+++ MIBEN FEJLŐDJÜNK, MIRŐL ÍRJUNK? MONDD EL A VÉLEMÉNYEDET AZ AZONNALIRÓL! +++
Techet Péter
2018. augusztus 12. vasárnap, 07:50
A német közélet jobbra tart, és miközben mindenki zuhan, csak az AfD emelkedik – ez az általános kép Magyarországon a német belpolitikáról. Pedig a nagykoalíció erodálódása egy másik pártnak is kedvez: a Zöldeknek, akik balról egyre inkább balközép-polgári irányba húznak, így könnyen elvihetnek olyan szavazókat a CSU-tól és a CDU-tól, akik az AfD-re nem vevők.

A berlini nagykoalíció pártjai nem tudtak idén sem megállni a lejtőn, sőt, néha egymást tolják lefele. A CDU és a CSU hetek óta támadja egymást: miközben Merkelék továbbra is középen maradnának, és így biztosítanák a vezető szerepet, a CSU szerint mihamarabb vissza kell szerezni az AfD-hez vándorolt jobbszélt, mert anélkül a keresztény uniópártok nem tudnák hajdani, negyven százalék körüli eredményeiket megismételni.

 

Egyelőre azonban egyik taktika se látszik működni: mind a merkeli CDU, mind a söderi-seehoferi CSU folyamatosan veszít a népszerűségéből. A CDU már csak 29 százalékot kapna, a CSU pedig – amelyre októberben a bajorországi tartományi választások várnak még – a déli tartományban 30 százalék körül áll, ami a müncheni egyeduralom végét vetíti előre.

 

Az SPD továbbra sem jött rá, miként lehetne baloldalibb, miközben egy folyamatosan jobbra húzó CSU-val ül a Merkel-kormányban. A szociáldemokraták stabilan bezuhantak 20 százalék alá, 14 és 17 százalék között vergődik a 150 éves párt, amelyet egy-egy felmérésben már leelőz a szélsőjobboldali AfD.

 

Kék sarok, zöld sarok

 

A német közélet jobbra tart, és miközben mindenki zuhan, csak az AfD emelkedik – ez az általános kép, ami a magyarországi cikkeket is uralja a témában. Pedig a CDU/CSU és az SPD erodálódása egy másik pártnak is kedvez, mégpedig azon Zöldeknek, akik a német politikai életben az AfD legradikálisabb ellenfelei.

 

Eleve a két párt képviseli a társadalompolitikai két szélső véleményt: a liberális, nyitott vagy a konzervatív, zárt Németországét. Miközben számos párt megijedt az AfD-től, és elkezdik egyes menekültkritikus vonásait másolni – nem csak a CSU, de a liberális FDP és a kommunista Die Linke egy része is lohol az AfD témái után –,

 

a német Zöldek éppen azért erősödnek, mert világosan szemben állnak az AfD-vel.

 

Bajorországban, ahol Markus Söder kormányfő egy bevándorlásellenes kampánnyal akarná leszorítani az AfD-t, a Zöldek éppen azért váltak immáron a második legerősebb párttá a közvélemény-kutatásokban, mert számos mérsékeltebb CSU-szavazó is rájuk készül ikszelni. Ráadásul a katolikus és evangélikus egyház is össztűz alatt tartja a CSU-t, azaz mára a vallásos szavazók között is megnőtt a Zöldek támogatottsága. (A bajor helyzetet itt elemeztük az Azonnalin.)

 

 

Mindez a német pártrendszer átrendeződését mutatja. Az SPD és a CSU még bízik persze abban, hogy egyszer újra visszaáll a régi rend, és újra a keresztény uniópártok és a szocdemek osztoznak a szavazatok túlnyomó többségén. Még 2013-ban is övéké volt a szavazatok kétharmada – ma azonban már feles többség se jönne ki. A merkeli CDU kezd ebbe beletörődni, és nem is akarja ezért a CSU-t követni a jobbszél visszaszerzésében.

 

Merkel azzal számol, hogy a nagy néppártok ideje lejárt. Ő a CDU-ból egy jobbközépre és balközépre egyaránt nyitott centrumpártot akar, amely 25-30 százalékkal hozná mindig az első helyet.

 

Az összes többi párt kis- és középpárttá válna, így a CDU nélkül nem lehetne sohasen kormány. Hogy éppen a szocdemek, a zöldek vagy a liberálisok egyike-másika felé nyitna a CDU, az esetről esetre változna. A kommunisták és a széljobbosok így rendszeren kívül maradnának, a kormány mindig a centrumban alakulna.

 

Szavazóátvándorlás

 

Az SPD feltámadásában Manfred Güllner, a Forsa közvéleménykutató cég vezetője se bízik. A Neue Osnabrücker Zeitungnak adott elemzésében Güllner arra mutat rá, hogy radikálisan megváltozhat a pártok erősorrendje. A CDU elsőségét ugyan semmi se veszélyezteti még, de a második helyért – amint az most Bajorországban is történni fog – az AfD és a Zöldek versenyezhetnek. Az SPD akár stabilan a negyedik helyre zúghat vissza országosan.

 

E tendencia már 2011-ben a leggazdagabb német tartományban, Baden-Württembergben megmutatkozott. Ott a Zöldek a kormányfői posztot is megszerezték a párt polgári oldaláról jövő Winfried Kretschmann személyében. Először a szocdemekkel, most már a CDU-val kormányoznak Stuttgartban a Zöldek. A délnyugati tartomány bezöldülése sokatmondó. A sváb precizitásáról, autógyárairól, liberális gazdaságpolitikájáról híres tartományban mára a polgári rétegek a Zöldekre szavaznak. Ezen folyamatok pedig más német tartományban is megfigyelhetőek.

 

Mivel egyre kevésbé az osztály- és szociális kérdések uralják a német közéletet, a hagyományos balos ügyek nem hatnak.

 

Az SPD zuhan, a Die Linke meg nyolc százalék körül stagnál. Hiába indított a napokban Sahra Wagenknecht, a Die Linke balpopulista frakcióvezetője Aufstehen (Felkelés) néven új mozgalmat, a gondolat, miszerint egy klasszikus összbaloldali koalícióra és a szociális kérdések nyomatására van szükség, anakronisztikus.

 

Zárt Németország vs. nyitott Németország

 

Amint Timothy Garton Ash tavalyi cikkében pontosan leírta:

 

ma az identitáspolitikák dominálnak. E téren a két fő ajánlatot pedig a Zöldek és az AfD-sek teszik.

 

Nem csak az AfD szól ugyanis az identitásról, sőt, a haza fogalma se AfD-s téma, azt a Zöldek is felfedezték. A Zöldek azonban nem kirekesztést, faji homogenitást, EU-ellenességet értenek alatta.

 

Hanem környezettudatos, kozmopolita, de a lokális gazdaságokat támogató életmódot. Az életmódok döntenek egyre inkább a politikai értékválasztásnál – a „zöld életmód“ pedig egyre népszerűbb a polgári, urbánus rétegeknél. A Zeit „világutazó könyvolvasókként“ jellemezte a tipikus zöldszavazót egy felmérés alapján. A Zöldeken belül ráadásul a fiatal szavazók teszik ki a bázis harmadát, azaz jövője is van a pártnak.

 

 

A Zöldek egykoron a hatvannyolcas mozgalomból kinőtt feminista, környezetvédelmi, pacifista körökből jöttek létre a nyolcvanas években. Míg a kilencvenes években határozottan a baloldalon álltak, a párt új generációja balközép polgári pártot épít. Ma se politikailag, se matematikailag nincs kilátás egy tisztán baloldali koalícióra: a tartományi jogú városokon, azaz Berlinen, Brémán és Hamburgon kívül csak a keletnémet Brandenburgban és Türingiában van tisztán baloldali (SPD-Zöldek, vagy SPD-Zöldek-Die Linke) kormány.

 

Azaz a Zöldek belátták, hogy nyitniuk kell a kereszténydemokraták és a liberálisok felé.

 

Miközben azonban a liberális FDP eléggé elzárkózó – a német politikai szótárban eleve a liberális a zöld ellentéte -, a merkeli CDU szintén nyitott lenne a hagyományos bal-jobb-törésvonalat meghaladó együttműködésre. A 2017 őszén éppen az FDP miatt befuccsolt Jamaika-koalíciós terv pont erről szólt volna.

 

Nem kizárt persze, hogy egy ilyen keresztény-zöld koalícióra éppen Münchenben kerülhet legközelebb sor, ahol a CSU jobbszélét az AfD, polgári szavazóit meg a Zöldek viszik el sikeresen.

 

FOTÓK: Bakó Bea / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ez pedig nem jó jel a német ipari teljesítményre nagyban alapozó magyar gazdaságnak sem.

Az '56-os magyar szabadságharc leveréséről is ismert Ivan Konyev szobrát vörös festékkel öntötték le, a polgármester szerint maradhat úgy, ahogy van.

Mekkora területen ég az erdő? Miért rossz, hogy lángol az Amazonas? Volt-e már durvább erdőtűz korábban? Ki a felelős? Lesz-e ennek következménye?

Ez a fotó önmagában érdekes képet fest a kapitalizmusról.

Meg sem jelentek annak a szerzőnek a könyvei, aki a KSH közben eltűnt adatai szerint a legnagyobb példányszámban jelent meg Magyarországon.

A hét kérdése

Miből néznéd ki, hogy valójában nem is létezik? Vagy mi az, amiről kifejezetten szeretnéd, hogy ne létezzen? Szavazz, és kiderül, mekkora a klubod!

Azért ide elnéznénk

Figyelemfelhívó bringatúra Budapestről Szentendrére augusztus 24-én délelőtt.

Beszéddel is készül. Augusztus 24-én, a pesti Jelen bisztróban.

Dumbledore wouldn't let this happen. Augusztus 31-én délután, Budapesten.

Gellért Ádám ad elő a Clio Intézet estjén szeptember 4-én.

Tokaj-Hegyalja legszebb falujában szeptember 13-án végig lehet kóstolni a helyi borászatok legjobb borait.

Ezt is szerettétek

Mire elég, ha Zuzana Čaputová elnök azt mondja magyarul, hogy köszönöm? Jarábik Balázs felvidéki elemző elmagyarázza.

A Coca-Cola ugyanolyan politikai termék, mint a Fidesz. Kár, hogy az előbbinek a magyar ellenzék is bedőlt, írja Techet Péter.

A véleménybuborékok ártanak jobban a demokráciának, vagy pártízezer „hülye” szavazó?

Az Azonnali birtokába kerültek a 2018-as szerződéseik: volt, ahol a kutatási pénznek nevezett összegből focipályát újítottak fel. Hogy mi?! Tényfeltárás!

Twitter megosztás Google+ megosztás