+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. december 1. kedd, 10:54
Miközben a német kancellár és a bajor miniszterelnök azt szeretnék, hogy a járványra tekintettel az idei szezonban ne induljanak el a síliftek, Ausztria nem akar lemondani egyik legfontosabb bevételéről, a síturizmusról. Róma már határzáron gondolkodik, ha mégis beindul az osztrák síszezon. Ausztria azonban nem az egyetlen európai ország, ahol már idén is lehet síelni. Mutatjuk, hol nem hallgatnak Berlinre és Rómára!
„Idén nem lesz síelős karácsonyozás”

 

hűtötte le a várakozásokat Bécs szociáldemokrata egészségügyi tanácsnoka, Peter Hacker. A politikus szerint ha idén „megint buli lesz“ a sípályákon – ahogy az szokásos –, akkor januárban nem a lockdown végéről, hanem meghosszabbításáról kell a politikának tárgyalnia.

 

Ausztria nem hallgat Berlinre

 

A sípályák azonban nem az osztrák fővárosban vannak, azaz könnyen beszél Hacker. Az alpesi tartományok, amelyekben a gazdaság közvetlen vagy közvetett módon függ a síturizmustól, nem szeretnék az idei szezont se kihagyni.

 

Ausztriában a turizmus a nemzeti össztermék hét-nyolc százalékát adja. Persze a turizmus Bécsben is fontos, de egyértelmű, hogy nyugati szomszédunknál a síturizmusra épülő alpesti tartományok tudnak a legkevésbé lemondani a bevételről. Míg a Bécsben megtermelt nemzeti össztermék alig három százaléka származik csak a turizmusból, addig az egyik legfontosabb síparadicsomban, Tirolban a bevételek több, mint 17 százaléka a turizmusból jön – ami Tirol esetében majdnem kizárólagosan a síturizmust jelenti.

 

A síturizmus-lobbi erejét az is segíti Ausztriában, hogy az alpesi tartományokban mindenütt – Karintia kivételével – azon Néppárt (ÖVP) van hatalmon, amely országosan Sebastian Kurz személyében a kancellárt adja. Mindezek után nem meglepő, ha

 

az osztrák jobboldali-zöld Kurz-kormány hallani sem akar a síszezon elhalasztásáról.

 

Ausztriában jelenleg zárva vannak a síliftek, de mindenki arra készül, hogy decemberben elkezdődhet a szezon, elvégre a novemberben bejelentett szigorú lockdown (többek között az éttermek bezárásával) hivatalosan december 6-ig tart csak. Miközben Ausztria nyitna, egy másik, a síelők szemében hasonlóan népszerű ország,

 

Svájc eleve be se zárt:

 

Svájcban hiába növekszik hatalmas mértékben a fertőzés, az ország inkább a svéd utat követi a gazdaság érdekében, ezért a síturizmus se állt le. A német kritikákra, amelyek a svájci és osztrák sípályákat is bezáratnák, Bernből érkezett a legkeményebb válasz. Svájci vállalkozók kampányt indítottak: „Svájc síelni fog. De biztosan!“ Persze ezzel arra is utalnak, hogy szerintük megfelelőek, biztosak a bevezetett járványügyi szabályozások – de a reklámból nem nehéz kihallani a Berlinnek címzett dacot se.

 

„SVÁJC SÍEL. DE BIZTOSAN!” – HIRDETI AZ ÖNTUDATOS SVÁJCI PLAKÁT AZ ALPESI ORSZÁG KÜLÖNÚTJÁT. FOTÓ: DIE SCHWEIZ FÄHRT SKI / FB

 

Ausztria kicsit finomabban, de nem kevésbé határozottan jelzi: nem gondol a síszezon elhalasztására. Wolfgang Schüssel, egykori néppárti osztrák kancellár a müncheni balliberális Süddeutsche Zeitung napilapban írt véleménycikket, amiben azt bizonygatja, hogy az osztrák síturizmus tanult az idei hibákból (mint ismert: az egyik legelső koronavírusos vidék Európában a tiroli Ischgl volt), és ezért semmiképpen sem szabad az idei szezont elhalasztani. Schüssel se hallgatja el:

 

elsősorban gazdasági megfontolások vezetik Ausztriát, elvégre a nyolcmilliós országban 700 ezer munkahely függ közvetlenül a síturizmustól,

 

csak a sífelvonóknál több, mint 70 ezer ember dolgozik. Minden elmaradt hét az osztrák síturizmusban több, mint másfél milliárd eurónyi heti veszteséget jelent.

 

Gernot Blümel néppárti osztrák pénzügyminiszter egyenesen azzal fenyeget, hogy ha az Európai Unió megtiltaná Ausztriának a síszezont, esetleg a szomszédos országok akadályoznák az onnan érkező turisták beutazását, akkor Bécs anyagi kompenzációt vár el Brüsszeltől vagy a szomszédos országoktól – egészen pontosan heti másfélmilliárd eurót.

 

SEBASTIAN KURZ OSZTRÁK KANCELLÁR MINDENKÉPPEN MEG AKARJA NYITNI AZ OSZTRÁK SÍPÁLYÁKAT, EBBEN NEM IS AZ EURÓPAI UNIÓ, HANEM KÉT SZOMSZÉDJA, OLASZORSZÁG ÉS NÉMETORSZÁG AKARNÁ LEGINKÁBB AKADÁLYOZNI. FOTÓ: SK / FB

 

Az Európai Bizottság egészségügyért felelős biztosa, a ciprusi Stella Kyriakides azonban már korábban az olasz Corriere della Sera napilapnak nyilatkozva jelezte:

 

Brüsszel nem tervez tiltást, eleve nincsenek is ilyen kompetenciái az Európai Bizottságnak,

 

a síturizmus megszervezése, esetleges lemondása a tagállamok belső vagy egymás közötti ügye.

 

A szintén alpesi Bajorország kemény tiltást akar

 

Azaz az osztrákok elsősorban Berlintől tartanak, ugyanis a német kancelláriáról jönnek a legkritikusabb hangok. Angela Merkel azt szeretné, ha az idei síszezon az Európai Unióban teljesen elmaradna, a német kancellár szerint ugyanis nem lehet megfelelően biztosítani a pályákon és különösen a síelés utáni bulikon a megfelelő távolságot. Merkel csütörtökön azt mondta: Berlin a síturizmusban érintett országokkal közösen szeretné elérni, hogy „idén zárva maradjanak a síliftek”. De azért

 

Merkel hozzátette: „ha az Ausztriából jövő nyilatkozatokat nézzük, nem fest úgy, hogy ez sikerülni fog”.

 

Egy alpesi ország azonban mindenképpen akad, amely Merkellel ért egyet: Markus Söder bajor miniszterelnök – holott Bajorországban is fontos gazdasági ágazat a síturizmus – szintén egységesen betiltatná egész Európában a síturizmust az idei szezonban. Söder rögtön be is jelentette: ha megnyílnak az osztrák sípályák, akkor mindenkinek, aki csak akár egy napra megy át síelni, akár tíznapos karanténba kell vonulnia a Bajorországba való visszautazása után.

 

Jelenleg Ausztria rizikós területnek számít, azaz az onnan Németországba beutazókra most is karantén vár (ha nem tudnak egy két napnál nem régebbi negatív koronavírustesztet bemutatni), de az egynapos kirándulások eddig kivételt képeztek. Márpedig Ausztria arra számított: legfeljebb a német turisták akkor csak mindig egy-egy napra ruccannak át síelni.

 

Söder a szigorú karanténjavaslatával azonban nagyon sok német turista kedvét veheti el ettől – elvégre éppen ez is a célja.

 

Söder keménykedésével azonban szűkebb hazájában se ért mindenki egyet. A müncheni kormánykoalíció kisebbik pártja, a paraszti érdekeket képviselő Szabad Választók (FW) müncheni frakcióvezetője szerint teljesen érthetetlen, hogy míg az emberek Münchenben utazhatnak a metrón, aközben a kormány megtiltaná nekik a síliftezést. Sebastian Kurz osztrák kancellár rögtön rá is csatlakozott erre az érvelésre, szerinte a szabadban sétálni vagy egy nagyvárosban a tömegközlekedéssel utazni semennyivel sem veszélyesebb, mint síelni és síliftezni:

 

„A sílift is csak egy közlekedési eszköz.”

 

Azaz jelenleg tényleg úgy néz ki: Berlin nem tud egységes európai tilalmat elérni, az alpesi síturizmusban érintett EU-országok közül legalább egy – azaz Ausztria – bizonyosan ellen fog állni, és megnyitja december közepétől a sípályákat.

 

A legnyugatibb osztrák tartomány, Vorarlberg már meg is kezdte a nyitásra való felkészülést, a bregenzi tartományi kormány Berlinnek megüzente: ha akarja, ha nem, Vorarlbergben lesz idén is síszezon. Hasonló határozottsággal készül Tirol is síszezonra. Az a tartomány, amelyben februárban – miután a helyi hatóságok elhallgatták az eseteket és igyekeztek kitolni a szezont – több, mint kétezer német és skandináv turista fertőződött meg a kínai koronavírusban. Információk szerint akár négyezer ember is perelheti az ischgli hatóságokat és vendéglátósokat a februári mulasztások miatt. Ám miközben a néppárti vezetésű Tirol azt bizonygatja: tanult a hibákból és kidolgozott egy szigorú ellenőrzési tervet, a balliberális bécsi Der Standard napilap úgy tudja:

 

már most késésben van a tartomány ezen biztonsági intézkedések végrehajtásával.

 

Róma kész lezárni a határait Ausztria felé

 

Nem csak Berlin szorongatná meg Ausztriát a síturizmus miatt, de Róma is. Giuseppe Conte olasz kormányfő a római Il Messagiero napilap információi szerint megüzente Bécsnek: ha Ausztria beindítja a síszezont, Olaszország lezárja a határait az alpesi ország felé:

 

„Nem fogunk pénzt vinni az osztrákokhoz, hogy aztán egy harmadik járványhullámot kockáztassunk!”

 

Ahogy Berlint, úgy Rómát se lehet azzal vádolni, hogy a saját turizmusát akarná a keménykedéssel erősíteni, mert – legalábbis a jelenlegi hírek szerint –

 

a német (bajor) és olasz (és nem csak dél-tiroli) sípályák zárva lesznek karácsonyig.

 

Róma akaratával azonban a német többségű, autonóm Dél-Tirol tartomány is szembehelyezkedne: az egykor Ausztriához tartozott területen szintén nagyon fontos bevételi forrás a síturizmus. Azonban ezen a téren nincs autonómiája Dél-Tirolnak, azaz ha Róma nem engedi meg a nyitást, a dél-tiroli síszezon tényleg elmarad. Nem véletlen, hogy a helyi kormány is – pedig azt az autonómisták alkotják – azzal számol, hogy idén nem nyílnak meg a dél-tiroli sípályák.

 

Dél-Tirol más északolasz, a síturizmusban érintett régiókkal – Piemonttal, Lombardiával vagy Venetoval – azonban november végén egy ellentervet tett le az asztalra: abba belemennek, hogy egynapos síelések ne lehessenek, de azt szeretnék, ha a szállodákban megszálló vendégek számára (akiket szigorúan ellenőriznének) megnyílhatnának a sípályák. A helyzetnek politikai vonatkozása is van, elvégre

 

a síturizmusban érintett északolasz régiókat azon jobboldal vezeti, amely a római parlamentben ellenzékben ül;

 

a sípályák bezárása mellett eközben pedig azon Öt Csillag balpopulista kormánypárt kardoskodik a leghangosabban, amelynek eleve Dél-Olaszország a bázisa, ahol kevéssé fontos kérdés a sípályák ügye. Még a római kommunista Il Manifesto napilap is arról ír, hogy

 

„Conte befagyasztja az északi régiókat”.

 

A KOMMUNISTA NAPILAP CÍMLAPON ÍR ARRÓL, HOGY CONTE BEFAGYASZTANÁ AZ ÉSZAKI RÉGIÓKAT, ÉS EGY NAGY SZLALOMRA KÉSZÜLNE. FOTÓ: IM / FB

 

Matteo Salvini, a szélsőjobboldali Lega vezére éppen ezért követelte: Róma Bécs példáját kövesse, és ne zárjon be egyetlen sípályát se.

 

Macron letiltotta a karácsonyi síelést

 

A berlini és a római szigort követi Franciaország is: már most egészen biztos, hogy az év végéig nem fognak megnyílni a francia sípályák. Macron elnök azt közölte:

 

január közepe előtt bizonyosan nem lesz síturizmus Franciaországban,

 

a karácsonyi síszezont elnöki rendelettel tiltotta be. Elsősorban a turizmusnak akarnak gátat szabni, Jean Castex kormányfő ezért közölte azt: noha lehet síelni, de minden sílift zárva lesz.

 

De hol lehet akkor idén síelni?

 

Aki idén síelni menni akar, elsősorban tehát a kisebb országokat tudja választani. Miközben a német, francia és olasz pályák zárva maradnak,

 

Svájc eleve végig nyitva volt, Ausztria mellett pedig Szlovénia is bejelentette: decembertől indulhat náluk a síszezon.

 

Az északolasz régiók emiatt is arra figyelmeztetnek: Róma vagy Berlin szigora nem tudja megakadályozni a síelést, de az otthoni turizmus rámehet az egészre, elvégre az olaszok vagy németek akkor majd osztrák és szlovén sípályákon költik el a pénzüket.

 

Az idei síelésről azoknak se kell lemondaniuk, akik nem ragaszkodnak az Alpokhoz:

 

Spanyolország és Andorra már most bejelentette, hogy a Pireneusokban található sípályáikat karácsonyra megnyitják.

 

A Diari d´Andorra napilap beszámolója szerint a helyi kormány ettől a héttől már engedni fogja az éttermek és bárok fokozatos (először csak esti) nyitvatartását, ezzel is segítve a majdani síturizmus beindulását. A kis hegyi ország, Andorra nemzeti össztermékének majdnem 40 százaléka származik a téli turizmusból.

 

NYITÓKÉP: Sípálya a tiroli Ischglben / Ischgl, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Gulyás Márton és a Partizán Gajdics Ottóval tarolt, TGM és a többi véleményvezér pedig a nyomukban!

A Marosvásárhelyi Rádió műsorvezetői csütörtök esténként sikeresen teremtenek olyan hangulatot, amiben a rádióhallgató azt érzi: egy mikrofontól mentes baráti beszélgetésbe csöppent bele.

Miközben a világ Joe Bidenra figyelt, az internet népe Bernie Sandersből csinált sztárt.

A közfeladatok ellátását veszélyeztető kormányzati intézkedésekről szóló kampány összesen 22 millió forintjába kerül a budapestieknek.

Korábban António Costa azt nyilatkozta, nem áldozná fel a most tanuló generációt, a katasztrofális járványadatok most más álláspontra terelték.

Az FFP2-szájmaszkok áfáját meg eltörölték.

A kormányinfón megtudtuk azt is, hogy később a háziorvosnál sem lehet majd regisztrálni a koronavírus elleni vakcinára.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Twitter megosztás Google+ megosztás