+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2018. július 15. vasárnap, 15:10
A mai esti francia-horvát meccset teljes nyugalommal élvezhetjük, a győzelmet ugyanis már tegnap kiharcolták nekünk a belgák. Legyen bármi is a mai játék eredménye: az arany-, az ezüst- és a bronzérem az Európai Unióé és polgáraié.

Az Európai Unióval a hírekben általában mindenféle válságok kapcsán szoktunk találkozni. Ha az egyes nemzetállamok nem akarnak a saját helytelen politikájukért felelősséget vállalni, akkor mindig ott van „Brüsszel”, amire mutogatni lehet. Az Európai Unió azonban nem egy tőlünk független intézmény, akarat, jelenség – hanem olyan, amilyen mi magunk vagyunk. Hibái, esetlegességei, botlásai az európai népek és vezetőinek hibáiból, esetlegességeiből, botlásaiból adódnak.

 

Manapság leginkább a menekültválság néven ismert virtuális ügy kapcsán szokás az Európai Unióra mutatni, mintha bármiféle válságot jelentene egy félmilliárdos politikai egységnek a lakosságának kevesebb mint egy százalékát kitevő menekülteket és/vagy bevándorlókat befogadni. 

 

Amit menekültválságként elad nekünk a fősodratú európai média, az a virtuális valósággyártás legékesebb példája. A menekültválság nem a menekültekről, nem a kvótákról, nem a határokról, nem az identitásunkról szól – hanem arról, hogy közös hazánk, Európa ellenségei belülről és kívülről egyre sikeresebben próbálják meg elhitetni velünk: térjünk vissza azon nemzetállamiságba, amely Európát politikailag, gazdaságilag és kulturálisan kiszolgáltatná a többi globális „nagytér” – így az USA, Oroszország vagy Kína számára.

 

A menekültválságot meglovagoló európai hazaárulók el akarják venni a hitünket közös hazánkban, Európában. Pedig igen sok okunk van arra, hogy büszkék legyünk az Európai Unióra. Lehetne most sorolni a gazdasági eredményeket (az Európai Unió a világ GDP-jének több mint negyedét adja, míg az USA szintén a negyedét, Kína pedig egytizedét); a kulturális, szociális, jóléti eredményeket.

 

Azonban érzelmi szinten is meg kell ragadni az európai büszkeséget.

 

A világ sporteseményein rendre az élen végez az Európai Unió, a mostani focivébén pedig két EU-s ország küzd az első helyért, miközben a harmadik helyet már tegnap megszerezte az Unió.

 

Természetesen minden politikai egységen belül vannak regionális különbségek. Az Európai Uniónak egyre inkább – ahogy Sebastian Kurz helyesen javasolja – érvényesíteni kell a szubszidiaritás elvét, amely azonban még a legtöbb EU-tagállamban is – például a túlközpontosított Magyarországon – alig érvényesül. Természetesen meghatározóak a regionális kötődések: Németországon belül is másnak szurkol, mást eszik, iszik egy bajor, mint egy hamburgi; Horvátországban is fontos, hogy valaki szlavóniai-e vagy isztriai, és a sor folytatható. Eme identitásoknak éppen az Európai Unió és nem a nemzetállam ad megfelelő keretet.

 

Egy focimeccs esetén is vannak érzelmi, történelmi és egyéb okok, ami miatt valaki inkább fradista vagy vasasos, inkább a Frankfurt Eintrachtnak szurkol vagy a Bayern Münchennek – netán éppenséggel ma este inkább a francia EU-tagállammal van, vagy a horváttal. De az Európán kívüli világ számára sokkal egyértelműbb a helyzet: 

 

ezt a vébét – ahogy a világ számos más, az életünket sokkal meghatározóbb statisztikáját –, már megnyerte az Európai Unió. 

 

Most már csak észre kéne vennünk közös sikereinket – és büszke európai hazafiként védeni meg hazánkat, az Európai Uniót.

 

Éljen hát Európa! Vive la France! Živjela Hrvatska! Ma este önmagunkkal játszunk – és nem egymás ellen. Ez kéne meghatározza az Európai Unió politikai működését és közvéleményét egyaránt.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az IT-szektor emigrációval fenyeget, ha tovább folytatódik az erőszak, de már az orvosok is beálltak tüntetni. Mutatjuk, mi történt éjjel Belaruszban.

Kristálytiszta érvelés: dolgozni nem dolgoznak, így van idejük lázadozni, korzózni az utcán.

Így tiltakoznak a rendőri brutalitás ellen, no meg azért, mert több ezer embert tartóztattak le a rendőrök: arról, hogy velük mi történik, napok óta alig tudni valamit.

Hiába állt össze a Strache-lista, Strache indulása még mindig kétséges, mivel az FPÖ bejelentette: még a választások előtt óvást nyújt be az egész Team Strache ellen.

Egyszer már biztosan, ezt maga a belarusz belügyminisztérium közölte. Egyre több kép és videó is előkerül az őrizetbe vett tüntetőkkel szembeni rendőri brutalitásról.

Harmadik nap is folytatódtak a tüntetések Belaruszban. A tüntetők ezúttal jóval decentralizáltabbak voltak, este hattól pedig lekapcsolták a teljes belarusz internetet.

Az Azonnali mindig közép-európai lapként tekintett magára, az eszme azonban nem csak Budapesten van jelen. Indul a nagy trianoni szomszédvita!

A hét kérdése

Nem csak a Balatonnál magasabbak a szokottnál az árak, a horvát sajtó a dalmáciai árakon háborog. Szavazz: te fizetnél 1000 forintot érte?

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Twitter megosztás Google+ megosztás