Lopott zsidó vagyonokból meggazdagodott bankárcsalád áll az AfD illegális pénzadományai mögött

Még egy antifa se tudna ilyen történetet kitalálni: az AfD-t titokban egy svájci bankár finanszírozta az elmúlt években, akinek családja lopott zsidó vagyonokból gazdagodott meg. Tankönyvszerű történet bontakozhat ki a fasizmus és a kapitalizmus összefüggéseiről.

A bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) párt sikerének egyik oka, hogy magát állítja be a „korrupt elit” ellenpéldájaként: ő lenne a tiszta erő. Éppen ezért érinti a pártot a hetek óta tartó és terebélyesedő illegális pártfinanszírozási botrány.

Svájcból és Belgiumból szeretettel

Alice Weidel, az AfD frakcióvezetője kétszer is kapott illegális támogatást. Egyszer százharmincezer eurót Svájcból a tavalyi választási kampányban, majd pedig idén tavasszal Belgiumból százötvenezer eurót – egyik adományt sem jelentette be Weidel még a pártjának se.

A német pártfinanszírozás szerint eleve tilos nem EU-országból érkező adományt elfogadni. Az adományozó személye se volt ismert, de legalábbis Weidel nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni a nagylelkű donor nevét. Weidel azt állítja, hogy kérése ellenére kapta mindkét támogatást, és csak véletlenül felejtette el azokat bejelenteni.

Mostanra azonban maga is beismerte: „helytelen volt“ a pénzeket elfogadni, de azokat elvileg már visszafizette.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung tényfeltárása szerint Svájcból

A zürichi PWS Pharma Wholesale azonban vélhetően csak közvetítő volt: nevét adta egy ügylethez, amiben a tényleges adományozó homályban akart maradni.

Homályos segítők korábban is feltüntek a párt körül.

A tavalyi kampányban egy stuttgarti szervezet az AfD számára állított fel plakátokat. Itt se volt pontosan beazonosítható, ki volt a megbízó; az AfD ugyanis tagadta, hogy az ő kérésére készültek volna a pártot népszerűsítő plakátok.

Idén februárban pedig a belga, eddig nem ismert „Identitás Alapítvány“ küldött százötvenezer eurót Weidelnek. Ezt se közölte Weidel – csak amikor a német média tudomást szerzett a pénzről, vallotta azt be.

Az idei bajorországi választásokon is számíthatott az AfD titkos barátokra, akik – megint elvileg az AfD tudta nélkül – kampányoltak a párt mellett, például az AfD-közeli Deutschlandkurier hetilap terjesztésével.

Mövenpick az AfD mögött

Noha a pénzek egy részét visszafizette az AfD, máig kérdéses volt, pontosan kik is utaltak.

A német Spiegel hetilap és a svájci WOZ hetilap közösen ment utána az illegális pártfinanszírozásnak – a pénzek végén pedig egy müncheni milliárdost találtak, aki régóta Svájcban él. August von Finck neve nem teljesen ismeretlen a német közéletben:

A Spiegel és a WOZ nyomozásai szerint Finck most az AfD-nek juttat adományokat.

De ki is ez a müncheni bankár?

Finck apja, aki maga is bankár volt, a családi pénzintézetből a huszas évektől kezdve támogatta már az NSDAP-t és Adolf Hitlert. A hála nem maradt el:

A háború után Finckék megtarthatták az ellopott zsidó vagyonokból feltőkésített bankot, nem kellett semmiféle jóvátételt fizetniük. A fiú August von Finck, aki már régóta egy svájci kastélyban él, az egyik leggazdagabb német:  hét és fél milliárd euróra becsülik a vagyonát.

A Merck Finck&Co nevű bankot aztán el is adta 1990-ben, hogy a pénzből különböző svájci vállalatokba szálljon be, így például a Marché nevű autópályaétteremmel Magyarországon is érdekelt Mövenpickbe, amelynek 1992-ben lett többségi tulajdonosa. A Mövenpick a Marchén túl ma borkereskedelemmel és magas minőségű élelmiszer forgalmazásával is foglalkozik.

A fiú, az idén nyolcvannyolc éves August von Finck aztán a CSU legendás elnökét, Franz-Josef Straußt segítette.

2010-ben több mint egymillió eurót utalt Finck a Mövenpick az FDP-nek, amely az adományt a szállodaipar számára nyújtott adókedvezményekkel hálálta meg. Finck ugyanis a szállodaiparban is érdekelt volt: a nílusi szállodahajókat is tartalmazó Mövenpick-hotelláncot idén tavasszal vette meg tőle a francia Accor-csoport.

A CDU pártalapítványa, a Konrad Adenauer Stiftung már 2013-ban, az AfD megalakulásakor Fincket sejtette a párt háttérben. Miután a Svájcban élő milliárdos addig az FDP-nek vagy a CSU-s Edmund Stoibernek juttatott milliós adományokat, a CDU pártalapítványa attól tartott: az AfD-vel olyan párt jelent meg a porondon, amely még közelebb áll Finck politikai nézeteihez.

Az euró- és abortuszellenes kampányairól híres Civil Koalíció (ZK), amelynek egyik alapítója, Beatrix von Storch ma az AfD színeiben ül a német Bundestagban, például több mint négy millió eurót kaphatott Fincktől. Storch politikai mozgalma pedig ugyanoda volt Berlinben bejelentve, ahova a Mövenpick egyik PR-cége is.

egy önálló webáruházat hozott erre létre. Az aranyat, amint mostanra kiderült, szintén Finck egyik érdekeltsége, a Degusa szállította a pártnak. A Degusában csak 2010-ban szerzett részesedést August von Finck, a cég története azonban korábbi: hasonlóan Finckék bankjához, a Degusa is nagyot kaszált a zsidóüldözéseken: az elhurcolt zsidók aranyvagyonának egy része került hozzá. De a Degusa egyik leányvállalata volt például felelős a Zyklon B szállításáért, amivel az auschwitzi haláltáborban gázosították el a fogva tartottakat.

Az AfD 2013-ban azonban még „teljes badarságnak“ nevezte, hogy bármi köze lenne Finckhez vagy a Mövenpickhez. Mostanra kiderült: August von Finck áll vélhetően a svájci adományok mögött.

Nacionalista és neoliberális

August von Finck és a Mövenpick jelenléte azon baloldali tézist támaszthatja alá, hogy az AfD-ben neoliberális és nacionalista erők álltak össze. A dimitrovi fasizmusfogalom szerint a fasizmus eleve a kapitalizmus végső formája.

Tény: az AfD-t neoliberális közgazdászprofesszorok alapították és határozták meg 2013-ban. Csak 2015-ben szorult kissé háttérbe ez az irányzat, de éppen

Weidel maga a liberális FDP közeléből jön, a neoliberális thinktankként működő Hayek Társaságnak pedig több AfD-politikussal együtt a tagja.