+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2019. november 15. péntek, 18:25
Most hétvégén ünnepli a protestmozgalom az egyéves születésnapját. Noha az utóbbi időben enyhült az ellenállás, a mostani hétvégére nagy tüntetésekkel készülnek. Azaz nem tűntek el, a társadalom többsége ma is melletük áll.

Egy évvel ezelőtt kezdődött meg a főleg vidéki autósokat mozgósító tüntetéshullám, a sárgamellényesek mozgalma. A tüntetések leglátványosabb (legalábbis a sajtóban legtöbbet mutató) képei Párizsból jöttek, de valójában inkább a francia vidék lázadásaként voltak értékelhetőek – a Párizsban tüntetők is sokszor vidékről érkeztek fel.

 

Noha egyesek a mozgalomból a benzinár ökológiai adó miatti emelkedése ellen vették elé az autóikból a sárgamellényeket, maga az ellenállás sokkal többet jelentett – igaz,

 

a benzinár kérdése alkalmat adott az ellenfeleknek, hogy környezetellenességgel vagy egyszerű autós érdekérvényesítéssel vádolhassák a sárgamellényeseket.

 

Az, hogy a tüntetéshullám nem (csupán) a vidéki autósokról szólt, mutatja: Emmanuel Macron elnöknek sem volt elegendő pusztán a környezeti adót visszavonnia, hanem más, szociális intézkedéseket – például a közszférában dolgozóknak általános kétszáz eurós bérnövekedést vagy a minimálbér száz euróval való megemelését – kellett végrehajtania.

 

Macron már idén januárban reagált az eseményekre: bejelentette, hogy Nagy Nemzeti Vita néven országjárásba kezd, ahol a polgármesteri hivatalokban nem csak a helyi vezetőkkel, de az érdeklődő polgárokkal is találkozik. Az üzenet az volt, hogy az itt hallott kritikák alapján fogalmazza újra a kormánypolitikát. Macron persze nem lett populista, mert még a Nagy Nemzeti Vitában is idén márciusban hatvan értelmiségivel több mint nyolc órán át beszélgetett (ez itt nézhető vissza).

 

A sárgamellényes mozgalom azonban a tavaszt is megérte: minden szombaton tüntetés volt Franciaország-szerte. Március közepén is tudtak még több mint háromszázezer embert megmozgatni. A pártpolitikában azonban nem tudtak megjelenni, mert

 

nem sikerült pártot alapítaniuk, amely elindulhatott volna a májusi EP-választásokon.

 

A nyár folyamán pedig vissza is esett mind a résztvevők száma (amely már egyetlen hétvégén se érte el országosan se a százezret), mind ennek megfelelően a médiaérdeklődés is. A társadalmi támogatás azonban nem szűnt meg. A legfrissebb felmérés szerint

 

a franciák ötvenöt százaléka támogatja továbbra is a sárgamellényeseket,

 

és kevesebb, mint harminc százalékuk utasítja csak el őket egyértelműen. A sárgamellényesek legtöbb híve a szélsőjobboldali Marine Le Pen és a szélsőbaloldali Jean-Luc Mélanchon táborából kerül ki (ezt mi is tapasztaltuk Párizsban idén márciusban), de még Emmanuel Macron híveinek egyharmada is egyetért a tüntetőkkel.

 

A mozgalmat nehezen lehetett leírni pártpolitikai és ideológiai jelzőkkel. Rendszerellenesség jellemezte őket, amelyben bal- és jobboldali eszmék egyaránt keveredhettek. A fősodratú médiában éppen ezért – egy-egy erőszakos cselekmény után – a sárgamellényesek radikalizmusát emelték ki, de

 

az antiszemitizmus vádja is megjelent,

 

amikor idén februárban egy párizsi felvonuláson pár sárgamellényes szóban inzultálta (cionistának nevezte) Alain Finkelkraut, neokonzervatív filozófust, aki eleve provokáció szándékával jelent meg a tüntetők között.

 

Mindazonáltal a mozgalmat nem lehet egyáltalán már azzal vádolni, hogy csupán önző autósok érdekeit képviselné. Ezt mutatja, hogy a hírek szerint a vasárnapi születésnapon több sárgamellényes – amint azt kissé kódoltan bejelentették – „a fogyasztás egyik templomát“ akarja elfoglalni. Ezzel egy  októberi radikális zöld akciót másolnának, amikor az Extenction Rebellion csoport egy párizsi bevásárlóközpontot szállt meg.

 

Még májusban több neves francia értelmiségi és színész állt ki a mozgalom mellett, akik éppen a zöld fordulat, a zöld ellenállás jeleként értékelik az egyéves tüntetéshullámot. Hasonló véleményt fogalmazott meg az Azonnalin Kardos Gábor borász-filozófus is.

 

A sárgamellényesek még az irodalomban is megjelentek. Michel Houellebecq idén januárban közölt új regényében ugyanis a vidéki francia utakat lezáró tüntetésekről ír – amely jóslatként is felérhet, ugyanis a regényt a sárgamellényesek tüntetései előtt írta már meg. Ez is mutatja: a sárgamellényes mozgalom nem más, mint a macroni politikával – de eleve az elégtelen parlamentarizmussal és pártpolitikával szembeni – népi ellenállás, amelyre lehetett számítani. Nincs még ugyan konkrét formája és egyetlen követelése, azonban a forradalmi alany sohasem világos üzenettel jelenik meg.

 

NYITÓKÉP: Techet Péter / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ma választ Horvátország. Mivel győzködték vagy riogatták a pártok a választókat? Spoiler: menekültekkel nem. Választás előtti plakátkörkép!

A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.

„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

Az SZFE hallgatói táncoltak és énekeltek, mialatt az Országgyűlés megszavazta egyetemük alapítványi kézbe vonását, a tüntetésen megjelent Karácsony Gergely is. Fotók!

Rögös út vezetett a jobbikos német nemzetiségű politikus, Brenner Koloman parlamenti alelnökké választásáig.
Mutatjuk a részleteket!

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

A túrák csütörtökön 16 órakor és vasárnap 14 órakor indulnak, a félórás körbevezetés rövid koncerttel zárul.

A Magyar Asztronautikai Társaság 1994 óta tartó táborát ezúttal online rendezik meg július 9-én. Jelentkezési határidő: július 3.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás