Megtévesztő, ha teljes kiőrlésűként árulnak valamit, ami nem az. És ennyi

Van igazság, mégsem lesz tőle jobb a világ: az Azonnalin lepleztük le augusztus elején egy budapesti pékség kamu-teljeskiőrlésű pizzáját, amiről most a Nébih kimondta lapunknak, hogy megtévesztő módon árulják az aluljárókban. De mást ezen kívül nem tudnak tenni.

Június 22-e óta csak azokat a kenyereket lehet teljes kiőrlésűeknek nevezni, amelyek bizonyítottan 60 százalék vagy afeletti mértékben teljes kiőrlésű lisztből készülnek. Eddig a pékségeknek elég volt 5 százalék teljes kiőrlésű lisztből sütött termékeket előállítani ahhoz, hogy használhassák ezt a minősítést. A változtatás sajtóbéli visszhangja bizonyára sokak szemét felnyitotta:

A 60 százalékos arány az eddigihez képest mindenképpen javulás, de még mindig megmosolyogtató például a németországi vagy ausztriai szabályozáshoz képest, ahol 90 százalékban teljes kiőrlésű lisztből kell készülnie az ilyen nevű kenyérnek, legyen az búza, rozs, vagy a kettő keveréke.

Augusztus elején az Azonnali hozta le Barna Judit írását arról, hogy hiába a változtatás, a fogyasztókat megtévesztő korábbi gyakorlat továbbra is él, virul, mi több, áldozatokat szed: „Ma, a nagy rohanásnak köszönhetően muszáj volt gyorsan valami ételt kerítenem, így találtam szembe magam a Princess pékséggel, ahol már több helyen lehet kapni teljes kiőrlésű pizzát. Vettem egy szeletet. Evés közben már gyanús volt a dolog, így kikértem az összetevőket a Deák téri boltból. Egy fiatalember nagyon kedvesen kiadta nekem: »Összetevők: búzaliszt, teljeskiőrlésű liszt: 11 százalék.« Azt kell előre írni, amiből a termékben több van, de itt a százalék is igazolja a szabálytalanságot. Nem írtam volna meg mindezt, ha most nem verne a víz, nem lenne hipoglikémiám, és nem lennék rosszul.” 

Íme, a „teljes kiőrlésű” Princess-pizza összetevőinek listája:

Az Azonnali kérdésére a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal azt írta: a túlnyomórészt finomlisztből álló és néhány százalék teljes kiőrlésű lisztet tartalmazó pékáru esetén a „teljes kiőrlésű” megnevezés önmagában megtévesztő. 11,8 százalék < 60 százalék, értjük.

Tájékoztatásuk szerint „azonnali” célellenőrzést nem rendeltek el az új előírás bevezetését követően, így ezek betartásáról egyelőre nincsen túl sok információjuk. De ne aggódjunk, a közeljövőben mindenképpen fontos terület lesz ez a hatóság számára, ígérik. Amennyiben a vállalkozások megsértik az Élelmiszerkönyvben foglalt előírásokat, szankcióra számíthatnak, amely a hiba mértékétől függően figyelmeztetés vagy élelmiszer-ellenőrzési bírság lehet, tették hozzá.

A NÉBIH ugyanis mást is írt nekünk. „A Sütőipari termékekről szóló 1-3/16-1 Magyar Élelmiszerkönyv kizárólag kétféle teljes kiőrlésű lisztet tartalmazó kenyértípus esetén írja elő a minimum lisztszázalékot (csomagolt és nem csomagolt termék esetén egyaránt), amelyek korábban nem voltak szabályozva. (...) A szabályozás alapján egyértelmű, hogy ezek a minimum liszt százalékok kizárólag a Graham-kenyér és a Teljes kiőrlésű kenyér megnevezésű termékekre vonatkoznak, vagyis az Ön által mellékelt anyagban szereplő pizzára nem érvényesek. Ugyancsak nem vonatkoznak azokra a pékárukra, amelyek megnevezésében nem szerepel a kenyér szó.”

Tartalmilag ezzel megegyező választ kaptunk a Magyar Pékszövetségtől is. Ez az előírás, de csak a kenyerekre, a pizza viszont nem kenyér, szóval nincs itt semmi látnivaló, hol a probléma. A Nébih még azt is kéri az erre érzékeny fogyasztótól, hogy vásároljon tudatosan, mindenképpen kérjen tájékoztatást az adott élelmiszer összetevőiről, gyártójáról, amelyet a  jogszabályi kötelezettség alapján meg is kell kapnia. 

A fogyasztók igazi megtévesztése ugyanis ez. 

Akit érdekelnek a tényleg jó kenyerek, augusztus 20-án a budai Kenyérlelke Fesztiválon alaposan feltérképezheti az itthoni választékot.