A választás előtti utolsó felmérése szerint hét százaléknyi aktív bizonytalan szavazó van, akik között az ellenzéknek több a támogatója.

Újabb rekord dől meg szombaton, több mint 89 ezren szavaztak: vasárnap meglehet a félmillió is.

Több mint 62 ezren a sátraknál, 4132-en online szavaztak le az előválasztás legelső napján, ez majdnem annyi, mint amennyien 2019-ben a budapesti előválasztáson összesen voksoltak.

A becslések szerint 120 éve volt utoljára nagyobb a részvétel az amerikai elnökválasztáson, mint most. A nők és a kisebbségek inkább Bidenre, az idősek és a fehérek Trumpra szavaztak az exit pollok szerint.

Itt a részvételi költségvetés: egymilliárd forintot különített el arra a főváros, ne a politikusok, hanem az emberek mondják meg, hogy ebből a pénzből mit fejlesszenek Budapesten. Milyen ötletekkel érdemes bombázni a fővárosi vezetést? Hogyan lesz egy ötletből valóság? És hogyan fog ez működni a járvány alatt? Elmagyarázzuk!

Országosan a fideszes megyékben jóval nagyobb arányban nőtt a részvétel, mint mondjuk Budapesten, a fővároson belül viszont a fideszes kerületek a passzívabbak.

A regisztrált fiatal választók 77 százaléka nem fog elmenni szavazni Franciaországban.

Úgy tűnik, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz tudatosan veszi át és építi be politikájába azokat az eszközöket, amelyek rövid és hosszú távon is negatívan hatnak az állampolgári aktivitásra. De miért passzív a magyar, ha politikáról van szó? Öt lehetséges okot veszünk sorra.

Szeptembertől ismételten utcára hívná az embereket a választások után több tízezres tömegtüntetéseket szervező Mi vagyunk a többség csoport. A kutatások és a korábbi példák azonban azt mutatják, hogy a magyar társadalomra a politikától elforduló, rezignált passzivitás a jellemző. Így a koreográfia minden bizonnyal a korábbiakhoz lesz hasonló: nagy lánggal égő, majd gyorsan magukba roskadó demonstrációkra lehet számítani.