+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2018. július 15. vasárnap, 07:27
Döntőt játszik a világbajnokságon a horvát válogatott, aminek sokan örülhetnek déli szomszédunknál. Annak azonban talán már kevesebben tapsolnak, hogy a korrupció és a náci-szimpátia áthatja a horvát futballéletet. Ki az a Zdravko Mamić, és miért főhet miatta most a horvát csapatkapitány, Luka Modrić feje?

Igazából nem is huligánokról, hanem bűnözőkről beszélhetünk, akik csak a saját érdekeiket keresik a fociban – mondta még egy februári sziszeki konferencián Željko Pavlić, az UEFA egyik főtanácsadója.

 

A horvát szakember első sorban a horvát lelátókon randalírozó csoportokra gondolt. Bűnözők azonban nem csak a lelátón, de a horvát klubvezetők, sőt, a játékosok között is ülnek. A horvát foci sikerét számos árnyék kíséri: politikai befolyástól a nacionalizmuson és az adócsaláson át a karlendítésekig és a korrupcióig.

 

Börtön helyett segít a Szűz Mária és Kolinda

 

Június elején robbant a nagy hír Horvátországban: Zdravko Mamićot, a Dinamo Zagreb fociklub egykori vezetőjét első fokon az eszéki bíróság hat és fél év börtönbüntetésre ítélte. A vád szerint több mint tizenöt millió eurót sikkasztott el, valamint több mint másfél millió euró adót nem fizetett meg.

 

Az ügy jó tíz évvel korábbra megy vissza, amikor a Dinamo Zagreb eladta egyik legjobb játékosát, az akkor még alig húsz éves Luka Modrićot a brit Tottenham csapatának. A pénz, amit Modrić és a klub kapott azonban egy titkos megállapodás okán nagyrészt Mamićhoz került. Sőt, az akkori klubvezető, aki több fiatal horvát focista nemzetközi karrierjét indította be ügyesen a zágrábi csapatnál,

 

többekkel is olyan megállapodásokat kötött, amelyek értelmében akár a gázsijuk felét is Mamićnak voltak kötelesek utalni.

 

A klubvezető meggazdagodásának hátteréről sokan tudtak Horvátországban, de Mamićnak mindig is kiváló kapcsolatai voltak a horvát politikai körökhöz – különösen a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) nacionalista szárnyához –, így nem kellett tartania felülről jövő lelepleződéstől. 2009-ben azonban egy horvát-brazil játékos, Eduardo da Silva –  akinek szintén komoly összegeket kellett volna visszaperkálnia Mamić privát bankszámlájára – borította a bilit. 

 

Végül 2015-ben vádat emeltek Horvátországban Mamić ellen. Az idei ítélet súlyossága mégis mindenkit meglepett. Mamić persze időben lelépett még a szomszédos Bosznia-Hercegovinába, fel is vette a boszniai állampolgárságot – a balkáni állammal ugyanis nincs kiadatási megállapodása Horvátországnak. Június közepén a horvát hatóságok Interpol-körözést adtak ki ellene, a bosnyák rendőrség így rövid időre lefogta Mamićot – de két nap után azonnal ki is engedte. Az elítélt volt Dinamo-vezér legtöbb idejét azóta a kétséges Mária-jelenéseiről híres Medjugorjében tölti, ahol többek között imaláncokban vesz részt előimádkozóként.

 

A Dinamo-botrány egy másik elítélje, a Horvát Labdarúgó Szövetség (HNS) ügyvezetője, Damir Vrbanović még Mamićnál is jobb helyen tud elbújni a horvát igazságszolgáltatás szigora elől – mégpedig a jobboldali államfőnél, Kolinda Grabar-Kitarovićnál. Amint ugyanis egy baloldali horvát újságíró kiszúrta, a horvát-orosz-meccs alatt Szocsiban Grabar-Kitarović mellett nem más, mint az elsőfokon három év börtönre ítélt Vrbanović szurkolt.

 

A HNS és a FIFA letudta annyival a dolgot, hogy „nem jogerős ítéleteket nem kommentálnak”. A horvát államfő, aki a horvát belpolitikában az EU-párti kormányfő, Andrej Plenković orbánista és putyinista ellenpontjaként viselkedik (erről szóló elemzésünket itt olvashatod), köztudottan jó viszonyt ápol az egész Mamić-családdal. A sikkasztásokból meggazdagodó Mamić-klán többszöri is vacsorákkal kedveskedett a jobboldali államfőnek – amint azt maga ismerte be egy tavalyi tévéinterjúban.

 

„Nem emlékszem semmire”

 

A Mamić-Vrbanović-botrány a horvát csapatkapitányt, Luka Modrićot is érinti. A szerbek elől menekülő család sarjaként született focista végig fedezte Mamićot, akinek a titkos megállapodások értelmében át is utalta mindig a kért összegeket. Amikor tavaly az eszéki bíróság tanúként szembesítette Modrićot korábbi, önellentmondásokkal hemzsegő vallomásával, a láthatóan teljesen megijedt focista össze-vissza hebegett arról, hogy igazából már „nem emlékszik semmire”.

 

A szurkolók annyira begurultak a ma már a Real Madridnál játszó focistára, hogy amikor pályára lépett horvát színekben, sokszor csendült fel az „Emlékszel most már, Luka?” rigmus.

 

Azt a zárai szállodát, amiben Luka családja menekültként meghúzta magát a háború idején, szintén ellepték Modrić-ellenes falfirkák. A szurkolók dühénél, amit persze a csapat mostani jó szereplése kicsit enyhít, jobban zavarhatja Modrićot, hogy hamis tanúzás miatt eljárás indulhat ellene. A Mamić-perben ugyanis tudatosan félrevezette a bíróságot. Ez akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható.

 

Erkölcsi mocsár

 

A horvát focit és különösen a helyi labdarugó szövetséget 2012-ben „erkölcsi mocsárnak” nevezte az akkori baloldali sportminiszter, Željko Jovanović. A kilencvenes években ugyanis rendszeresen előfordult, hogy a labdarúgó szövetség a politika elvárásainak megfelelően beleavatkozott a csapatok összetételébe – egész meccsek lettek így elcsalva. Dragan Poljak egykori bíró például azt mondta, hogy egy 1992-es Dinamo Zagreb-meccs előtt közvetlenül az Elnöki Hivatalból figyelmeztették a meccs „állami jelentőségére”, elvégre a Dinamo – ami akkor Tudjman akaratára más nevet viselt – az autoriter rezsim kirakatcsapata volt.

 

Poljak akkor inkább nem lépett pályára bíróként (a Dinamo persze nyert), de vélhetően más bírók jobban engedelmeskedtek az elvárásoknak. 1999-ben a Dinamo például megfizette, hogy a fiumei csapat, a HNK Rijeka ne szerezhesse meg az elsőséget. Mivel a horvát kikötőváros mindig is baloldali elhajlónak számított, a HDZ-s maffiakörök rossz néven vették volna, ha nem a Dinamo fut be az első helyre a horvát csapatok között. 

 

2011 végén két vezető bírót le is tartóztattak Zágrábban, miközben kenőpénzt vettek át egy luxushotelben. A focimeccsek adás-vétele ugyanis Tudjman halála után is – már elsősorban csak gazdasági és nem politikai okokból – folytatódott.

 

Dinamo vagy Croatia?

 

A korrupció mellett a horvát foci másik nagy gondja a folyamatos politikai befolyásolás.

 

A Dinamo legújabb kori története a korrupció mellett azt is megmutatja, miként próbálta meg Zágráb politikai célokra bevetni a csapatot.

 

A klub elődjét még 1911-ben alapították Első Horvát Polgári Sportklub néven. Mivel a csapat az 1941 és 1945 között létező horvát náci bábállamban is részt vett, a kommunisták később feloszlatták. A helyén alakult meg a Dinamo Zagreb. A csapat szurkolóklubja, a Bad Blue Boys támogatta a horvát nacionalista törekvéseket, így a függetlenséget is. 1990 májusában emlékezetes esemény volt, amikor a belgrádi Crvena zvezda (Vörös csillag) csapatával játszottak a dinamósok: a focisták helyét igen hamar átvették a szurkolók. Horvátok és szerbek támadtak egymásra a zágrábi Dinamo-stadionban.

 

Franjo Tudjmannak mindez jól jött, tovább szíthatta ugyanis a két tagköztársaság közötti gyűlöletet. Az 1991-es függetlenség után Tudjman mint autoriter államfő mindazonáltal túl jugoszlavistának találta a Dinamo nevet, így először a régi HŠK Građanski (azaz Polgárok) néven futott a csapat, majd Croatia Zagreb lett a neve. Az államfőt az is zavarta, hogy a klub nem újhorvátosan „šport”-nak írja a sportot. (Tudjman és a foci kapcsolatáról itt olvasható egy részletes diplomamunka horvátul.)

 

Tudjman úgy vélte, hogy a „foci az ország nagykövete” – azaz sokkal jobb, ha a világmeccseken olyan név alatt játszik a legjobb horvát csapat, amely egyben az ország nevét is tartalmazza. Mindazonáltal a szurkolóknak nem tetszett a nemzeti név, a nacionalista Bad Blue Boys többször is kipfújolta Tudjmant, ha megjelent a stadionjukban. A 2000-es politikai fordulat után, amikor balliberális erők kerültek hatalomra Zágrábban, a csapat visszakapta a jugoszláv időkben használt Dinamo nevét.

 

Sieg heil!

 

A fociklub körül azonban továbbra is erős maradt a HDZ és számos szélsőjobboldali csoport befolyása. A kilátókon a mai napig rendszeresen láthatók a fasiszta usztasa-mozgalom jelképei, jelszavai. Az usztasa-szimbolika azonban meghatározza a lelátokat Eszéktől Fiumén át Splitig. Dejan Lovren, a horvát csapat játékosa például az Argentína elleni mostani győzelmet az öltözőben egy videó tanúsága szerint a fasiszta horvát énekes, Thompson egyik számával ünnepelte. 

 

A számban is felcsendülő usztasa jelszó, miszerint „A hazáért készen” („Za dom spremni”), rendszeresen hallható a horvát szurkolók között.

 

A bécsi Ottakringerstrassén, amely a „jugó” vendégmunkások főutcája az osztrák fővárosban, az osztrák sajtó beszámolói szerint mind az Oroszország, mind az Anglia elleni győzelmeket heilhitlerezéssel és zadomspremnizéssel köszöntötték a szurkolók. Számos bécsi horvát bárban pedig nem a jelenlegi horvát címer volt kirakva – amelyen piros négyzettel indul a bal sarokban a híres horvát „sakktábla” –, hanem az usztasák által használt, amelyen az első négyzet a bal sarokban fehér. (Hasonló jellemző amúgy a frankfurti horvát bárokra is.) A bécsi ünneplések végül valódi utcai harcokba torkollottak, az osztrák rendőrségnek többeket is őrizetbe kellett vennie, páran meg is sebesültek.

 

A híres horvát szurkolói dalnak megfelelően („Kicsik vagyunk, de vagyunk”) sok horvát úgy érzi, hogy végre megismeri őket a világ a mostani világbajnokság után. Kissé militarista stílusban a focista Dejan Lovren úgy értelmezte a mostani horvát sikerszériát, hogy „mindenki végre megtanulja: tisztelnie kell a horvátokat”. A harciasság mellett persze egy jó adag kisebbrendűségi komplexus kihallható az ilyen üzenetekből.

 

A mostani világbajnokságon való jó szereplés, amely egyfajta kései bosszú az 1998-as harmadik helyért (akkor Franciaország legyőzte Horvátországot), lehetőséget adhat azonban arra is, hogy Horvátország végre szembe merjen nézni a focijának árnyoldalaival is:

 

a vezetők közötti korrupcióval, a nacionalista politikusok beavatakozásaival és a szurkolók közötti náci-szimpátiával.

 

Zdravko Mamić elítélése egyfajta tisztulási folyamatot jelez – bár azért várjuk meg a másodfokot is. A korrupcióból viszont már tényleg elegük van a szurkolóknak – a fasiszta nosztalgiára azonban még nem untak rá.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

Az SZFE hallgatói táncoltak és énekeltek, mialatt az Országgyűlés megszavazta egyetemük alapítványi kézbe vonását, a tüntetésen megjelent Karácsony Gergely is. Fotók!

Rögös út vezetett a jobbikos német nemzetiségű politikus, Brenner Koloman parlamenti alelnökké választásáig.
Mutatjuk a részleteket!

Macron veszélyes játékot játszik, hiszen eddigi miniszterelnöke népszerűbb volt, mint ő maga. A friss kormánnyal újragondolhatja magát.

A Kovászna megyei kétezer fős Nagybaconban balkáni hangulat uralkodik: a regnáló polgármesterrel szemben elinduló független jelöltet a polgármester fia fenyegeti, míg a polgármester szerint ellene indult lejáratókampány és igaziból őt fenyegették meg.

Ötszáznál is több óriáscég véli úgy, hogy a Facebook nem tesz eleget a gyűlöletbeszéd terjedése ellen, ezért többé nem költenek pénzt reklámra a közösségi oldalon. A Facebook-alapító Mark Zuckerberg ennek ellenére nem esett kétségbe.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

A túrák csütörtökön 16 órakor és vasárnap 14 órakor indulnak, a félórás körbevezetés rövid koncerttel zárul.

A Magyar Asztronautikai Társaság 1994 óta tartó táborát ezúttal online rendezik meg július 9-én. Jelentkezési határidő: július 3.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás