+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2019. június 5. szerda, 09:11
A Yandex keresőóriás nem hajlandó az orosz titkosszolgálatoknak átadni saját titkosítási kulcsait.

Nem adja át a Yandex orosz keresőóriás az orosz titkosszolgálatok számára a cég szolgáltatásainak titkosítási kulcsait, holott erre a törvények kötelezik: a KGB-utód Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) az Oroszországban még a Google szoftvereinél is népszerűbb Yandex.Pocsta levelezőoldal és a Yandex.Disk felhőszolgáltatás kulcsaihoz szeretne hozzáférni.

 

Ha ez megvalósulna, lehetővé válna a felhasználók teljes e-mailezésének és tárhelyhasználatának megfigyelése a titkosszolgálatok részéről, vagyis tovább folytatódna az orosz kormány szabad internet ellen vívott háborúja.

 

A Yandex egyelőre nem tett eleget az FSZB még több hónappal ezelőtt kérésének. A cég arra hivatkozik, hogy ez hozzáférést biztosítana az egész Yandex-ökoszisztéma felhasználói jelszavaihoz. „A törvény arról szól, hogy adjunk meg az üzenetek dekódolásához szükséges információkat, ez ugyanakkor nem követeli meg a titkosítási kulcsok átadását, mellyel viszont már a teljes forgalmat lehetne dekódolni” – írta a cég szóvivője a titkosszolgálati követelésről – hozzátéve, hogy szerinte a törvénynek a felhasználók magánszférájának védelme mellett is eleget lehet tenni.

 

A Yandex jelenléte olyan alapvető Oroszországban, hogy nélküle elég nehéz elképzelni az orosz internetet, valami olyasmi, mintha itthon a Google alól húznák ki a talajt. Az orosz cégnek ugyanis a sima webes keresőprogramon kívül amerikai példaképhez hasonlóan többek között

 

van levelezőszoftvere, hírolvasója, térképszolgáltatása, videó- és zenestreamelő szoftvere, fordítója, taxihívó-programja, ételrendelő szolgáltatása, böngészője és felhőszoftvere is.

 

Az orosz internet egyébként már régóta küzd az egyre szigorodó állami szabályozások ellen. Az orosz Facebookot, a VKontaktét megalapító orosz számítástechnikai zseni, Pavel Durov is megpróbált ellenállni a hatóságok szorításának: nem volt hajlandó letiltani Alekszej Navalnij ellenzéki politikus oldalát, és az ukrán Majdan-tüntetéseket támogató VK-csoportokat sem blokkolta. 2014-re pedig Durov kiszorult a közösségi oldal igazgatótanácsából, a VK pedig azóta teljesen Kreml-párti irányítás alá került.

 

Durov viszont Amerikába ment, és újra tényező lett, ott ugyanis megalapította az oroszok között nagyon sikeres Telegram üzenetküldőt. A siker titka a lehallgathatatlanság, hiszen a felhasználók adatai egymás közt titkosítva vannak, így harmadik felek nem tekinthetnek be az üzenetekbe. Miután a program Oroszország-szerte elterjedt, annak elérését az orosz internetet szabályozó állami cég, a Roszkomnadzor próbálta korlátozni több-kevesebb sikerrel. Az egész ügyről itt olvashatsz egy hosszabb cikket.

 

Persze elég valószínűtlen, hogy a Yandexet is a Telegramhoz hasonlóan blokkolni próbálnák,

 

hiszen a cég szolgáltatásai nélkül az orosz internet lényegében megszűnne létezni, sokan megszenvednék az ökoszisztéma hiányát. Kérdés, hogy a Kreml milyen eszközökhöz folyamodik majd, hogy rendre utasítsa a felhasználói adatokat féltő, rebellis keresőóriást.

 

(via The Moscow Times; RBC.ru)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Könnyen lehet, hogy a kívánt spórolás helyett az egész egy felesleges ráfizetés lesz. Elmagyarázzuk, hogy miért.

Miért fontos, hogy kié ez a pozíció? Elmondjuk ezt is.

A miniszterelnök nincs oda a 750 milliárd eurós uniós mentőcsomag ötletétől se, a közös hiteltől „berzenkedik”, a pénzek elosztása szerinte „abszurd és perverz”.

Ezzel péntekre is csökkent az aktív esetszám, de sajnos 8 beteg belehalt a vírusba. Grafikonokon a részletek!

Noha a horvát belügyminisztérium továbbra se engedélyezné a tengerparti városnak a magyar időkben használt trikolórt, a baloldali többségű közgyűlés egy trükkel megkerülte Zágrábot.

Az Azonnali úgy tudja, Eszes Ádám nem a jobbikos kilépési hullámmal összefüggésben távozik a Jobbik portáljától.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás