+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2018. augusztus 12. vasárnap, 07:50
A német közélet jobbra tart, és miközben mindenki zuhan, csak az AfD emelkedik – ez az általános kép Magyarországon a német belpolitikáról. Pedig a nagykoalíció erodálódása egy másik pártnak is kedvez: a Zöldeknek, akik balról egyre inkább balközép-polgári irányba húznak, így könnyen elvihetnek olyan szavazókat a CSU-tól és a CDU-tól, akik az AfD-re nem vevők.

A berlini nagykoalíció pártjai nem tudtak idén sem megállni a lejtőn, sőt, néha egymást tolják lefele. A CDU és a CSU hetek óta támadja egymást: miközben Merkelék továbbra is középen maradnának, és így biztosítanák a vezető szerepet, a CSU szerint mihamarabb vissza kell szerezni az AfD-hez vándorolt jobbszélt, mert anélkül a keresztény uniópártok nem tudnák hajdani, negyven százalék körüli eredményeiket megismételni.

 

Egyelőre azonban egyik taktika se látszik működni: mind a merkeli CDU, mind a söderi-seehoferi CSU folyamatosan veszít a népszerűségéből. A CDU már csak 29 százalékot kapna, a CSU pedig – amelyre októberben a bajorországi tartományi választások várnak még – a déli tartományban 30 százalék körül áll, ami a müncheni egyeduralom végét vetíti előre.

 

Az SPD továbbra sem jött rá, miként lehetne baloldalibb, miközben egy folyamatosan jobbra húzó CSU-val ül a Merkel-kormányban. A szociáldemokraták stabilan bezuhantak 20 százalék alá, 14 és 17 százalék között vergődik a 150 éves párt, amelyet egy-egy felmérésben már leelőz a szélsőjobboldali AfD.

 

Kék sarok, zöld sarok

 

A német közélet jobbra tart, és miközben mindenki zuhan, csak az AfD emelkedik – ez az általános kép, ami a magyarországi cikkeket is uralja a témában. Pedig a CDU/CSU és az SPD erodálódása egy másik pártnak is kedvez, mégpedig azon Zöldeknek, akik a német politikai életben az AfD legradikálisabb ellenfelei.

 

Eleve a két párt képviseli a társadalompolitikai két szélső véleményt: a liberális, nyitott vagy a konzervatív, zárt Németországét. Miközben számos párt megijedt az AfD-től, és elkezdik egyes menekültkritikus vonásait másolni – nem csak a CSU, de a liberális FDP és a kommunista Die Linke egy része is lohol az AfD témái után –,

 

a német Zöldek éppen azért erősödnek, mert világosan szemben állnak az AfD-vel.

 

Bajorországban, ahol Markus Söder kormányfő egy bevándorlásellenes kampánnyal akarná leszorítani az AfD-t, a Zöldek éppen azért váltak immáron a második legerősebb párttá a közvélemény-kutatásokban, mert számos mérsékeltebb CSU-szavazó is rájuk készül ikszelni. Ráadásul a katolikus és evangélikus egyház is össztűz alatt tartja a CSU-t, azaz mára a vallásos szavazók között is megnőtt a Zöldek támogatottsága. (A bajor helyzetet itt elemeztük az Azonnalin.)

 

 

Mindez a német pártrendszer átrendeződését mutatja. Az SPD és a CSU még bízik persze abban, hogy egyszer újra visszaáll a régi rend, és újra a keresztény uniópártok és a szocdemek osztoznak a szavazatok túlnyomó többségén. Még 2013-ban is övéké volt a szavazatok kétharmada – ma azonban már feles többség se jönne ki. A merkeli CDU kezd ebbe beletörődni, és nem is akarja ezért a CSU-t követni a jobbszél visszaszerzésében.

 

Merkel azzal számol, hogy a nagy néppártok ideje lejárt. Ő a CDU-ból egy jobbközépre és balközépre egyaránt nyitott centrumpártot akar, amely 25-30 százalékkal hozná mindig az első helyet.

 

Az összes többi párt kis- és középpárttá válna, így a CDU nélkül nem lehetne sohasen kormány. Hogy éppen a szocdemek, a zöldek vagy a liberálisok egyike-másika felé nyitna a CDU, az esetről esetre változna. A kommunisták és a széljobbosok így rendszeren kívül maradnának, a kormány mindig a centrumban alakulna.

 

Szavazóátvándorlás

 

Az SPD feltámadásában Manfred Güllner, a Forsa közvéleménykutató cég vezetője se bízik. A Neue Osnabrücker Zeitungnak adott elemzésében Güllner arra mutat rá, hogy radikálisan megváltozhat a pártok erősorrendje. A CDU elsőségét ugyan semmi se veszélyezteti még, de a második helyért – amint az most Bajorországban is történni fog – az AfD és a Zöldek versenyezhetnek. Az SPD akár stabilan a negyedik helyre zúghat vissza országosan.

 

E tendencia már 2011-ben a leggazdagabb német tartományban, Baden-Württembergben megmutatkozott. Ott a Zöldek a kormányfői posztot is megszerezték a párt polgári oldaláról jövő Winfried Kretschmann személyében. Először a szocdemekkel, most már a CDU-val kormányoznak Stuttgartban a Zöldek. A délnyugati tartomány bezöldülése sokatmondó. A sváb precizitásáról, autógyárairól, liberális gazdaságpolitikájáról híres tartományban mára a polgári rétegek a Zöldekre szavaznak. Ezen folyamatok pedig más német tartományban is megfigyelhetőek.

 

Mivel egyre kevésbé az osztály- és szociális kérdések uralják a német közéletet, a hagyományos balos ügyek nem hatnak.

 

Az SPD zuhan, a Die Linke meg nyolc százalék körül stagnál. Hiába indított a napokban Sahra Wagenknecht, a Die Linke balpopulista frakcióvezetője Aufstehen (Felkelés) néven új mozgalmat, a gondolat, miszerint egy klasszikus összbaloldali koalícióra és a szociális kérdések nyomatására van szükség, anakronisztikus.

 

Zárt Németország vs. nyitott Németország

 

Amint Timothy Garton Ash tavalyi cikkében pontosan leírta:

 

ma az identitáspolitikák dominálnak. E téren a két fő ajánlatot pedig a Zöldek és az AfD-sek teszik.

 

Nem csak az AfD szól ugyanis az identitásról, sőt, a haza fogalma se AfD-s téma, azt a Zöldek is felfedezték. A Zöldek azonban nem kirekesztést, faji homogenitást, EU-ellenességet értenek alatta.

 

Hanem környezettudatos, kozmopolita, de a lokális gazdaságokat támogató életmódot. Az életmódok döntenek egyre inkább a politikai értékválasztásnál – a „zöld életmód“ pedig egyre népszerűbb a polgári, urbánus rétegeknél. A Zeit „világutazó könyvolvasókként“ jellemezte a tipikus zöldszavazót egy felmérés alapján. A Zöldeken belül ráadásul a fiatal szavazók teszik ki a bázis harmadát, azaz jövője is van a pártnak.

 

 

A Zöldek egykoron a hatvannyolcas mozgalomból kinőtt feminista, környezetvédelmi, pacifista körökből jöttek létre a nyolcvanas években. Míg a kilencvenes években határozottan a baloldalon álltak, a párt új generációja balközép polgári pártot épít. Ma se politikailag, se matematikailag nincs kilátás egy tisztán baloldali koalícióra: a tartományi jogú városokon, azaz Berlinen, Brémán és Hamburgon kívül csak a keletnémet Brandenburgban és Türingiában van tisztán baloldali (SPD-Zöldek, vagy SPD-Zöldek-Die Linke) kormány.

 

Azaz a Zöldek belátták, hogy nyitniuk kell a kereszténydemokraták és a liberálisok felé.

 

Miközben azonban a liberális FDP eléggé elzárkózó – a német politikai szótárban eleve a liberális a zöld ellentéte -, a merkeli CDU szintén nyitott lenne a hagyományos bal-jobb-törésvonalat meghaladó együttműködésre. A 2017 őszén éppen az FDP miatt befuccsolt Jamaika-koalíciós terv pont erről szólt volna.

 

Nem kizárt persze, hogy egy ilyen keresztény-zöld koalícióra éppen Münchenben kerülhet legközelebb sor, ahol a CSU jobbszélét az AfD, polgári szavazóit meg a Zöldek viszik el sikeresen.

 

FOTÓK: Bakó Bea / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Dacian Cioloș lenne az első román, aki EP-csoportot vezet.

Egy, az egyházi tulajdonokat érintő törvénytervezet miatt háborognak a szerb ortodox egyházi vezetők és politikusok. Feszültség van Szerbia és Montenegró között.

A katalán függetlenségpártiak berágtak, mert nem ők adják Barcelona következő polgármesterét. Közben megszívathatják Pedro Sánchez miniszterelnököt is!

Még 3 napig lehet online szavazásra regisztrálni az előválasztásra. Részletek!

A volt román miniszterelnök korábbi uszító mondata éles ellentétben áll a szociáldemokrata EP-frakció értékeivel, mondta frakciótársa, Ujhelyi István az Azonnalinak.

A hét kérdése

Itt a nyár, itt a strandszezon, itt az idő elámulni azon, hogy hol tart még mindig a magyar gasztronómia. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

A kilencvenedik. A pesti Duna-korzón, június 13-17. között.

A borzalmas név ellenére is érdemes újragondolni mindazt, amit erről az unalmasnak tűnő fajtáról tudni vélünk. Június 22.

A Piacok Napján az Erzsébet tér egy hatalmas közösségi piaccá változik, idén már 6. alkalommal, június 23-án.

JazzTM, július 5-7. között Európa 2021-es kulturális fővárosában. Elég erős lineuppal, a közelben!

Tanúság? Cinkosság? Kortárs művészek fejtik meg a pannonhalmi főapátság galériájában. Egész nyáron!

Ezt is szerettétek

Hogy történt a rendszerváltás? Mit kell tudni a prágai gólemről? Milyen bosszúra készül az Álmok Fejedelme? Könyves Kálmán!

Valerij Pekar szerint az egész nyelvtörvényügy csak egy háborús ország átmeneti problémája. Interjú.

Amikor mi olyan speciálisnak érezzük magunkat, nem árt elmenni egy magát ugyanúgy meg- és feltalálni igyekvő másik volt szocialista fővárosba.

Ellenőriztük, mennyire vannak képben az emberek azzal, hogy kikre is lehet szavazni. Videó!

Twitter megosztás Google+ megosztás