+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kulcsár Árpád
2019. május 3. péntek, 09:36
Az az ellenzék, amely a kormányt most már hónapok óta – hol intenzívebben, az utcán, hol nyilatkozatokban – a rabszolgatörvénnyel üti, nem vette fáradtságot, hogy a munkások ünnepén tematizálja ezt a munkásokra veszélyt jelentő intézkedést.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Ha van ünnep, ami engem feldob, az a május elseje.

 

Alig esik szó arról, mit is kellene ünnepelni. Nem a munka ünnepe, ahogyan sokan emlegetni szokták, hanem a munkásoké. A munkán nincs mit ünnepelni, max. annyit van rajta, hogy létezik, és nem vagyunk munkanélküliek, mert Európa ezen részén az tragédia, de az, hogy az emberek tehetősebbeknek bocsátják áruba képességeiket, amin azok aztán híznak, azon nincs mit.

 

A május elseje azért jó, mert nem mítoszt ünnepel az ember, és nem absztrakciót, hanem olyan szociális vívmányokat, amelyek csak nagyon durva harcok, sztrájkok, kollektív összefogások árán született meg. Nem egy ember-isten hierarchiát ünneplünk, hogy bénák voltunk, és valaki megváltott, vagy bénák voltunk, és valaki megszületett értünk, nem is az állam-országlakó hierarchiáját, hanem hogy erősek voltak az emberek maguknak megoldani valamit.

 

Namármost én ugye erdélyi vagyok (ezt az olvasók valószínűszeg már leszűrték), nekem az idei budapesti volt az első olyan május elsejém, ami ekkora szabású volt. Gondolkodom, miért nem voltak Romániában ekkorák a népesemények, de valahol érthető, egy magyarnak könnyebb a Kádár-kor hagyományával azonosulni, mint nekünk ott a Ceașescu-éráéval. Ez a nagy különbség a gulyás- és a szélsőségesen nacionalista kommunizmus között. De elmondom, miért tetszett nekem különösen ez.

 

A kihagyott ziccer

 

A május elsejével kapcsolatban, ha van mit ünnepelni, akkor azt mindenképp, hogy a munkások kivívták maguknak a nyolc órás munkaidőt a 14 és 16 órás helyett. Namármost,

 

az az ellenzék, amely a kormányt most már hónapok óta – hol intenzívebben, az utcán, hol nyilatkozatokban – a rabszolgatörvénnyel üti, nem vette fáradtságot, hogy a munkások ünnepén tematizálja ezt a munkásokra veszélyt jelentő intézkedést.

 

Nagyon, de nagyon érdekes, hogy mindenféle ellenzéki összefogdosás szajkózása közben nem jutott eszükbe, hogy újra mozgalmi, politikai jelleget is lehetne adni a napnak. Ez persze nem jelenti, hogy ne kampányoltak volna, mert kampányoltak ezerrel: Karácsony rajongókkal szelfizett, Dobrev fogadóórát tartott a DK színpadán, csakhogy a nép politikai öntudatának visszaadása nem abból áll, hogy elmondom, hogy szavazz rám, mert jó lesz. Az, hogy a május elsejét hagyjuk a sör meg virsli bűvöletében, nagyon vagány,

 

csak ha már úgyis többezer ember ott volt, akkor nyilván meg lehetett volna próbálni elvi közösségbe kovácsolni őket: a szakszervezeteket, a munkásokat, a panelek népét, mindenkit.

 

Ehelyett maradt a szokásos, Pápai Joci, a Sugera Bugera nevű banda, fantáziátlan szónoklatok, politikusok, akiknek láthatóan derogált, hogy ennyi proli között vannak. Pedig.

 

A munkásosztály létezik

 

Az, hogy van öntudata, vagy sincs, nem mindegy persze, az irodai dolgozó nem tudja, hogy hasonló problémái vannak, mint a gyári munkásnak vagy a szabadúszónak. Május elsejét hagyományosan a kétkezi munkások tartják fontosnak, holott a dolog nagy tanulsága, hogy a szakszervezetiséggel remek eredményeket lehet kivívni a munkaadóval szemben. Csakhogy mostanság olyannyira átalakult a munkaerőpiac, olyannyira megnőtt a szabadúszók aránya, hogy nekik nagyon minimális esélyük van egy erős képviseletre, és általában is hiányzik az összeszervező erő hozzá.

 

A régi vágású munkásosztály, aki felé az elit nagyon gyakran megvetéssel fordul, azonban ott volt a Városligetben, hiszen ritkán érik ingerek, ritkán engedhetik meg maguknak, hogy koncertekre menjenek, itt meg ezek ingyen vannak. Nyaralni többnyire nem járnak, itt legalább egy nap leülhetnek a fűbe, és jól érezhetik magukat. Az emberek, akiknek általában csak a szavazata kell, de amúgy kellemetlenek az egész országnak, kivéve, ha valami kínai vagy német autógyárban robotolhatnak, mert akkor elviselhetőek.

 

De amúgy nem nekik szól a CSOK, nem kell velük a belvárosi színházakban, éttermekben találkozni, nem járnak vadászni, mint teszi jó kereszténydemokrata vezetőnk, nem repülnek ki meccsekre, főleg nem magángéppel. Ők csak robotoljanak és szavazzanak, és ha némi szociális engedményt kell tenni feléjük, akkor tessék-lássék módon megadja a hatalom, de mindig csak annyira, hogy azért ne legyenek nagyon éhesek, mert akkor nem ilyen békésen fogják iddogálni a sört.

 

Kolozsvár vs Budapest

 

Én Kolozsváron néhány éve döbbentem rá arra, hogy van egy réteg, ami mindenből kimarad, egy szüreti bálra kellett elmennem, és özönlöttek befele a külvárosból és a környező falvakból az emberek: több ezren táncolták egyre kapatosabban néptáncaikat, rosszul szabott nadrágokban, elméretezett, kopottas zakóban, bőrkabátban. Akkor jöttem rá, hogy van Kolozsvárnak egy rétege, akiket nem nagyon láttam sehol máshol tömegrendezvényen. És akkor egyszerre örültem, hogy látom őket, és

 

rettenetesen idegesített, hogy senki nem akar velük kezdeni semmit.

 

Régóta idegesít, hogy a ‘30-as évek munkásai Marxról és Leninről vitatkoztak, melósokból lettek azok a vezetők, akik aztán elmagyarázták az osztálykonfliktus létezését, és igyekeztek alternatívát kínálni. A mai munkásokat a tömegkultúra ennél ostobább tartalmakkal traktálja, könnyebben befogadhatóakkal, amelyek nem a kritikai gondolkodást kívánják serkenteni (már miért is kívánnák, hiszen az önfelszámolása lenne az efféle kultúra termelőjének).

 

Marad hát Pápai Joci és a Sugera Bugera (csak ők maradtak meg a fejemben). Csakhogy a kritikai gondolkodás hiánya nem csak a kultúraválasztásban, hanem a pártválasztásban is megmutatkozik. Ebben a sémában az én szememben

 

a Szulejmán a Fidesz, a Barátok közt a DK.

 

Ez egyébként benne volt a Reggeli feketében, az Azonnali reggeli hírlevelében is. Ha nem akarsz lemaradni róla, sose késő feliratkozni rá!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A hatóságok nem tudtak volna mindenkit ellenőrizni – többek között erre hivatkozva hozta nyilvánosságra a házi karanténra ítélt emberek nevét a montenegrói kormány.

A Microsoft szerint nem a koronavírus-járvány miatt volt szükség az elbocsátásokra.

Péntekről szombatra sokan, 118-an gyógyultak fel a koronavírusból, de eközben sajnos újabb hét beteg elhunyt.

Egész Európában egyedülálló módon korlátozásokkal engedik vissza a nézőket hétvégén a magyar stadionokba, így összejött az, amiről élő ember nem hitte, hogy összejöhet!

Mármint azután, hogy a felek közös menetrendben állapodtak meg az ukrán nyelvtörvény miatt kialakult konfliktus rendezésére.

A 21. kerületi önkormányzat szerint míg a kormány a világ egyik leghatékonyabb védekezését mutatta fel a koronavírussal szemben, addig Karácsony politikája olyannyira diktatórikus, hogy az még Demszky idején is elképzelhetetlen volt.

Könnyen lehet, hogy a kívánt spórolás helyett az egész egy felesleges ráfizetés lesz. Elmagyarázzuk, hogy miért.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás