A kkv-k nem kérték, a multik nem alkalmaznák: kinek jó a rabszolgatörvény?

Az Azonnalinak nyilatkozó cégvezetők, szakértők szerint is tönkreteheti a munkavállalókat a munka törvénykönyvének rabszolgatörvény néven elhíresült módosítása. Egy magára valamit is adó német cég nem alkalmazná, de a kkv-szektor sem fogalmazott meg ilyen kérést a kormány felé. De akkor kinek jó ez az egész?

A munka törvénykönyve sajtóban rabszolgatörvény néven elhíresült, a fideszes Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf által benyújtott módosításának eredeti javaslata szerint 

emellett az eddigi egy év helyett három éves időtáv alatt kell kiegyenlítődnie a munkaidőnek egyenlőtlen munkaidőbeosztás esetén, tehát ha nem általános munkarendben, hétfőtől-péntekig napi nyolc órában dolgozik az ember. Elméletileg ez alapján elképzelhető lenne az eredeti javaslat szerint egy olyan szélsőséges helyzet, hogy valaki másfél évig folyamatosan tizenkétórázik, majd csak a következő másfél évben kapja meg az arányosan járó szabadidőt.

Kósa aztán szerdán egyeztetett a szakszervezeti vezetőkkel – akik az eredeti törvényjavaslat hatására tüntetést jelentettek be –, és ígéretet tett: a javaslatot úgy módosítják, hogy kétszázötven óra feletti túlóra csak a munkavállalók kollektív szerződésben megadott hozzájárulásával lesz elrendelhető – ahogy az jelenleg is történik.

A módosító másik fontos eleme a hároméves munkaidőkeret, ami miatt sokan azért aggódnak, hogy mi lesz, ha a munkaidőkeret lejárta előtt megszűnik a cég vagy kirúgják a munkavállalót. Egyébként ezt jelenleg is szabályozza a munka törvénykönyve, és ehhez a részhez Kósáék sem nyúlnának hozzá, ilyenkor túlóraként kell kifizetni a pluszban ledolgozott órákat. Gulyás Gergely a kormányinfón arról beszélt, hogy a kormány a törvényjavaslat szövegével ellentétben semmilyen egy éven túli elszámolást nem tart lehetségesnek, de ez a túlórárák kiegyenlítésének időtartamára nem vonatkozik.

Szakszervezeti vezető: ez a nagy autópiari cégeknek érné meg

Palkovics Imre, a kormánnyal tavaly stratégiai partnerséget fontolgató Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke az Azonnali megkeresésére elmondta: az eredeti javaslat alapján a munkáltató jelentős erőfölénnyel rendelkezne a munkavállalóval szemben.

A szakszervezeti vezető fontosnak tartotta kiemelni azt is, hogy a hatályos jogszabály módosítása kapcsán Kósa ígérete szerint megfontolják azt  is, hogy olyan megállapodásokat, amelyek a rendkívüli munkavégzés növelésére, vagy a munkaidőkeret megállapítására vonatkoznak, kizárólag kollektív szerződésben rögzíthessenek. Ezzel nagyban be is határolnák az Mt. módosításának hatását, hiszen egy ésszerű és tisztességes szakszervezet nem fog olyan feltételeket elfogadni, melyek hátrányosak a munkavállalók számára – mutatott rá Palkovics Imre.

Az eredeti tervezetben szereplő négyszáz órás túlórakeret részben emiatt is vélhetően inkább háromszázötven körül fog majd realizálódni. A túlórák elszámolására várhatóan továbbra is egy év lesz a határidő, a munkaidőkeret hosszát viszont Kósáék továbbra is szeretnék meghosszabbítani harminchat hónapra. 

Példaként hozta, hogy új üzemek telepítése esetén a kezdeti időszakban a betanulás miatt nincs szükség intenzív munkavégzésre, de ha a gyár kész teljes kapacitáson működni, akkor már sokkal több munkaórára lehet igény. Ez a rendszer azonban a munkavállalók számára sok 
bizonytalanságot szülhet, és ekkora időintervallumban szinte átláthatatlanná válik a munkaidőkeret.

A KKV-k ezt nem kérték

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége korábbi főtitkára szerint egy ilyen súlyú törvénymódosítást nem a munkaügyek területén járatlan honatyákra kellett volna bízni, hanem sokkal inkább egy kormányzati előterjesztésként kellett volna megjelennie. A jelenleg független szakértőként dolgozó Dávid szerint már technikai szinten is rengeteg helyen elvérzik a javaslat.

A szakértő fontosnak tartotta leszögezni, hogy a munkáltatói oldalon is nagy a megrökönyödés, hiszen

Viszont egy tucatnyi olyan nagyvállalat lehet, amely jól járhat a törvénymódosítással, de a kisebbség kedvéért hiba lenne a többséget negatív módon szabályozni – jegyezte meg a munkaügyi szakértő.

Hozzátette: 

Az Országgyűlés előtt lévő beadvány túlórakifizetések időbeni kiterjesztésével kapcsolatos passzusa kapcsán kifejtette: ez ugyan érdeke lehet munkaadóknak, de a gyakorlat azt mutatja, hogy a magyar munkaadók az esetek túlnyomó többségében még a jelenleg lehetséges egy éves keretet sem használják ki.

Dávid fontosnak tartaná, hogy a túlórakeret emelése kapcsán arról is szó essen, hogy az extra elvárásért cserébe milyen extra felajánlásra hajlandóak az ezzel a lehetőséggel élni kívánó munkaadók.

A módosítás kapcsán kirajzolódó történetek hosszú távon is komoly hatásai lehetnek, mivel az eljárás módja alapjaiban ássa alá a munkaadók, a munkavállalók, a szociális partnerek és a kormány közötti bizalmat – összegezte a kialakult helyzetet Dávid Ferenc.

Egy magára valamit adó multi nem fogja alkalmazni

Egy magára valamit adó multicég nem fogja alkalmazni a Kósa-féle rabszolgatörvényt, mert azt látja, hogy az egyáltalán nem fair a munkavállalóval szemben – mondta az Azonnalinak egy németországi tulajdonú nemzetközi vállalat egyik felsővezetője.

– tette hozzá forrásunk. Ráadásul szerinte ha az emberek folyamatosan tizenkétóráznak, azzal sokkal több hibát követnek el, betegek, szétszórtak, motiválatlanok lesznek.

Vállalati kultúrától, egy adott cég menedzsmentjétől és tulajdonosától függ, hogy ezt kihasználják-e, de például egy német multi felfogásától nagyon messze áll, hogy ezt alkalmazza.

Ezeknél a cégeknél ráadásul simán fennáll a lehetősége annak, hogy a tulajdonos fogja magát, kivesz a cégből minden pénzt és eszközt, felszámolja magát, az addig rendszeresen tizenkétóráztatott munkavállaló pedig futhat a pénze után.

Arról nem is beszélve, hogy a kisebb cégeknél nincs olyan munkaidő-nyilvántartás, mint a beléptetőrendszerekkel rendelkező nagyobb vállalatoknál, ahol egyértelműen bizonyítani lehet, ki meddig tartózkodott a munkahelyén.

„Így a munkavállalónak lényegében rendszeresen vezetneie kéne, hogy melyik nap mennyit dolgoztam. Ha nem teszem, akkor mégis ki emlékszik arra akár csak háromnegyed év múlva, hogy pontosan mi történt? Ki és hogyan bizonyítja, ha a főnöke át akarja verni, és kevesebb munkaórát ír be neki?” – teszi fel a kérdést a menedzser.

Mint azt az Azonnalinak nyilatkozó vezetők elmondták, lehetőség most is bőven van arra, hogy szükség esetén foglalkoztathassák a munkavállalókat, például vasárnapi munkavégzéssel.

Csakhogy szerintük egy szakképzett munkavállalót semmiben nem motivál, hogy egy olyan cégnél maradjon, aki alkalmazná a Kósa-féle rabszolgatörvényt:

„Aki ma Magyarországon rendes szakmával neki megfelelő pénzt keres, az hazamegy nyolc óra után, és örül, hogy a családjával is lehet.

A gyereke most akarja őt látni, nem évek múlva. Az addigra felnő, és már nem akarja látni az apját. Ez nem pénzről, hanem az időről szól.”

FOTÓ: Pixabay