+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2018. augusztus 26. vasárnap, 07:15
Szeptember 9-én választ Svédország. Nem csak a szélsőjobboldali Svéddemokraták régóta várható előretörése az egyetlen érdekesség. Hanem hogy a svéd befogadó, liberális állam hívei ma bizony egy parasztpártban bíznak, amely akár tíz százalékot is hozhat. De kik ők, és miért pont őket választják még az urbánus hipszterek is?
Szeptember 9-én választ Svédország.

 

Akiknek öröm nézni, ahogy gyorsulunk a „civilizációk harcában”, már most bizakodással tekintenek a skandináv tolerancia és jóléti állam őshazája felé. A felmérések szerint nagyon előre fognak törni a szélsőjobboldali Svéddemokraták (SD). A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a párt a konzervatív Mérsékeltekkel (M) fej-fej mellett harcol a második helyért a húsz százalék körül. A szociáldemokraták elsőségét azonban nem veszélyeztetik: a balközép kormánypárt jó hat-hét százalékkal áll mind az SD, mind az M előtt. (Részletes közvélemény-kutatási adatok itt olvashatóak.)

 

A Svéddemokraták a skandináv ország náci, sokszor paganista-viking szubkulturájából lettek az idők során egy áramvonalas, Izrael-párti, muszlimellenes, laicista szélsőjobboldallá, amelynek mai elnöke jól szabott öltönyökben, fiatalosan adja elő nézeteit. Olyanná váltak, amit Magyarországon is szeretne meghonosítani a régi fideszes jobboldallal szembeni magyar alt-right.

 

Ám ahogy Németországból sem csak azt érdemes látni, miként növekszik az idegeneket alig látott idegenellenesség, azaz az AfD, hanem a vele szembenálló nyílt társadalom hívei is (erről az Azonnali írt is) – úgy Svédországban se csak a Svéddemokraták régóta várható előretörése az egyetlen érdekesség.

 

Svéd FKGP, avagy a migránssimogató Thatcher

 

A svéd befogadó, liberális állam hívei ma bizony egy parasztpártban bíznak.

 

A skandináv értelemben liberális (tehát a kisvárosi polgárság és parasztság hagyományából kinőtt) Centrumpárt a négy évvel korábbi eredményét akár megduplázva ugorhatja meg a tíz százalékot idén. Kik ők? És miért egy parasztpárt lett az urbánus hipszterek reménye is?

 

 

A Centrumpárt a svéd politika egyik igen régi és fontos szereplője – amolyan ottani FKGP. A svédeknél nem csupán a szociáldemokraták, de az agráriánusok is hozzájárultak jelentősen a liberális svéd társadalom kialakulásához. Miközben a szocdemek a városi munkásság, majd középrétegek pártjaként a magas adókból fenntartott magas szintű, gondoskodó jóléti államot teremtették meg, a Centrumpárt – és elődei – az agráriánus szabadságvágyat és állam nélküli közösségiességet jelenítette meg egyfajta agráriánus-kommunitárius liberális pártként.

 

Svédországban e liberalizmus elsősorban a magas adókkal szembeni politikát jelentette, a Centrumpárt ugyanis – ellentétben a szocdemekkel – nem az erős államban, hanem a felelős egyénben és az erős közösségben látja a megoldást.

 

Az 1913-ban Parasztszövetség néven alakult párt a hetvenes években kormányfőt is adott. A párt az ún. polgári blokk része volt, de onnan kilógott sok tekintetben, ugyanis – a balos ökológiai mozgalmakat megelőzve – felismerte a zöldgondolat fontosságát (ami egy parasztpárt esetében annyira nem is meglepő). Így például a legvehemensebben ellenezte az atomerőműveket. 1982-ben e kérdés miatt szét is váltak a centristák és a többi polgári párt útjai egy időre.

 

A párt a kilencvenes években gyorsan veszített jelentőségéből, önmagát kereste. Egy ideig keményen neoliberális politikával kisérlezett – az állammal szemben kritikus parasztság pártjaként amúgy ez sem volt egy túlságosan meglepő lépés. Maud Olofsson pártelnök alatt 2006-ban a egy polgári koalíció részeként újra visszatértek a hatalomba – Olofsson gazdasági miniszterként a harcos államellenes liberalizmust képviselte, ez azonban nem hozta ki a pártot a népszerűségi mélypontról.

 

2011-ben került a párt élére az akkor huszonnyolc éves Annie Lööf, aki azóta is vezeti őket.

 

A paraszti családban született politikust nem csak agráriánus, vidéki háttere – és ebből fakadó gazdasági liberalizmusa – határozta meg, hanem – ahogy Labanino Rafael, a kolozsvári Transindex Svédországot igen jól ismerő munkatársa az Azonnalinak kiemeli – annak élménye is, hogy gyerekkorát boszniai menekültek között töltötte. A bosnyákok különösen jó példa a svédországi gyors és sikeres integrációra. Lööf ezért nem csak a humánus menekült-, de a liberális bevándorláspolitikának is híve, elnöksége alatt így a Centrumpárt társadalmilag is egyre inkább liberális lett.

 

A mai svéd közéletben, amikor a legtöbb párt hagyja, hogy a bevándorlás témáját a Svéddemokraták határozzák meg a maguk elutasító ágendájukkal (holott a bevándorlás ügye ma nem a legfontosabb a svéd választók számára), a Centrumpárt élesen szemben áll eme korszellemmel, és ma is a nyílt határokra, a nyitott társadalomra mond igent. A német Zöldekhez közelálló Liberális Modernitás Központ elemzése úgy jellemzi ezért ezt a parasztpártot, mint

 

ahol Margaret Thatcher írná a gazdaságpolitikát és Claudia Roth (a német Zöldek hatvannyolcas, balliberális ikonja) a társadalompolitikát.

 

Lööf kedvenc szerzője a radikális kapitalista, államellenes Ayn Rand, de közben ő az, aki a legvehemensebb – ha kell neonácik ordibálásai közepette is, mint az történt most nyáron – védelmezi a liberális menekült- és bevándorláspolitikát. Alacsony adók, kisebb állam, felelős polgárság szorgalmazása mellett jól megfér a „migránssimogatás“ is.

 

Annie Lööf így mára nem csupán a parasztság, a „vidéki Svédország“ „vezére“, de a svéd zöldekből tömegesen kiábrándult városi hipsztereké is. A párt – amint a választási klipjében is látható – egyfajta liberális optimizmust állít szembe a pesszimizmussal és a gyűlöletpolitikával. „Örülj“ és „helyi politika“ – ezek a fő jelszavai. Ennek köszönhető, hogy a párt most szeptemberben vélhetően tíz százalék feletti eredménnyel fog befutni a negyedik helyre a három nagy (szocdemek, konzervatív mérsékeltek, széljobbos demokraták) mögött.

 

 

Blokkon túl

 

Hogy ez mire lesz elég, az persze kérdéses. A svéd politikát a két nagy blokk – a polgári és a vörös-zöld – uralta eddig. A Centrumpárt a konzervatívok, liberálisok és keresztények mellett alkotja a Szövetség nevű polgári összefogást – de nem valószínű, hogy meglesz a többségük. Ráadásul miközben a Szövetség vezető ereje, a konzervatív Mérsékeltek ki-kikacsingatnak a Svéddemokraták felé – akár a koalíció lehetőségét se kizárva, de mindenképp a témáikat részben átvéve –,

 

a paraszti Centrumpárt semmiféle olyan koalícióban nem akar résztvenni, amely bevándorlás- és menekültellenes.

 

A szocdemekkel azonban, akiknek blokkja mögül szintén eltűnt a többség (noha a szocdemek és a szélsőbal népszerűsége hetek óta folyamatosan emelkedik), a liberális gazdaságpolitika miatt nem tudna Lööf egykönnyen együttműködni. Labanino Rafael szerint viszont elképzelhető, hogy egy kisebbségi baloldali kormányt kivülről segítene a Centrum és a kicsi, városi-polgári Liberális Párt – ez persze a blokkpolitika vége lenne.

 

Talán a blokkgondolkodás azon 20. század maradványa a svédeknél, amely más országokban is kezd bomlani. Ahogy a németeknél is esnek vissza a klasszikus „nagy“ pártok, és újfajta ideológiai koalíciók (például a konzervatívok és a zöldek között) jönnek, jöhetnek létre, úgy a svédeknél a Centrumpárt előretörése azt mutatja: nem csak szélsőjobboldal tud profitálni a megváltozó korszellemből.

 

A parasztpárt ma egyszerre zöld, agráriánus, balliberális és hipszter. A fenntarthatóság jelszava köré szerveződik emez ideológia.

 

Lööf a fenntarhatóságot, a környezetvédelmet ugyanolyan polgári, liberális, sőt mi több kapitalista értéknek, érdeknek tartja, mint a kis államot, az alacsony adókat, a liberális menekült- és bevándorláspolitikát, valamint a nyitott határokat.

 

FOTÓK: Flickr / Centerpartiet

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Van-e olyan beteg, akit már nem érdemes intenzív osztályra küldeni? Nagyon mást gondol erről az olasz és a holland egészségügy. Mennyit ér meg egy élet az államnak?

Siófok rendelt ötezer maszkot
az új rendelet betartatásához,
de akinek nincs, az akár sállal vagy kendővel is eltakarhatja majd a száját és az orrát.

Csecsemő is van a megbetegedettek között, lehetőleg ne cigivel és piával javítsunk a karanténhangulaton, készül az új eljárásrend is. Ez volt a keddi sajtótájékoztatón.

Az 59 éves beteg több krónikus betegséggel is küzdött. Emellett 492-re nőtt az igazoltan fertőzöttek száma itthon.

A bukovinai Szucsávában korábban egy kórházat is be kellett zárni: a romániai koronavírusosok negyede itteni.

Melyik magyar stadiont lehetne itthon a koronavírussal fertőzötteknek átalakítani? Szavazz a cikkben!

Néppárti EP-képviselő is aláírta az ezt szorgalmazó petíciót.

A hét kérdése

Őket üti meg a legjobban a koronavírus miatti leállás: te mivel segíted a fennmaradásukat? Ez a hét kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Csatlakozz a csoportunkhoz, és vészeljük át együtt a karantént!

A járvány alatt a Lia Fit Facebook-oldalán viszonylag gyakran, esténként.

Minden este 8-kor az erkélyről vagy ablakból, amíg aktuális.

Minden hétköznap 14 órától az FM4-en. Hallgatható online!

Szeretnél komposztálni, kiskertben, netán a lakásodban vagy az erkélyen, de még nem mertél belevágni? Ápr. 6.

Ezt is szerettétek

Indul az Azonnali Trianon 100 podcastsorozata! Itt nem az a téma, hogy kinek fáj vagy nem fáj eléggé Trianon, hanem, hogy mi történt. Az első vendég Révész Tamás hadtörténész.

Pedig két nappal korábban kezdődött, mint a pesti, és még Kossuth Lajos is hatással volt rá.

„Szovjetológiának” tűnik Olaszországból a magyar kormány kommunikációja a koronavírusról – mondta a Helyzetben Stefano Bottoni magyar-olasz történész.

Hogyan hozta a sírból vissza esélyeit Joe Biden? Miért veszíthet akár tömegesen latinó szavazókat Bernie Sanders? Dörzsölheti-e a tenyerét Trump?

Meddig engedi elfajulni a bulit az MNB, és mikor szab gátat a gyenge forintnak? Lesz-e 350 forintos euró? Zsiday Viktor és Isztin Péter magyarázzák el.

A SME felvidéki magyar főszerkesztője, Balog Beáta a karrierjéről, a Kuciak-gyilkosság utáni szlovák médiáról és arról, milyen hatással volt a NER a határon túli magyarságra.

Twitter megosztás Google+ megosztás