex-ökoszisztéma felhasználói jelszavaihoz. „A törvény arról szól, hogy adjunk meg az üzenetek dekódolásához szükséges információkat, ez ugyanakkor nem követeli meg a titkosítási kulcsok átadását, mellyel viszont már a teljes forgalmat lehetne dekódolni” – írta a cég szóvivője a titkosszolgálati követelésről – hozzátéve, hogy szerinte a törvénynek a felhasználók magánszférájának védelme mellett is eleget lehet tenni.

 

A Yandex jelenléte olyan alapvető Oroszországban, hogy nélküle elég nehéz elképzelni az orosz internetet, valami olyasmi, mintha itthon a Google alól húznák ki a talajt. Az orosz cégnek ugyanis a sima webes keresőprogramon kívül amerikai példaképhez hasonlóan többek között

 

van levelezőszoftvere, hírolvasója, térképszolgáltatása, videó- és zenestreamelő szoftvere, fordítója, taxihívó-programja, ételrendelő szolgáltatása, böngészője és felhőszoftvere is.

 

Az orosz internet egyébként már régóta küzd az egyre szigorodó állami szabályozások ellen. Az orosz Facebookot, a VKontaktét megalapító orosz számítástechnikai zseni, Pavel Durov is megpróbált ellenállni a hatóságok szorításának: nem volt hajlandó letiltani Alekszej Navalnij ellenzéki politikus oldalát, és az ukrán Majdan-tüntetéseket támogató VK-csoportokat sem blokkolta. 2014-re pedig Durov kiszorult a közösségi oldal igazgatótanácsából, a VK pedig azóta teljesen Kreml-párti irányítás alá került.

 

Durov viszont Amerikába ment, és újra tényező lett, ott ugyanis megalapította az oroszok között nagyon sikeres Telegram üzenetküldőt. A siker titka a lehallgathatatlanság, hiszen a felhasználók adatai egymás közt titkosítva vannak, így harmadik felek nem tekinthetnek be az üzenetekbe. Miután a program Oroszország-szerte elterjedt, annak elérését az orosz internetet szabályozó állami cég, a Roszkomnadzor próbálta korlátozni több-kevesebb sikerrel. Az egész ügyről itt olvashatsz egy hosszabb cikket.

 

Persze elég valószínűtlen, hogy a Yandexet is a Telegramhoz hasonlóan blokkolni próbálnák,

 

hiszen a cég szolgáltatásai nélkül az orosz internet lényegében megszűnne létezni, sokan megszenvednék az ökoszisztéma hiányát. Kérdés, hogy a Kreml milyen eszközökhöz folyamodik majd, hogy rendre utasítsa a felhasználói adatokat féltő, rebellis keresőóriást.

 

(via The Moscow Times; RBC.ru)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A liberálisok nagy reménysége túlélte az elmúlt hónapok botrányait, de második ciklusában már sokkal kisebb mozgástere lesz, mint eddig.

Az amerikai újság szerint a Fehér Házban többen is kézzel-lábbal tiltakoztak az Orbán-Trump találkozó ellen, és épp az történt, amitől féltek.

Jean Nouvel, a komplexum tervezéséért felelős építésztől több, mint ötvenmilliárd forintot követel a Filharmónia menedzsmentje.

Művésznevén Rico Racks öt évig nem rappelhet a drogozásról.

Orosz kémek kibertámadásokat hajtottak végre cseh célpontok és a környező országok ellen, lekapcsolták őket.

A tavalyi Győrkőcfesztivál meghívója illusztrálja, miért hozhat majd érdekes helyzeteket, ha Borkai Zsolt marad Győr polgármestere.

„Kompromittáló felvételek” kerültek róla elő, „botrányba keveredett” – ennyit tudhatnak csak a Kisalföld olvasói a győri polgármester ügyéről.

A hét kérdése

Egy kormányközeli lap népszavazást akar arról, hogy a konzervatív Debrecen legyen Magyarország új fővárosa a liberális Budapest helyett. Mit szólsz hozzá? Ez a kérdés!

Azért ide elnéznénk

Pest felől csúnyán néz ki a Vác fölötti, leharapott hegy, de most egy túrán megmutatják a másik, szebbik oldalát. Október 20.

Bécsben, október 28-án!

Áldokumentumok, fiktív bizonyítékok, emlékkollázsok, időutazó tárgyak december 1-ig!

Ezt is szerettétek

Az olasz büszkeség napján ezen kívül a legfontosabb kérdést is feltettük, amit Rómában érdemes. Videó, felirattal!

Az EU leendő éléskamrája lehetne a zöldségek tömegét termelő Észak-Macedónia, aminek az új nevét a lakói nagy része rühelli, de elviselik az olyannyira vágyott EU-tagság áraként. De lesz-e ebből valami?

Bernie visszatért – zengte a több, mint húszezres tömeg. Helyszíni képriport a Queensbridge Parkból!

Eddig is csak egy-két helyen szabadott videózni a parlamentben, de mostantól még kevesebb helyen lehet, és még hangfelvételt készíteni se szabad szinte sehol a Házban.

Twitter megosztás Google+ megosztás