+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Pintér Bence
2018. szeptember 9. vasárnap, 20:28
A svéd közszolgálati rádió exit poll-adatai alapján a vártnál kicsivel jobban teljesítettek a kormányzó szociáldemokraták a vasárnapi svédországi választáson, de még így is öt százalékpontot gyengültek 2014-hez képest. A szélsőjobboldali Svéddemokraták hat százalékponttal teljesítettek jobban a 2014-es eredményüknél.

Nagyjából a várakozásoknak megfelelően alakulnak a svéd választás eredményei: a svéd közszolgálati rádió exit poll-adatai alapján a kormányzó szociáldemokraták 26,2 százalékos támogatottságot szereztek, míg a szélsőjobboldali Svéddemokraták a szavazatok 19,2 százalékát, a jobboldali Mérsékeltek 17,8 százalékát szerezték meg. A negyedik helyen fej-fej mellett áll a Baloldali Párt (9 százalék) és a Centrumpárt (8,9 százalék).

 

Az első adatok szerint a nagyobb pártok tehát 2014-hez képest gyengültek, a kisebbek pedig erősödtek, de a szélsőjobb hat százalékpontos növekedése mellett a szélsőbaloldali Baloldali Párt, a parasztpárt Centrumpárt és a Kereszténydemokrata Párt is tudott növekedni. Nagy kérdés, hogy a zöldpárt tényleg meglépi-e a 4 százalékos küszöböt (most 4,2 százalékon áll), mivel ha ez nem sikerül, akkor valószínűleg a jobboldali szövetség tud majd kormányt alakítani.

 

 

A közvélemény-kutatások átlagolt eredménye közel 25 százalékos támogatottságot jósolt a kormányon lévő, hagyományosan erős szocdemeknek, nagyjából 18 százalékot a jobboldali Mérsékelteknek, és 19 százalékot a szélsőjobboldali Svéddemokratáknak. A negyedik helyre a szocialista Baloldali Pártot (10 százalék), az ötödikre pedig a Centrumpárt (8 százalék) nevű parasztpártot várták, utóbbi alakulatról itt írtunk bővebben.

 

A 2014-es választásokon a Szociáldemokraták a szavazatok 31, a Mérsékeltek 23,3, a Svédemokraták pedig a 12,9 százalékát szerezték meg.

 

A várakozások tehát némileg megerősödő szélsőjobbal és a hagyományos centrumpártok gyengülésével számoltak, ez pedig nagyjából bejönni látszik.

 

Ha stimmelnek az exit poll adatai, a szociáldemokraták és a Mérsékeltek 2014-hez képest öt-öt százalékpontot rontottak, a szélsőjobb pedig 6 százalékot javított. A Svéddemokraták azért ennél nagyobb erősödésre számítottak, a jelentések szerint az eredményvárón ezért kicsit csalódottk is most: mérték őket 25 százalékra is.

 

A Baloldali Párt is erősödött, 2014-ben 5,7 százalékon álltak, most az exit poll szerint 9 százalékra jöttek fel. Erősödött a Centrumpárt is, ők 6,1 százalékról nőttek 8,9-re. De a Kereszténydemokraták is nőttek, ők, 4,6-ról nőttek 7,4- százalékra, ha stimmelnek a számok.

 

A kampány egyik fő témáját a bevándorlás adta, ez volt az a téma, amellyel a Svéddemokraták megerősödtek, de a helyi értékelések szerint legalább ilyen fontos szerep jutott a kampányban az egészségügy és az oktatás kérdésének is. Az is fontos tény, hogy egyes régiók egészen máshogy áltak hozzá a különböző kérdésekhez, északon a bevándorlás kevésbé volt például téma, a leszakadó régiók pedig előszeretettel szavaznak a szélsőjobbra.

 

Aki élőben szeretné követni az eredményeket, nézzen rá a Mércére, ahol percről percre tudósítás fut.

 

NYITÓMONTÁZS: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Habár a székely fővárosnak nevezett városban ma a magyarok már nincsenek többségben, a román szavazatok felaprózódása miatt Soós Zoltán nagyot tudott nyerni.

A független Nicușor Dan lett Bukarest főpolgármestere. Az exit poll eredmények szerint 47 százalékot szerzett, jelentősen megelőzve a 39 százalékot hozó szocdem Gabriela Fireat.

Azért az MSZP-s Csorbai Ferenc mögött felsorakozó ellenzéki pártok meglepően jól szerepeltek, Csorbai 40 százalékot hozott az egyik legjobboldalibb városban.

Hatalmas többség mondott nemet a kezdeményezésre, amely az EU-val kötött szerződések felmondását jelentette volna.

Egy borvidék, ami azt bizonyítja: megfelelő tudással, akaraterővel és szorgalommal semmi sem lehetetlen, még a legzordabb körülmények között sem.

Utazás, kiállítás, zene, egy jó hely Zuglóban, életvezetési tanácsok és pár tipp a konyhába: itt az Azonnali első őszi mindenajánlója!

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás