+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2018. május 22. kedd, 08:08
Össze-vissza szidták egymást zárt ajtók mögött, de szerencsére nem kellett tolmács ahhoz, hogy értse, mit mond neki a magyar miniszterelnök, akit a Terminátorhoz hasonlít. Christian Kern volt osztrák kancellár elmesélte, milyen volt Orbán Viktorral tárgyalni, és közben még a migráció kapcsán is volt pár önkritikus szava.

Christian Kern a menekültválság lecsengésekor, 2016 tavaszán lett Ausztria kancellárja, miután az ő részvételével a szociáldemokrata SPÖ megbuktatta az addigra a nevetségességbe csúszó, még a saját pártja majálisan is kifütyült Werner Faymannt. Az országot szűk másfél évig vezető szociáldemokrata politikus vesztét a menekültválság választási kampányban való sikeres tematizálása okozta. Mármint a jobboldali Osztrák Néppárt és a populista Szabadságpárt részéről, akik 2017 decembere óta közösen irányítják Ausztriát. 

 

Christian Kern, aki az osztrák államvasutak, az ÖBB éléről került a kancellári székbe Faymannt váltva, a hivatali ideje alatt nem tudott Orbán Viktorral kimondottan jó kapcsolatot felépíteni. A tavaly októberi választáson pártja a második lett, és ellenzékbe vonult.

 

A továbbra is SPÖ-elnök Kern egy német vloggernek adott egy rendkívül hosszú interjút, amiben többször is kitért magyar exkollégájára. (A Jung&Naiv amúgy kicsit hasonló dolog, mint az Azonnali: a riporter, Tilo Jung politikusokat interjúvol, és különböző sajtótájékoztatókon kérdezget hétről hétre.) Mostanában, amikor sokan gesztusokból és arckifejezésekből próbálják megfejteni, hogyan viszonyul egymáshoz két vezető politikus, Christian Kern mondatai kifejezetten üdítően hatnak. 

 

Homok a gépezetben

 

Már az elején kiderült: Christian Kern még csak nem is tegeződik Orbán Viktorral. Nem is nagyon volt rá lehetőségük, mert beszélgetéseik az osztrák politikus állítása szerint a kölcsönös fenyegetőzés jegyében zajlottak. „Én megfenyegetem őt, ő visszafenyeget, én őt ismét, majd retúr. Ez a játék erről szól” – meséli Kern. A riporter ekkor megkérdezi, hogy amúgy értették-e egymást. „Orbán kiválóan beszél angolul, nem kell hozzá tolmács, ez már azért haladás” – mondja Kern, aki szerint azért nem volt meg közöttük a kémia, mert a magyar miniszterelnök terve nem passzolt valami jól az övéhez.

 

„Sajnos az EU jelenlegi kormányzati struktújábában egy tagállam egyedül is rengeteg homokot tud szórni a gépezetbe. Orbán vehemesen szórja bele a homokot.”

 

– fogalmazott. Később a jelenlegi magyar kormányt hozza fel, amikor amellett érvel, hogy az EU-t német és francia szájízre kellene megreformálni. Kern szerint az unió keleti bővítésének tervezésekor senki sem számolt azzal, hogy lesznek idők, amikor Orbán- vagy Kaczyński kaliberű politikusok vezetik majd ezeket az országokat, vagyis olyanok, akik „azon dolgoznak, hogy az EU-t belülről bomlasszák”.

 

Az EU jelenlegi struktúrája alkalmatlan arra, hogy jobb belátásra térítsék ezeket a vezetőket – mondja. „Nyilvánosan és zárt ajtók mögött is eleget szidtuk már egymást Orbánnal. Ismered a Terminátor című filmet? Amikor a kissrác felvilágosítja a terminátort, hogy hogyan viselkedjen, az meg úgy válaszol, hogy »a kezemmel beszélj«? Annak jeleként, hogy ezzel is jelezze:

 

őt aztán egyáltalán nem érdekli, mit mondasz neki. Mert Orbán ezt mondja Európának: »a kezemmel beszélj«.

 

Orbánt jobb belátásra téríteni csak akkor lehet, ha Németország és Franciaország összefog etekintetben. Bár ha Olaszországban tényleg az obskúrusok kezdenek el kormányozni, lehet, ez is kevés lesz” – fejtegette Kern. Elkezdenek, hiszen az Öt Csillag és az Északi Liga megállapodott a kormányalakításról, de ez még nem jelenti azt, hogy automatikusan Kernnek lesz igaza.

 

Vízágyúzni kellett volna a menekülteket?

 

Kern az interjúban némi önkritikával a 2015-ös menekültválságról is beszélt. Annak idején ő is kivette a részét a krízis menedzselésésből, hiszen az osztrák állami vasutat, az ÖBB-t vezette akkor. 

 

„Vasútvezérként éltem át, amikor elindultak a Keleti pályaudvarról. Emberileg nem volt annak akkor alternatívája, hogy befogadjuk, illetve átengedjük őket. Tízezrek keltek át a határon. Dehidratáltak voltak, hosszú út állt mögöttük, a síneken gyalogoltak, keresték a gyerekeiket. Persze, voltak olyanok is közöttük, akinek nem volt legitim a menekülési motivációja. De mit kellett volna tennünk? Vízágyúzni őket? Gumilövedékkel lőni rájuk, hogy a senkiföldjén tartsuk őket? Úgy tenni, mint azok a gyerekek, akik a szemük elé teszik a kezüket, hogy ne lássák, mi a probléma?”

 

Kern szerint nem is az akkor választott megoldás volt a hibás, hanem az, hogy sokáig nem fogták fel, mit is kell pontosan integráció alatt érteni: „Sok progresszív hitte azt, hogy ha sokan jönnek – és itt az elmúlt évtizedek Törökországból és Csecsenföldről érkező bevándorlási hullámaiból indulnak ki –, hogy az menő, az multikulti.

 

Pedig ez nem volt mindig multikulti, mert itt-ott hagytuk, hogy – azért azt nem mondanám, hogy párhuzamos társadalmak – szigetek alakuljanak ki a társadalmunkban.”

 

A beszélgetésben szó esik még arról, mit lehet tanulni a brit Munkáspártot vezető Jeremy Corbyntól, hogy milyen Angela Merkellel tárgyalni, hogyan definiálja a munkát, mit tanulna el Sebastian Kurz osztrák kancellártól, mit rontottak el a német szocdemek, és hogy hogyan lehet visszanyerni a baloldal számára a szélsőjobbra átvonult szavazókat, már ha egyáltalán lehetséges ilyesmi.

 

A teljes videóinterjú itt nézhető végig, az első Orbán Viktorról szóló rész 30:05-nél kezdődik, a második 36:25-nél:

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Eldönteni persze ezt nem fogjuk helyetted, abban viszont segítünk, hogy átlásd: mik a legfontosabb pro és kontra érvek az egyes vakcinákról.

Kriza Ákos 2010-2019 között vezette Miskolcot, hosszan tartó betegség után hunyt el.

Sadiq Khan polgármester szerint így majd kiderül, tényleg jóval több fekete vezetőt állítanak-e meg a rendőrök, ahogy ezt egy tanulmány állítja.

Az egyes pénzintézetek számlavezetési díjai között évente akár 20-30 ezer
forintos különbség is lehet.

Élő oltási számláló, oltási terv, és lényegében minden felmerülő kérdés-válasz megtalálható a török állami koronavírus-tájékoztató oldalon.

Múlt szombaton az esemény két főszponzora is bejelentette: az emberi jogsértések miatt nem támogatja a vb-t, ha azt Belarusz rendezheti meg.

Szőczi Árpád Berlinben élő magyar-kanadai újságíró az M1 állami televízió nemzetközi adásának bemondója, otthon pedig a DW-nek dolgozik.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás