+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence
2019. május 12. vasárnap, 09:39
A regisztrált fiatal választók 77 százaléka nem fog elmenni szavazni Franciaországban.

A francia fiatalok 84 százaléka tudja, hogy idén lesz az európai parlamenti választás, 79 százalék regisztrált a választásra, de a regisztráltak 77 százaléka nem fog elmenni  szavazni – derült ki egy 1498 francia 18 és 25 év közötti fiatal megkérdezésével készült felmérésből. 2014-ben egyébként a 35 alatti franciák 27 százaléka ment el szavazni.

 

A megkérdezett fiatalok 68 százalékát egyáltalán nem érdekli az EP-választás.

 

A felmérés szerint 16 százalék azért nem szavaz, mert más programja van, 13 százalék pedig azt mondta, hogy nincs elég információja a választásról és a pártokról, listákról. A fiatalok 23 százaléka szerint semmin sem változtat ez a választás a társadalom, 20 százalék szerint pedig a fiatalok számára, ezért nem mennek el szavazni.

 

A szavazó fiatalok körében az elnök, Emmanuel Macron mozgalma, és a Nemzeti Tömörülés, Marine le Pen pártja is 19 százalékon áll, őket a Zöldek (16 százalék) követik; a sárgamellényes mozgalmat a fiatalok kevésbé támogatják. Többségük inkább EU-s problémák mentén akar szavazni a választáson, de a csúcsjelöltek televíziós vitái nem érdeklik őket.

 

EP-választási részvétel: lejtmenet 1979 óta

 

Az EP-választásokon hagyományosan alacsonyabb a részvétel, mint a nemzeti választásokon: 1979-ben még EU-szerte 62 százalék szavazott, 2014-ben már csak 42,6 százalék. A részvétel Szlovákiában volt a legalacsonyabb 2014-ben – 13 százalék –,

 

Magyarországon pedig a választók 29 százaléka szavazott úgy, hogy 2004-ben még 38, 2009-ben pedig 36 százalék járult az urnákhoz.

 

A magyar részvételi adat egyébként a térségben egyáltalán nem rossz, a negatív csúcstartó szlovákok mellet Csehországban a választók 18, Lengyelországban a 23 százaléka, Horvátországban a 25, Szlovéniában a 24 százaléka vett részt 2014-ben a választáson.

 

A részvétel növeléséért az EU is kampányol, több kampányfilmjük is volt, illetve végső soron a csúcsjelölti rendszernek is az lenne az értelme, hogy az embereket jobban érdekelje a választás, egy-egy archoz tudják kötni a különféle európai pártcsaládokat. A rendszer nem tökéletes, hiszen igazából semmi sem biztosítja, hogy a megválasztott csúcsjelöltek egyike  – a terv szerint a legtöbb képviselőt szerző párté – legyen az Európai Bizottság csúcsjelöltje.

 

Ráadásul nem is minden pártcsalád állt bele rendesen a csúcsjelölti rendszerbe: míg a szocialisták és a néppártiak rendelkeznek egy darab csúcsjelölttel Frans Timmermans és Manfred Weber személyében, addig a liverális ALDE egy „Európa-csapat” jelölésével hekkelte meg a rendszert, a konzervatív ECR jelöltje, a cseh Jan Zahradil pedig egyébként nem is akart bizottsági elnök lenni annyira.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Niall Ferguson brit történész hat egyszerű, de kényelmetlen kérdést tenne fel a pekingi vezetésnek. Szerinte Kína felelőssége kétségtelen, ezért Trumpnak igaza van, amikor kínai vírusról beszél mindig.

A halottakból hárman voltak 70 év alatt, egyikük egy 49 éves férfi. Ma döntenek a kijárási korlátozásokról is.

Az énekesnő a vagyon újraelosztásáról osztott meg egy gondolatot, ami egy ismeretlen Sanders-aktivistától származik. Mutatjuk a legjobb mémeket Britney elvtársról!

A Twitteren már meg is indult a szóváltás a kizárást követelők és Deutsch Tamás között.

A német közéletben is vitatott, hogy szükségesek-e a jelenlegi szigorú intézkedések a járvány megfékezésére. Orvosok, közgazdászok ki is dolgoztak egy alternatív javaslatot, miként lehetne megindítani lassan a visszatérést a normalitásba.

Hogyan vészelték át Szarajevó lakói a mindennapokat, az izoláltságot, az élelmiszerhiányt és a különböző járványokat? És mi a helyzet most?

Milyen hatása van annak az ígéretesnek tűnő gyógyszernek a koronavírusos betegekre, amit Kínától kaptunk? Hogyan védekezzünk, ha szerelőt kell hívni a lakásba? Ezekről is beszélt az operatív törzs kedden.

A hét kérdése

Vajon rászólt valaki a Fideszre, hogy ezt már tényleg nem kéne? Vagy erkölcsi okokból gondolták meg magukat? Vagy csak Semjén Zsoltot froclizzák vele?

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Ezt is szerettétek

Miért csapott látványos hisztiket az akkori román miniszterelnök Trianonban, miközben megkapták Erdélyt, a Bánság nagyobb részét és a Partiumot?

Hogyan vészelhetjük át ép lélekkel a következő heteket, és miben reménykednek a bevételeiktől eleső vállalkozók?

Pszichológust kérdeztünk a családon belüli erőszakot elszenvedők menekülési lehetőségeiről, egy jogászt pedig arról, mennyire felkészült a szakma segíteni azoknak, akik életveszélybe is kerülnek otthon.

Milyen értelmét lehet találni a 21. században a böjtölésnek?

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Twitter megosztás Google+ megosztás