+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Hutter Marianna
2019. január 11. péntek, 13:19
Számíthatnak-e a rabszolgatörvényként elhíresült módosítás alkalmazására a legnagyobb cégek magyar dolgozói? Kell-e négyszáz órát túlórázniuk, és lesz-e hároméves munkaidőkeret? Mi lesz a Richter Gedeon, a Bosch vagy az Auchan munkavállalóival? Az Azonnali körbekérdezett.

Január elsején hatályba lépett a munka törvénykönyvének hírhedt módosítása, amely szerint a dolgozó beleegyezésével négyszáz órára lehet növelni az éves túlórát, kollektív szerződés pedig akár harminchat hónapos munkaidőkeretet is megállapíthat, ami azt jelenti, hogy akár három évig is lehet csúsztatgatni a túlórákat. Az Azonnalin már kielemeztük az új szabályok jogi hátterét, és még a törvény elfogadása előtt megkérdeztünk pár céget arról is, hogy kinek jó ez. Vágó Gábor pedig a rabszolgatörvényt alkalmazó cégek termékeinek bojkottjára szólított fel, mondván, kapitalizmusban a pénztárcánkkal szavazunk.

 

Most, hogy hatályba lépett a törvény, arra voltunk kíváncsiak, hogy mely cégek fogják ténylegesen alkalmazni ezeket az új szabályokat. Eddig annyit lehet tudni, hogy néhány önkormányzat már döntött arról, hogy a városi cégek nem alkalmazzák, a nagy multik közül pedig a Tesco lengette be, hogy két évig egyelőre nem vezeti be a négyszáz túlórát.

 

De mi a helyzet az elektronikus kütyükkel, az élelmiszerboltokkal, a gyógyszerekkel, vagy az autógyárakkal? Körbekérdeztünk pár nagy céget.

 

A Samsung és a Spar nem fogja alkalmazni, a CBA nem tud ilyenről

 

„A Samsung Electronics munkavállalóbarát belső szabályozásának köszönhetően munkavállalóink éves engedélyezhető túlóráinak száma kétszázhuszonöt óra volt, és társaságunk nem is tervezi, hogy ezen a belső szabályzatán illetve a munkaidő menedzsmentjén változtasson”. Vagyis a munka törvénykönyvének módosításai nem lesznek hatással magyarországi alkalmazottainak munkaidő-beosztására – ezt válaszolta a közel 2400 munkavállalót foglakoztató cég körkérdésünkre, miszerint terveznek-e élni az új négyszáz órás túlórakerettel.

 

Az összesen huszonötezer főt foglalkoztató CBA úgy reagált, hogy

 

„franchise-rendszergazdaként nincs olyan információnk, hogy bármelyik hálózatunkhoz csatlakozó franchise-partnerünk be kívánná vezetni a négyszáz órás túlórakeretet”.

 

A több mint tizenháromezer munkavállalót foglalkoztató Spar pedig arról tájékoztatta az Azonnalit, hogy évek óta háromszáz óra a túlórakeretük az érvényben lévő kollektív szerződés szerint, amin nem terveznek változtatni.

 

A Richter és a Bosch inkább csak félrebeszél

 

A Magyarországon több mint ötezer főt alkalmazó Richter Gedeon gyógyszergyár PR-osztálya azt írta, a kollektív szerződést érintő kérdésekről szóló egyeztetés még nem kezdődött el a szakszervezetekkel, a társaság pedig nem foglalhat állást egyoldalúan ebben a kérdésben.

 

A Bosch pedig bonyolult szóvirágok keretében „a jogszabályok maradéktalan betartására”, „munkatársaik érdekeinek legnagyobb mértékű figyelembe vételére”, és „a szakszervezetekkel való együttműködésre” hivatkozott, anélkül, hogy bármi konkrétumot elárult volna.

 

Amíg az új jogszabállyal kapcsolatban gyakorlati tapasztalatok nem állnak rendelkezésre, nem kívánnak részletesebben reagálni a sajtóban

 

– tették hozzá. A magyarországi Bosch csoport egyébként több mint 13500 munkatársat foglalkoztat.

 

Voltak, akik a „normál munkaidőre” és a meglévő túlóráztatási gyakorlatukra hivatkoztak

 

„Célunk, hogy munkatársaink és vásárlóink érdekében kollégáinkat elsősorban normál munkaidőben foglalkoztassuk. Munkaszervezésünk során törekszünk arra, hogy az előírt törvényi kereteken felül is figyelembe vegyük kollégáink elvárásait például a szünetek vagy szabad hétvégék meghatározásakor” – írta a közel hétezer főt foglalkoztató Auchan. Azt persze nem árulták el, hogy náluk a szerződés szerint mit jelent pontosan a „normál munkaidő”. Hozzátették még, hogy azért, hogy biztosítani tudják a megfelelő szolgáltatási színvonalat a kiemelt kereskedelmi időszakokban is,

 

diákmunkások, nyugdíjas vagy kölcsönzött munkaerő segítségét is igénybe veszik áruházaikban.

 

A jövőben is akkor terveznek élni a túlóra lehetőségével, amikor azt a munkaerő-piaci helyzet feltétlenül megkívánja, vagy ha munkatársaik erre igényt tartanak.

 

A mintegy négyezer embernek munkát adó Mercedes-Benz gyár tájékoztatása szerint kecskeméti üzemük 2018-ban is teljes kihasználtsággal működött, így termelési okokból előfordul, hogy munkavállalóik részére túlórát rendelnek el. „Ezt minden alkalommal a kollektív szerződésben meghatározott folyamatnak megfelelően és a maximális havi keret betartásával tesszük. A túlórák esetében a munkavállalók a Munka törvénykönyve előírásainak megfelelő pótlékokban részesülnek havi elszámolás alapján” – írták, anélkül, hogy megválasztolták volna a kérdést, hogy fogják-e közös megegyezéssel emelni az éves maximális túlóraszámot.

 

Az Azonnali több más nagy munkáltatót is keresett az ügyben. A Telekom későbbre ígért visszajelzést, míg az Aldi, a Lidl, az Audi, a MOL, a Vodafone, a MÁV, az MVM, a BKK, a Tungsram és az Opel nem válaszoltak cikkünk megjelenéséig. 

 

MONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.

„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

Az SZFE hallgatói táncoltak és énekeltek, mialatt az Országgyűlés megszavazta egyetemük alapítványi kézbe vonását, a tüntetésen megjelent Karácsony Gergely is. Fotók!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás