+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2018. július 15. vasárnap, 15:10
A mai esti francia-horvát meccset teljes nyugalommal élvezhetjük, a győzelmet ugyanis már tegnap kiharcolták nekünk a belgák. Legyen bármi is a mai játék eredménye: az arany-, az ezüst- és a bronzérem az Európai Unióé és polgáraié.

Az Európai Unióval a hírekben általában mindenféle válságok kapcsán szoktunk találkozni. Ha az egyes nemzetállamok nem akarnak a saját helytelen politikájukért felelősséget vállalni, akkor mindig ott van „Brüsszel”, amire mutogatni lehet. Az Európai Unió azonban nem egy tőlünk független intézmény, akarat, jelenség – hanem olyan, amilyen mi magunk vagyunk. Hibái, esetlegességei, botlásai az európai népek és vezetőinek hibáiból, esetlegességeiből, botlásaiból adódnak.

 

Manapság leginkább a menekültválság néven ismert virtuális ügy kapcsán szokás az Európai Unióra mutatni, mintha bármiféle válságot jelentene egy félmilliárdos politikai egységnek a lakosságának kevesebb mint egy százalékát kitevő menekülteket és/vagy bevándorlókat befogadni. 

 

Amit menekültválságként elad nekünk a fősodratú európai média, az a virtuális valósággyártás legékesebb példája. A menekültválság nem a menekültekről, nem a kvótákról, nem a határokról, nem az identitásunkról szól – hanem arról, hogy közös hazánk, Európa ellenségei belülről és kívülről egyre sikeresebben próbálják meg elhitetni velünk: térjünk vissza azon nemzetállamiságba, amely Európát politikailag, gazdaságilag és kulturálisan kiszolgáltatná a többi globális „nagytér” – így az USA, Oroszország vagy Kína számára.

 

A menekültválságot meglovagoló európai hazaárulók el akarják venni a hitünket közös hazánkban, Európában. Pedig igen sok okunk van arra, hogy büszkék legyünk az Európai Unióra. Lehetne most sorolni a gazdasági eredményeket (az Európai Unió a világ GDP-jének több mint negyedét adja, míg az USA szintén a negyedét, Kína pedig egytizedét); a kulturális, szociális, jóléti eredményeket.

 

Azonban érzelmi szinten is meg kell ragadni az európai büszkeséget.

 

A világ sporteseményein rendre az élen végez az Európai Unió, a mostani focivébén pedig két EU-s ország küzd az első helyért, miközben a harmadik helyet már tegnap megszerezte az Unió.

 

Természetesen minden politikai egységen belül vannak regionális különbségek. Az Európai Uniónak egyre inkább – ahogy Sebastian Kurz helyesen javasolja – érvényesíteni kell a szubszidiaritás elvét, amely azonban még a legtöbb EU-tagállamban is – például a túlközpontosított Magyarországon – alig érvényesül. Természetesen meghatározóak a regionális kötődések: Németországon belül is másnak szurkol, mást eszik, iszik egy bajor, mint egy hamburgi; Horvátországban is fontos, hogy valaki szlavóniai-e vagy isztriai, és a sor folytatható. Eme identitásoknak éppen az Európai Unió és nem a nemzetállam ad megfelelő keretet.

 

Egy focimeccs esetén is vannak érzelmi, történelmi és egyéb okok, ami miatt valaki inkább fradista vagy vasasos, inkább a Frankfurt Eintrachtnak szurkol vagy a Bayern Münchennek – netán éppenséggel ma este inkább a francia EU-tagállammal van, vagy a horváttal. De az Európán kívüli világ számára sokkal egyértelműbb a helyzet: 

 

ezt a vébét – ahogy a világ számos más, az életünket sokkal meghatározóbb statisztikáját –, már megnyerte az Európai Unió. 

 

Most már csak észre kéne vennünk közös sikereinket – és büszke európai hazafiként védeni meg hazánkat, az Európai Uniót.

 

Éljen hát Európa! Vive la France! Živjela Hrvatska! Ma este önmagunkkal játszunk – és nem egymás ellen. Ez kéne meghatározza az Európai Unió politikai működését és közvéleményét egyaránt.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Migránsozott-e Varga Judit? Megúszhat-e Magyarország bármit is azután, hogy Timmermanstól elveszik a jogállamiság-portfóliót? Nagyon bizalmasak az infók, de elmondjuk, amit tudni lehet.

Ha Trócsányi megbukna az EP-meghallgatáson, és a kormány a helyére egy másik fideszes EP-képviselőt jelölne, azt a momentumosok nem szavaznák meg – mondta Fekete-Győr.

Megszüntette volna a Madrid központjába behajtó autókat büntető intézkedést a város jobboldali polgármestere, civilek szerint emiatt sokat romlott nyáron a levegőminőség.

Több utcát is letakarítottak állítólag a Csarnoknegyedben szombaton, legalábbis ezzel dicsekszik a VIII. kerületi önkormányzat. Mutatjuk, mennyi látszik belőle most.

Csak egy kis áramszünet volt a támadás eredménye, de kiderült: valószínűleg nem ez volt a támadók célja.

A hét kérdése

Megjelent a nyomtatott Mandiner, de mellette van még Magyar Hang, Figyelő, Demokrata, és sok minden más is. Te melyikre rabolsz rá az újságosnál? Ez a hét
kérdése az Azonnalin!

Azért ide elnéznénk

Kőváry Zoltán pszichológus válaszol a kérdésekre szeptember 19-én este.

Közlekedéstörténet minden mennyiségben szeptember
21-én, szombaton!

Naná, ahogy azt az ausztrál gyökerű Rumjacks be is fogja mutatni szeptember 25-én a Dürer Kertben. További fellépők: The Crazy Rogues, Loch Nesz.

Milyen volt az erdélyi Magyar Autonóm Tartomány? Szeptember 27-én a Kutatók éjszakáján szó lesz róla.

Szeptember 28-án végig lehet kóstolni egy csomó gőzgombócot. Mellé koncertek.

Ezt is szerettétek

Ha már elkezdődött a tanév, itt az ideje kitombolni magunkat!

Kik azok, akikről első ránézésre nem mondaná meg az ember, hogy hosszú évek óta fideszesek? Összeszedtük!

Ugyan az ország nagy részében összefog az ellenzék, de ez nem jött össze Mosonmagyaróváron.

Összeszedtünk pár fideszest, akik vidéki létükre mégis befutottak karriert a fővárosban!

Twitter megosztás Google+ megosztás