A szélsőjobboldali német párt egykori elnöke, Frauke Petry könyvet írt az AfD-n belüli tapasztalatairól, távozásának okairól. Ebben kemény vádakat fogalmaz meg egykori pártjával szemben: Svájcból illegális pénzek érkeztek volna a jelenlegi pártvezetéshez.
A szász Frauke Petry 2015-ben lett a szélsőjobboldali AfD egyik társelnöke. Akkori
Lucke 2013-ban – több társával együtt – még konzervatív-liberális pártot álmodott meg, amely ugyan jobbrább állna a CDU/CSU-tól és a liberális FDP-től, de élesen lehatárolja magát a széljobb felé. Azonban már Lucke alatt is megjelentek a párton belül radikális elemek, akiket nem tudott kiszorítani. A 2015-ös menekülthullám hatására pedig a párt többsége úgy vélte: nem elég az addigi eurókritika, hanem keményebb menekültellenességre – mint új népszerű témára – kell váltani. Petry ezen folyamat eredményeként váltotta tehát Luckét, aki aztán el is hagyta a pártot.
Azonban Petrynek szintén szembesülnie kellett azzal: a tényleg keményen széljobbos körök számára ő is túl puha. A 2017-es Bundestag-választások előtt röviddel ezért az akkor még társelnök Petry bejelentette: nem akar listavezető lenni. Az AfD-t a 2017-es sikeres – 13 százalékot eredményező – kampányban ezért két olyan politikus vezette, akik maguk mérsékelt irányból jöttek – a korábbi CDU-s Alexander Gauland és a korábbi FDP-s Alice Weidel –, de opportunistaként már meg se próbálták felvenni a harcot a párton belül egyre erősebb neonáci táborral.
Petry – aki 2017-ben egyéni mandátumot nyerve jutott be a Bundestagba – gyakorlatilag a választások után be is jelentette: leadja a társelnökséget. A pártból is kilépett, és a frakcióba se ült be. Egy ideig próbálkozott egy saját párttal – a Kék Párttal –, de ez nem hozott neki sikert. Az idei választásokon már nem indul el, a politikából a kémiából doktorált egykori AfD-társelnök kiszáll.
Illegális pénzek Svájcból
Azonban éppen most – talán nem véletlenül a kampányra időzítve – jelentette meg könyvét, amelyben tényleg leszámol egykori pártjával.
Nincs ezzel egyedül a korábbi AfD-társelnökök sorában. 2019-ben az alapító Lucke is írt egy könyvet – erről itt számolt be részletesen az Azonnali –, amelyben végigvette, miként szerezték meg a neonáci körök a pártot. Lucke azon Björn Höckét, jelenlegi türingiai tartományi pártelnököt nevezi meg a folyamatok atyjaként, akinek Flügel nevű neonáci platformja ugyan hivatalosan mostanra feloszlott, de egyre inkább uralja – különösen a keletnémet szervezetekben – az AfD-t.
Lucke és Petry nem az egyetlen társelnök, aki nem bír vele. A jelenlegi mérsékelt társelnök, Jörg Meuthen is többször kikelt az AfD radikálisai ellen – de ő sem áll nyerésre, ami már csak azon is látszik, hogy az idei parlamenti választásokon az egyre inkább radikalizálódó Alice Weidel és a másik társelnök, az ugyancsak szászországi Tino Chrupalla lesz a listavezető.
Miközben Lucke elsősorban saját sérelmeit mesélte el könyvében, Meuthen pedig nem hajlandó még mindig felállni, és európai parlamenti képviselőként küzd egy mérsékeltebb AfD-ért – a 2015 és 2017 között társelnökösködő Petry a most megjelent könyvében egy kemény vádat is megfogalmaz egykori párttársaival szembe. Petry azt írja, hogy
Petry szerint a pénzeket többek között Meuthen társelnök és Weidel frakcióvezető kapták – cserébe el kellett tűrniük a neonáci szárny térnyerését.
Az egyik a müncheni August François von Finck báró, aki elsősorban apai örökségéből (a Forbes szerint 7,5 milliárd euró) él jelenleg Svájcban – apja Hitler hatalomra kerülését segítette többedmagával az 1933-ban –; többek között a Mövenpick élelmiszer- és szállodaipari cég egyik főrészvényese. A Finck-család vagyonát nagyban a zsidó vagyonok 1933 utáni „árjásítása” – azaz ellopása és szétosztása – alapozta meg, ezekből ugyanis a család is részesült.
A neve mint aki titkosan finanszírozná az AfD-t, már 2018-ban felmerült. Az ő ötletére kezdett el aranyrudakat árulni az AfD, amelynek a bevételeivel nem tudott pontosan elszámolni – de eleve nem is kellett volna, mert hivatalosan nem a párt, hanem Finck báró cégei bonyolították az üzletet (majd utalták át a pénzt az AfD-nek). Finck báró 12 millió euróval „finanszírozta” az egykori CSU-s parlamenti képviselőt, Peter Gauweilert azért, hogy az az eurómentő csomagokat támadja meg a német alkotmánybíróság előtt.
Petry szerint több AfD-s politikus – köztük az eleve adóelkerülési célokból Svájcban élő Alice Weidel – többször is találkozott Conléval Zürichben, aki eurómilliós nagyságrendű illegális támogatást ajánlott fel nekik. Petry a könyvében azt állítja, hogy a mérsékelt társelnök, Meuthen a saját közösségimédia-oldalainak kezelésére kapott Conlétól támogatást, amelyet
Meuthen nem cáfolt – egyszerűen a kérdésben megtagadta, hogy nyilatkozzék a német sajtónak.
Petry azt állítja, hogy a két milliárdos – Finck báró és Conle – őt is megkeresték adományokkal, amikor még pártelnök volt, de ő azokat elutasította. Viszont szerinte Weidel és Meuthen nyitottak voltak az illegális pénzekre. Petry szerint
aki mára – a tiszteletbeli elnök Gaulanddal együtt – teljesen elköteleződött a radikálisok mellett. Meuthenről ez már azonban nem mondható el.
Rekviem
Az illegális pártfinanszírozási ügyeken túl saját társelnöki szerepét is visszamenőlegesen negatívan ítéli meg, például sajnálja, hogy kiállt a „völkisch” gondolatiság mellett (ez a faji nemzetfogalmat jelöli).
Mindazonáltal a könyvében Petry azt is felpanaszolja, hogy szerinte a német sajtó igazságtalanul bánt vele AfD-társelnöki korában – és ahelyett, hogy segítették volna az AfD jobboldali pártként való megjelenését,
Az AfD amúgy idén már nem számolhat olyan jelentős áttöréssel, mint 2017-ben – noha a keletnémet tartományok többségében a második legerősebb erő lehet, Szászországban akár az első helyre is esélye van –, a felmérésekben 11 százalékon – azaz a négy évvel ezelőtti eredményéhez képest két százalékponttal kevesebben – áll.
NYITÓKÉP: AfD-kongresszus / AfD, FB
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.