Elég, ha az egykori Habsburg Monarchia területén élsz, máris kapod az osztrák útlevelet?

Szerző: Techet Péter
2018.09.20. 08:09

Dél-Tirol a kisebbségvédelem mintapéldája. Miért akarnak a helyiek még osztrák állampolgárságot is? És járna-e az osztrák útlevél az olaszoknak is?

Elég, ha az egykori Habsburg Monarchia területén élsz, máris kapod az osztrák útlevelet?

Dél-Tirol olasz tartomány – amelynek hetven százaléka ma is német nyelvű – példaértékű a kisebbségvédelem számára. Ez persze hosszú, nehézkes út volt,

a hatvanas években még robbantások is kellettek hozzá. 1971-re azonban Róma és Bécs az ENSZ közvetítésével meg tudott egyezni.

Ma ennek értelmében Bécs hivatalosan védhatalmi státuszt gyakorol a tartomány német- és ladinnyelvű polgárai felett, és egész Dél-Tirol széles jogkörökkel rendelkezik. A beszedett adók kilencven százaléka például helyben marad. (Az autonómia történelméről és mai helyzetéről egy igen régi cikkemet tudom ajánlani.)

Sokaknak ez nem elég. Ma is vannak olyan pártok helyben, amelyek több autonómiát, teljes függetlenséget vagy az Ausztriához való csatlakozást akarnák. A tartomány kapcsán a viták most azért lángoltak ismét fel, mert

az új bécsi jobboldali kormány kész lenne egy régi követelésnek eleget tenni: osztrák útlevelet adni a dél-tiroli németeknek és ladinoknak.

Ausztriában ez jelenleg azonban még alkotmányjogi akadályokba ütközik, ugyanis az osztrák jog nem ismeri el a kettős állampolgárság intézményét. Ennek értelmében, ha ma egy dél-tiroli osztrák útlevelet szerez, amire eleve nincs is automatikus joga, hanem előtte legalább hat évig Ausztria területén kell élnie, elveszti olasz útlevelét – és ezzel dél-tiroli szavazati jogát. A tartományt ma a német nyelvűek pártjai határozzák azonban meg.

Bécs tehát ma egy olyan tervezeten dolgozik – egyelőre még előkészítési fázisban –, amely a kettős állampolgárság általános tilalmát a dél-tiroliak felé valahogy feloldaná. Persze azt is szabályozni kell, hogy például a dél-tiroliak ez esetben miként tennének eleget a hadkötelezettségnek. Átmennek Ausztriába? Vagy Ausztria Olaszországon belül sorozna? Egyik se túl valószínű.

Emellett Rómának felettébb nem tetszik az ötlet, holott

Olaszország maga is ismeri a kettős állampolgárságot.

A világ bármely pontján, ha valaki igazolja olasz származását, olasz útlevelet kaphat. Például a horvátországi Isztriában vagy Fiumében is számosan, akik nem is éltek Olaszországban, de tudják a nyelvet, olasz útlevélhez juthattak az elmúlt huszonhét évben.

Dél-Tirol kapcsán azonban Róma azt állítja, hogy az autonómia elég védelmi eszköz, a kettős állampolgárság csak bonyolítaná a kapcsolatokat.

Osztrák állampolgárságot az olaszoknak is?

Mindazonáltal a kettős állampolgársággal szemben a helyiek egy csoportjának is vannak fenntartásai. Az olasz nyelvű dél-tiroliak közül többen azt kifogásolják, hogy noha ők is egykoron a Habsburg Birodalomhoz tartoztak, ők nem kaphatnának osztrák útlevelet. Ez élezné az etnikai különbségeket és feszültségeket.

Osztrák útlevelet még Trentino tartományból is szeretnének ugyanis az olaszok.

A történelmi Tirol egykoron három részből állt: a mai osztrák Tirol tartomány, amely kizárólag német nyelvű; a mai Dél-Tirol olasz tartomány, amely soknemzetiségű; és a ma már kizárólag olasz nyelvű Trentino tartomány. Utóbbinak is van persze autonómiája.

Trentinóban, amelyet németül Welschtirolnak hívnak, vannak olyan olasz nyelvűek, akik bár nem tudnak németül, mégis osztráknak érzik magukat – mármint az egykori Habsburg Monarchia szellemiségét ápolják. Lukas Antonielli már tavaly petíciót indított azért, hogy az osztrák útlevél mindenkinek járjon, akinek felmenői egykoron a Habsburgok alattvalói voltak. (Hasonló javaslatot én is megfogalmaztam idén februárban a Magyar Narancsban.)

Ulli Mair, a jobboldali populista Szabadságpártiak (Die Freiheitlichen) nevű dél-tiroli párt frakcióvezetője az Azonnalinak azt mondta, hogy neki személyesen semmi kifogása nem lenne az olaszok osztrák állampolgársága ellen. A párt az osztrák FPÖ helyi lerakata amúgy, ma a dél-tiroli parlament második legnagyobb frakciója, és az októberi választásokon vélhetően tovább tudják növelni a jelentőségüket.

Andreas Pöder, a populista, dél-tiroli Polgári Unió (BU) párt frakcióvezetője még egyértelműbben nyilatkozott az Azonnalinak:

„Az osztrák állampolgárság megszerzését nem csak a dél-tiroli olaszok, de a trentinói olaszok számára is lehetővé kell tenni!“

Werner Neubaur, az FPÖ bécsi parlamenti képviselője hasonló szellemben nyilatkozott az Azonnalinak. A kisebbik osztrák kormánypárt Dél Tirol-referense szintén semmi kivetnivalót nem látna abban, ha az olaszok is osztrák állampolgárságot kapnak. A politikus azonban rámutatott arra, hogy jogilag szerinte Ausztria a kettős állampolgárságot csak azokra vonatkozóan tudja bevezetni, akik felett védhatalmi jogokat gyakorol már ma is – ezek pedig csak a dél-tiroli németek és ladinok.

Egyelőre még nincs konkrét törvényjavaslat az ügyben. Bécs megígérte, hogy nem fog Róma akarata ellenére cselekedni – kedden Sebastian Kurz osztrák kancellár többek között erről is tárgyalt az olasz fővárosban. Az olasz jobboldal azonban már most hátat fordított az FPÖ-nek is, noha a migráció elutasítása tekintetében hasonlóan gondolkodnak.

A kettős állampolgárság ötlete miatt az olasz külügyminiszter lemondta bilaterális találkozóját osztrák kollegájával.

A keddi Kurz-Conte-találkozón is világossá tette az olasz fél, hogy számukra az osztrák állampolgárság kibővítése – amint azt az olasz külügy hivatalosan már korábban is közölte – „anakronisztikus revansizmus“. Az álláspontok e téren semmennyit se közeledtek.

Dél-Tirolban sem tetszik mindenkinek az ötlet. A német többséghez tartozó, a tartomány egyik legismertebb arcának számító Reinhold Messner hegymászó például úgy látja – amint azt több helyen is már elmondta – hogy ez egy nacionalista lépés, amely nem a békét és az európai egységet szolgálja.

A dél-tiroli Zöldek – gyakorlatilag az egyetlen helyi párt, amely tudatosan mindhárom nemzetiséget (olasz, német, ladin) képviseli – szintén kritikusak a kettős állampolgársággal szemben. Szerintük ugyanis – amint Hannah Lazzaretti, a párt fiatal képviselőjelöltje az Azonnalinak mondta – egy közös EU-s útlevél, és nem a nemzeti elkülönülés a megoldás.

CÍMLAPMONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

Techet Péter
Techet Péter az Azonnali főmunkatársa

Doktori jogból és történelemből, külpolitika érdeklődésből, Közép-Európa hobbiból. Münchentől New Yorkig sok helyen volt otthon. Többet élt Triesztben, mint a NER-ben.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek