+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2018. december 2. vasárnap, 18:55
Az üzemanyagárak emelkedése ellen induló tüntetéshullám már Macron-ellenes, erőszakos demonstrációvá fajult: a maszkos tüntetők kirakatokat vertek be, és több autót is felgyújtottak.

Emmanuel Macron francia elnök válságtanácskozásra hívta össze illetékes minisztereit vasárnap, miután Párizs központjában az évtized talán legnagyobb és leginkább erőszakos tüntetéseire került sor az elmúlt napokban – írja a Guardian. A demonstráció során – melynek oka az üzemanyagárak drasztikus emelése – több ezer maszkos tüntető vívott harcot a rendőrökkel, többen autókat, bankokat és házakat is gyújtogattak.

 

Szükségállapot kéne?

 

Párizs belvárosában graffitik szólítanak fel az elnök lemondására, a francia főváros hatóságai pedig újabb kamionokat rendeltek, hogy el tudják szállítani a kiégett autókat a felperzselt járdákról. A szombati tüntetésről árulkodnak továbbá az eldobott könnygázpalackok, valamint a bevert ablakú kirakatok is a városközpontban.

 

A helyzet olyan drasztikusnak tűnik, hogy Benjamin Griveaux kormányszóvivő nem zárta ki a szükségállapot bevezetését sem,

 

melyre már két rendőrszervezet is felszólított. Griveaux közölte: az elnök, a miniszterelnök és a belügyminiszter minden lehetséges opciót végig fog tárgyalni a válságtanácskozáson.

 

Békés tüntetés fordult erőszakba

 

Szombaton a hatóságok több mint 400 embert tartóztattak le, közöttük 300-an továbbra is őrizetben vannak. A tüntetésben eddig 130-an sérültek meg, egy demonstráló pedig kómában fekszik. Az erőszak az üzemanyagok adójának emelése során felemelkedő, úgynevezett gilets janues, vagyis sárgamellényes mozgalom megmozdulása után bontakozott ki a fővárosban. Az eleinte békés tüntetések egyre erőszakosabbá váltak, a belügyminiszter szerint pedig voltak, akik csak törni-zúzni jöttek ki a demonstrációra.

 

A november közepe óta tartó, eleinte csak az üzemanyagár-emelés ellen induló tüntetéshullám mostanra szélesebb kormányellenes platformmá emelkedett. A tüntetők az egyenlőtlenségeket, és a rossz életkörülményeket is kritizálják,

 

többen Macront az emberektől elszakadt elit szimbólumaként látják, így a lemondását követelik.

 

Az elnök az argentin G20-csúcsról üzent haza: elmondta, „soha nem fogadja el az erőszakot”, azt pedig semmi sem legitimálja, hogy a tüntetők „a rendvédelmi szerveket támadják meg, kirakatokat verjenek be, privát- és középületeket gyújtsanak fel, járókelőket és újságírókat fenyegessenek”. Ugyanakkor Macron hozzátette: a békés demonstrálók aggályai jogosak, az ő haragjukat pedig hajlandó meghallgatni.

 

A sárgamellényes mozgalom mindezek mellett még komoly fejfájást okozhat az államfőnek. Franciaország-szerte szombaton csaknem 75 000-en gyűltek össze, és több utat is eltorlaszoltak. A tüntetők jelentős támogatást élveznek a közvélemény részéről, Macron népszerűsége pedig egyre süllyed, a legutóbbi felmérések szerint csupán a franciák 23%-a elégedett elnökségével.

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Továbbra sem kell létező e-mail cím a kitöltéshez.

Újabb közös pontra lettünk figyelmesek Szerbiával a pécsi vásárban: 1900 forintért bárki hirdetheti Oroszország urát.

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

Nógrádi György az LMBT-közösség politikai pozícióit elemzi, Gödön meg még
mindig áll a bál. Kezdünk!

A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.

„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

Ivan Krastev bolgár filozófus beszélget a járvány utáni Európáról a bécsi Kreisky Forum online-rendezvényén július 6-án.

Miért menekülnek el melegek még ma is Kelet-Európából? A berlini ZOiS online-rendezvényén erről lesz szó július 9-én.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás