Kipakol a volt AfD-elnök: az apa még Hitlert pénzelte, a gyereke illegálisan az AfD-t támogatja

Szerző: Techet Péter
2021.06.22. 07:44

A szélsőjobboldali német párt egykori elnöke, Frauke Petry könyvet írt az AfD-n belüli tapasztalatairól, távozásának okairól. Ebben kemény vádakat fogalmaz meg egykori pártjával szemben: Svájcból illegális pénzek érkeztek volna a jelenlegi pártvezetéshez.

Kipakol a volt AfD-elnök: az apa még Hitlert pénzelte, a gyereke illegálisan az AfD-t támogatja

A szász Frauke Petry 2015-ben lett a szélsőjobboldali AfD egyik társelnöke. Akkori

megválasztása a radikalizálódás jele volt, a kongresszus ugyanis szó szerint – leköpésekkel kísérve – elűzte a párt éléről annak alapítóját, Bernd Lucke közgazdász-professzort.

Lucke 2013-ban – több társával együtt – még konzervatív-liberális pártot álmodott meg, amely ugyan jobbrább állna a CDU/CSU-tól és a liberális FDP-től, de élesen lehatárolja magát a széljobb felé. Azonban már Lucke alatt is megjelentek a párton belül radikális elemek, akiket nem tudott kiszorítani. A 2015-ös menekülthullám hatására pedig a párt többsége úgy vélte: nem elég az addigi eurókritika, hanem keményebb menekültellenességre – mint új népszerű témára – kell váltani. Petry ezen folyamat eredményeként váltotta tehát Luckét, aki aztán el is hagyta a pártot.

A KÉMIATUDOMÁNYOK DOKTORA, A DREZDÁBAN SZÜLETETT FRAUKE PETRY 2015 ÉS 2017 KÖZÖTT VOLT AZ AFD TÁRSELNÖKE, DE AZTÁN MAGA IS A RADIKÁLIS TÁBOR ÁLDOZATA LETT. IDÉN MÁR NEM INDUL ÚJRA PARLAMENTI MANDÁTUMÉRT, PEDIG 2017-BEN MÉG EGYÉNI VÁLASZTÓKÖRZETET IS TUDOTT NYERNI SZÁSZORSZÁGBAN. FOTÓ: FP / FB

Azonban Petrynek szintén szembesülnie kellett azzal: a tényleg keményen széljobbos körök számára ő is túl puha. A 2017-es Bundestag-választások előtt röviddel ezért az akkor még társelnök Petry bejelentette: nem akar listavezető lenni. Az AfD-t a 2017-es sikeres – 13 százalékot eredményező – kampányban ezért két olyan politikus vezette, akik maguk mérsékelt irányból jöttek – a korábbi CDU-s Alexander Gauland és a korábbi FDP-s Alice Weidel –, de opportunistaként már meg se próbálták felvenni a harcot a párton belül egyre erősebb neonáci táborral.

Petry ezzel szemben rövid idő alatt ugyanúgy kisodródott, mint 2015-ben Lucke.

Petry – aki 2017-ben egyéni mandátumot nyerve jutott be a Bundestagba – gyakorlatilag a választások után be is jelentette: leadja a társelnökséget. A pártból is kilépett, és a frakcióba se ült be. Egy ideig próbálkozott egy saját párttal – a Kék Párttal –, de ez nem hozott neki sikert. Az idei választásokon már nem indul el, a politikából a kémiából doktorált egykori AfD-társelnök kiszáll.

Illegális pénzek Svájcból

Azonban éppen most – talán nem véletlenül a kampányra időzítve – jelentette meg könyvét, amelyben tényleg leszámol egykori pártjával.

Nincs ezzel egyedül a korábbi AfD-társelnökök sorában. 2019-ben az alapító Lucke is írt egy könyvet – erről itt számolt be részletesen az Azonnali –, amelyben végigvette, miként szerezték meg a neonáci körök a pártot. Lucke azon Björn Höckét, jelenlegi türingiai tartományi pártelnököt nevezi meg a folyamatok atyjaként, akinek Flügel nevű neonáci platformja ugyan hivatalosan mostanra feloszlott, de egyre inkább uralja – különösen a keletnémet szervezetekben – az AfD-t.

Lucke és Petry nem az egyetlen társelnök, aki nem bír vele. A jelenlegi mérsékelt társelnök, Jörg Meuthen is többször kikelt az AfD radikálisai ellen – de ő sem áll nyerésre, ami már csak azon is látszik, hogy az idei parlamenti választásokon az egyre inkább radikalizálódó Alice Weidel és a másik társelnök, az ugyancsak szászországi Tino Chrupalla lesz a listavezető.

Miközben Lucke elsősorban saját sérelmeit mesélte el könyvében, Meuthen pedig nem hajlandó még mindig felállni, és európai parlamenti képviselőként küzd egy mérsékeltebb AfD-ért – a 2015 és 2017 között társelnökösködő Petry a most megjelent könyvében egy kemény vádat is megfogalmaz egykori párttársaival szembe. Petry azt írja, hogy

az AfD már rég nem a népet képviseli, hanem azon üzleti köröket, amelyek illegális pártadományokkal segítik.

Petry szerint a pénzeket többek között Meuthen társelnök és Weidel frakcióvezető kapták – cserébe el kellett tűrniük a neonáci szárny térnyerését.

De kik a titkos adományozók, akiknek ennyire fontos, hogy az AfD-t szélsőjobbra tolják?

Az egyik a müncheni August François von Finck báró, aki elsősorban apai örökségéből (a Forbes szerint 7,5 milliárd euró) él jelenleg Svájcban – apja Hitler hatalomra kerülését segítette többedmagával az 1933-ban –; többek között a Mövenpick élelmiszer- és szállodaipari cég egyik főrészvényese. A Finck-család vagyonát nagyban a zsidó vagyonok 1933 utáni „árjásítása” – azaz ellopása és szétosztása – alapozta meg, ezekből ugyanis a család is részesült.

A MÖVENPICK-RÉSZVÉNYES FINCK BÁRÓ APJA AZ NSDAP-T PÉNZELTE, Ő MAGA SVÁJCBÓL MOST AZ AFD-T TÁMOGATJA. FOTÓ: ARIF ULUSOY / FB

A neve mint aki titkosan finanszírozná az AfD-t, már 2018-ban felmerült. Az ő ötletére kezdett el aranyrudakat árulni az AfD, amelynek a bevételeivel nem tudott pontosan elszámolni – de eleve nem is kellett volna, mert hivatalosan nem a párt, hanem Finck báró cégei bonyolították az üzletet (majd utalták át a pénzt az AfD-nek). Finck báró 12 millió euróval „finanszírozta” az egykori CSU-s parlamenti képviselőt, Peter Gauweilert azért, hogy az az eurómentő csomagokat támadja meg a német alkotmánybíróság előtt.

A másik illegális AfD-mecénás Henning Conle német-svájci ingatlanspekuláns.

Petry szerint több AfD-s politikus – köztük az eleve adóelkerülési célokból Svájcban élő Alice Weidel – többször is találkozott Conléval Zürichben, aki eurómilliós nagyságrendű illegális támogatást ajánlott fel nekik. Petry a könyvében azt állítja, hogy a mérsékelt társelnök, Meuthen a saját közösségimédia-oldalainak kezelésére kapott Conlétól támogatást, amelyet

sem az AfD-nél, sem az állami számvevőszéknél nem jelentett be.

Meuthen nem cáfolt – egyszerűen a kérdésben megtagadta, hogy nyilatkozzék a német sajtónak.

Petry azt állítja, hogy a két milliárdos – Finck báró és Conle – őt is megkeresték adományokkal, amikor még pártelnök volt, de ő azokat elutasította. Viszont szerinte Weidel és Meuthen nyitottak voltak az illegális pénzekre. Petry szerint

az illegális adományokról a neonáci tábor – azaz a Höcke-kör – is tudott, és emiatt tudták zsarolni az amúgy mérsékeltként indult Weidelt,

aki mára – a tiszteletbeli elnök Gaulanddal együtt – teljesen elköteleződött a radikálisok mellett. Meuthenről ez már azonban nem mondható el.

Rekviem

Petry a könyvét búcsúnak szánja – a címe is ennek megfelelően: „Rekviem az AfD-ért”.

Az illegális pártfinanszírozási ügyeken túl saját társelnöki szerepét is visszamenőlegesen negatívan ítéli meg, például sajnálja, hogy kiállt a „völkisch” gondolatiság mellett (ez a faji nemzetfogalmat jelöli).

Mindazonáltal a könyvében Petry azt is felpanaszolja, hogy szerinte a német sajtó igazságtalanul bánt vele AfD-társelnöki korában – és ahelyett, hogy segítették volna az AfD jobboldali pártként való megjelenését,

az éles támadásokkal maguk is hozzájárultak ahhoz, hogy mára a pártot teljesen átvették a radikálisok.

Az AfD amúgy idén már nem számolhat olyan jelentős áttöréssel, mint 2017-ben – noha a keletnémet tartományok többségében a második legerősebb erő lehet, Szászországban akár az első helyre is esélye van –, a felmérésekben 11 százalékon – azaz a négy évvel ezelőtti eredményéhez képest két százalékponttal kevesebben – áll.

NYITÓKÉP: AfD-kongresszus / AfD, FB

Techet Péter
Techet Péter az Azonnali főmunkatársa

Doktori jogból és történelemből, külpolitika érdeklődésből, Közép-Európa hobbiból. Münchentől New Yorkig sok helyen volt otthon. Többet élt Triesztben, mint a NER-ben.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek