Varsóban szimpátiatüntetnek Budapest mellett. Az Azonnalinak elmondták, miért

Polak, Węgier, dwa bratanki: a lengyelek szolidarítanak a rabszolgatörvény ellen demonstrálókkal. Három civil szervezet szerda estére szimpátiatüntetést szervezett a varsói magyar nagykövetség elé, a Facebook szerint több mint ezren érdeklődnek. Mi motiválja őket, és eljönnének-e akár Budapestre is tüntetni? A KOD („Demokráciavédelmi bizottság”) mazóviai igazgatósági tagját, Dariusz Bursztynowskit kérdeztük.

Micsoda pontosan a KOD?

Akkor jött létre, amikor az emberek a 2015-ös választás után észrevették, hogy mi történik: amikor a PiS-es többség nekiment az alkotmánybíróságnak. Úgy gondoltuk, hogy szerveznünk kell egy bizottságot a demokrácia védelmére. Az egyik nap még ötletelés ment a Facebookon, pár nap múlva meg ezrek jöttek el a tüntetésre. Szóval teljesen spontán volt, nem volt semmilyen külső támogatás, sem Soros Györgytől, sem mástól. Az emberek maguktól jöttek.

Csak tüntetéseket szerveznek?

Az első dolog, amit tenni tudsz, a tüntetés. A mozgalomnak nincs túl mély politikai programja, ahhoz idő és vízió kell. Sokat tanultunk mostanáig, hogy mit csináltunk jól, és mit rosszul. Például a pénzügyekben. Személyektől, szervezetektől kapunk pénzt, de ha nem jól menedzseled a pénzt, veszítesz a népszerűségedből. A KOD-dal is ez történt egy idő után.

Az elején mindenesetre egy spontán mozgalom voltunk, pár olyan alapvető jelmondattal, mint hogy megvédjük a demokráciát.

És ezek máig folytatódnak: most például több lengyelországi ügy is van az Európai Bíróság előtt a bírósági rendszer és a legfelsőbb bíróság átalakítása kapcsán.

Nem a KOD az egyetlen, ami ezek miatt tiltakozik: ott van például a Női Sztrájk, vagy a Lengyel Köztársaság Polgárai, amely a legaktívabb szervezet. Kettejükkel közösen szervezzük a szerdai, magyarországi tüntetők melletti szimpátiamegmozdulást is.

Miért döntöttek úgy, hogy szimpátiatüntetést szerveznek a varsói magyar nagykövetség elé?

Azért, hogy kifejezzük a magyar emberek iránti szolidaritásunkat.

Négyszáz órányi túlórára lehet majd kényszeríteni az embereket, ha jól tudom.

Nem egészen kényszeríteni, szerződésben bele kell egyezni, de meglesz ez a lehetőség, igen.

Igen, értem. Ráadásul ott van az is, ahogyan a törvényt elfogadták! Egy dolog, hogy alkotnak valamilyen szabályt, és más dolog, hogy hogyan. Lengyelországban is egy csomó szabályt nevetséges módon, nyilvános vita nélkül fogadnak el. Ez nem demokrácia.

Mit gondol, mik a legfőbb különbségek Magyarország és Lengyelország problémái között?

A legnagyobb különbség, hogy Magyarországon Orbánnak alkotmányozó többsége van, tehát formálisan megvan a joga, hogy megváltoztassa az igazságszolgáltatás rendszerét, lecserélje a bírókat. Lengyelországban viszont a PiS-nek még ha meg is van a parlamenti többsége, az nem elég az alkotmánymódosításhoz. Így olyan módosításokat eszközölnek gyakorlatilag, amihez nem lenne joguk.

Hogy mi a mélyebb oka ezeknek a változásoknak, azt a kérdést az egész világra vonatkozóan is fel lehetne tenni, Nyugat-Európában is. A liberális demokráciát sok kihívás éri: politikusok rossz döntéseket hoznak, ott van a globalizáció is, és egy csomó dolog. Ezek nem csak Magyarországot és Lengyelországot érintik. Magyarország mostani helyzetének az a kiindulópontja, hogy a korábbi liberális kormány korrupt volt, és nagy adósságokat csinált, nem?

Szocialista-liberális. De igen.

Lengyelországban viszont nem volt ilyen rossz a helyzet a 2015-ös választás előtti nyolc évben. A PiS persze szabálytalanságokról meg korrupcióról beszélt a kampányban, de azóta se ítéltek el senkit. Valójában nem arról volt szó, hogy teljesen korrupt lett volna az ország, de társadalmi egyenlőtlenségek persze voltak.

A magyarországi tüntetések során ellenzéki képviselők bementek a közmédia székházába, még ott is éjszakáztak, mert be akarták olvasni a követeléseiket. Mit gondol, célszerű lenne a lengyel ellenzék részéről is valami hasonló akció a PiS által szintén kormánybaráttá alakított közmédiával szemben?

tévé, rádió és újság is. Szóval azért valamennyire más a helyzet, mint Magyarországon. Ott a legtöbb – vagy az összes – médiatermék a kormányhoz kötődik, nem?

Nem az összes, de azért elég sok.

Mindenesetre szerintem ez jó ötlet volt a magyar ellenzék részéről. A magyar és a lengyel kormány egészen furcsa dolgokat csinál. Orbán most épp a túlóratörvényt, jövőre nálunk meg lehet, hogy a médiához fognak hozzányúlni. A józan ésszel és a demokratikus vita elveivel ellentétes szabályokat vezetnek be, és az egész egyáltalán nem transzparens. Néha egészen észrevétlen módon csinálják ezeket a dolgokat. Nemrég például újfajta útleveleket vezettek be, és a pecsét helye köré odatettek egy hivatkozást Istenre, ami elég furcsa, mert ilyen nincs még az alkotmányban se.

Ez csak egy példa arra, hogy bevezettek valamit, amit igazából nem tárgyaltak meg az emberekkel, de ezt csinálják sokkal komolyabb ügyekben is.

akiknek egy autokratikus kormányuk van.

A PiS-szel rokonszenvező Gazeta Polska hetilap rendszeresen szokott kirándulásokat szervezni a Fidesz demonstrációira, nemzeti ünnepeken vagy a békemenetekkor. Nem terveznek valami hasonló együttműködést a magyar ellenzéki tüntetőkkel? Eljöhetnének Budapestre tüntetni velük, ők meg később tüntethetnének önökkel Varsóban.

Pont egy hónapja volt a KOD-ban egy meeting, ahol felvetődött, hogy nemzetközi kapcsolatokat kellene építeni más demokratikus mozgalmakkal, de az ötlet végül el lett vetve. De van egy másik kezdeményezés is Lengyelországban, ami az utcai mozgalmak egységbe vonásáról szól: olyanokéról, mint a KOD, a Női Sztrájk, vagy a Lengyel Köztársaság Polgárai, és még mások is. Januárban lesz egy workshopunk, az talán egy jó alkalom lehet arra, hogy ilyesmikről beszéljünk, hogy miként tudnánk ilyen eseményekbe becsatlakozni.

De azt is figyelembe kell venni, hogy a Gazeta Polskát a kormánypárt finanszírozza. Szóval az teljesen más történet,

Még gondolkodnunk kell ezen. De ez egy jó ötlet, jó kezdete lehetne valamiféle együttműködésnek. 

NYITÓKÉP: Dariusz Bursztynowski és Marta „Tita” Michalska, aki mellesleg az egy-egy ellenzéki és kormánypárti aktivista történetét párhuzamosan bemutató Dobra zmiana című dokumentumfilm egyik főszereplője is / FOTÓ: KOD