+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Fekő Ádám
2019. március 9. szombat, 17:10
Szász Attila történelmi filmjében olyan történt, ami Magyarországon csak ritkán: egyszerre van minden a helyén a történettől a színészeken át egészen az effektekig. A II. világháború utáni szétbombázott és kaotikus Budapest szinte megszólal, annyira szépen jelenik meg, miközben ennyi, kamera előtt természetesen mozgó magyar színészt még nem láttunk filmben.

Régen olyan könnyű volt magyar filmekről kritikát írni:

 

beült a néző, végigvette, hogy pontosan mi az a hat-hét indok, ami miatt maximum a betépett barátainak hajlandó ajánlani a filmet a Barátok közt-maraton után, aztán mindenki mehetett a dolgára.

 

De ezek az idők elmúltak: a Pappa Pia-szintű tragédiák már inkább kiugró esetek, mint az átlag magyar mocsár, miközben ugyebár van egy Oscar-nyertes mozifilmünk, egy Oscar-jelölt mozifilmünk, de még a kifejezetten magyar közönségre szabott darabokért is feltétlenül lehet rajongani.

 

Egyedül a legklasszikusabb közönségfilmekkel állunk hadilábon: A Viszkis minden jó előjel ellenére sem kötött le akciófilmként, a Kincsemnél már eleve zavaró, hogy tulajdonképpen egy lóról szól, a Martfűi rém pedig egyszerűen nem tudta megteremteni azt a hangulatot, amit az ország történetének egyik legbrutálisabb sorozatgyilkosa megkívánna. 

 

SZABÓ KIMMEL TAMÁS ÉS EGYED ATTILA

 

Szerencsére Szász Attila már a Kovács Patrícia és Kulka János főszereplésével készült Félvilággal is bizonyította, hogy még kevés pénzből is képes olyan atmoszférát teremteni, amitől a néző elhiszi, hogy az évtizedekkel előtti Magyarországot látja, de az Apró mesékkel az is kiderült, hogy a megnövekedett büdzsét sem a büfé javítására szórta el: az egy dolog, hogy a film első öt percében tanítanivalóan helyezi képbe a nézőt a történet alapjaival, de a II. világháború utáni szétbombázott és kaotikus Budapest is szinte megszólal, annyira szépen jelenik meg. Romos épületek, rohamos infláció, utcán kiabáló emberek:

 

nagyjából ez lenne az alapelvárás akkor, ha valaki történelmi filmet szán a mozikba az olyan apróságokkal együtt, mint az orosz géppuska hangja.

 

A thriller/dráma stílusban mozgó film alapötlete minimalista, de ennél nem is kell több: a háborúban eltűnt emberek rokonainak jóhiszeműségéből élő kisstílű bűnöző, Hankó ugyanazzal a történettel csal ki ajándékokat és pénzt minden családnál, de egy rosszul elsült projekt után menekülnie kell kicsit, így találkozik az erdei házban lakó vadászfeleséggel, Judittal. A nő bizalmába férkőzve szinte idilli lesz az életük, mikor megérkezik Judit gyerekének apja a háborúból, és kezdődik a találgatós rész: ki mit fog csinálni, ki milyen ember valójában, és ki kit akar megölni?

 

MOLNÁR LEVENTE

 

Az ilyen típusú filmek akkor működnek, ha bár lassúak és kevés szereplővel dolgoznak, a kevés szereplő jelleme van annyira érdekes, hogy lekösse a nézőt. És még ez a bravúr is összejött az Apró meséknek: Szabó Kimmel Tamás Hankója úgy tud szimpatikussá válni, hogy közben egy percig sem felejtjük el, hogy egy gerinctelen csalóról van szó, Kerekes Vica Juditja minden elesettsége ellenére is magában hordozza a bosszúra éhes, számító nő figuráját is, a férjet alakító Bérces pedig egy rövid ideig még maga mellé is tudja állítani az addig végig ellene szurkoló nézőt, hogy aztán minden vártnál keményebb dolgokat tegyen. 

 

A jó jellemábrázoláshoz nyilván jó színészek is kellenek, és itt el is indul a mindent leigázó rajongás: ennyi, kamera előtt természetesen mozgó magyar színészt szerintem nem is láttam még egy filmben.

 

Az Apró mesék ráadásul minden elemében tudatosan építkezik: még a főcím és a stáblista is idézi az 1940-es évek végének hangulatát, ahogy a kortárs dalok is a helyükön vannak. Ebből alakul ki egy olyan moziélmény, ami még minden filmrajongó kedvenc programjának is alapot adhat: lehet vitázni a végén. Azon, hogy túl egyszerű-e, vagy igazából az a csavar, hogy a néző valami bonyolultabb sztorira számított, melyik szereplőnek van a legkevesebb jellemhibája, a legvégén pedig fel lehet tenni az Apró mesék talán legmesszebbre vezető kérdését: egy rossz ember örökké az marad-e, vagy néha már a környezete nem engedi meggyógyulni?

 

Úgyhogy mindenki fáradjon el szépen a moziba, mert most tényleg itt egy olyan thriller, ami nem csak ahhoz képest jó, hogy magyar. 

 

Az Apró meséket március 14-től játsszák a magyar mozik.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mit szólnak a szex- és korrupciós botrányba keveredett győri polgármester újrázáshoz a győriek? Lecserélnék más fideszesre? Videó!

Az Extinction Rebellion-aktivisták forgalmas csomópontokat foglaltak el a klímaváltozás elleni harc jegyében, a tömegközlekedést
is lebénítva ezzel.

A kormányközeli Magyar Nemzet szerint a vasárnap újraválasztott győri polgármester kedden kiléphet a Fideszből.

Nem csupán a főpolgármesterséget és a kerületi polgármesteri helyek több, mint hatvan százalékát nyerte meg az ellenzék, még a helyi képviselőtestületekben is masszív többsége van.

A hét kérdése

Egy kormányközeli lap népszavazást akar arról, hogy a konzervatív Debrecen legyen Magyarország új fővárosa a liberális Budapest helyett. Mit szólsz hozzá? Ez a kérdés!

Azért ide elnéznénk

A magyar kisebbségek politikai integrációjának lehetőségei és korlátai a két világháború között. Október 15. Izgi lesz!

A számok és olvasatok dzsungelében az Ellensúly folyóirat szerzői vágnak majd szépen rendet október 16-án.

Kömlődi Ferenc kiállításmegnyitója Barcs Miklóssal, október 18-án a Jurányi Suterene-ben!

Piactúra, szitabuli, térbeéneklés, séta és számháború a 8-ban. Október 18-19-én!

Bécsben, október 28-án!

Ezt is szerettétek

Minek folyton inspirálódni? – kérdez vissza Tarlós István, mikor arról kérdezzük, melyik kelet-európai város példájából inspirálódhatna Budapest. Nagyinterjű a főpolgival!

Elfogadna-e Tarlóstól tanácsot, és lesz-e Kálmán Olga az alpolgármestere? Azonnali-nagyinterjú Karácsony Gergellyel, az ellenzék főpolgármester-jelöltjével!

A főpolgármester-jelölt elmondja, miért foglalkozik ennyit Berki Krisztiánnal, és mit szól a Fidelitas cirkuszos plakátjaihoz, vagy Tarlós megafonozásához. Nagyinterjú!

Bécsben a lakások csaknem egyharmada önkormányzati tulajdonban van, és a város a magáncégek bérházépítési programjait is támogatja, hogy kordában tartsa az albérletárakat. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás