+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2021. április 8. csütörtök, 12:15
Az ausztrál kormány szerint az EU miatt jut a vártnál jóval kevesebb AstraZeneca-vakcina a szigetországba, míg az Európai Bizottság szerint az AstraZenecánál kellene reklamálni az ausztráloknak.

Egyre feszültebb a hangulat Ausztráliában, miután a szigetország az előzetes várakozásokhoz képes sokkal rosszabbul áll az oltáskampányával: míg korábban úgy számoltak, hogy március végére 4 millió ember kapja meg az első oltását, addig

 

mindössze 840 ezer embert sikerült beoltani a 25 milliós országban.

 

A Bloomberg naponta frissülő statisztikái szerint 100 ausztrálra mindössze 1,7 leszállított vakcina jut, és a lakosság mindössze két százalékát sikerült eddig beoltania a szigetországnak.

 

Az oltáskampány lassúságának az az oka, hogy Ausztráliába nem érkezik elegendő vakcina. Egy ausztrál kormányzati forrás a Reutersnek úgy nyilatkozott, hogy a hiányzó szállítmányok az EU-ból érkeznének,

 

és az ausztrál kormány szerint az EU 3,1 millió adag AstraZeneca-vakcina exportját blokkolta.

 

Az ausztrálok szerint az EU blokkol, a Bizottság tagad

 

Szerdán az ausztrál miniszterelnök, Scott Morrison egy sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy ő nem vádolta meg az EU-t a blokkolással, mindössze azt a tényt rögzítette, hogy 3,1 millió adag vakcina nem érkezett meg, amit a szigetország az EU-ból várt.

 

Az Európai Bizottságban azonban másképp látják az ügyet: ugyan az EU korábban valóban blokkolta 250 ezer AstraZeneca-vakcina exportját még március elején, azonban azt cáfolták, hogy több millió adag vakcina leszállítását akadályoznák.

 

Az Európai Bizottság szóvivője szerdán elmondta: az EU a 491 vakcinakiviteli kérelemből eddig csak egyet utasított el, míg további hetet jelenleg felülvizsgálnak, azonban a szóvivő rögzítette: a hét jelenleg visszatartott szállítmánynak egyik sem Ausztrália a célországa.

 

A szóvivő azt is elmondta, hogy az exportkérelmeket a gyártóknak kell beadniuk ahhoz a tagállamhoz, ahonnan elszállítanák a vakcinákat, amit még a Bizottságnak is engedélyeznie kell, azonban az AstraZeneca jelenleg nem nyújtott be olyan exportkérelmet, amivel Ausztráliába szállítanák a vakcinákat.

 

Azonban az ausztrál kormány szerint a gyártó azért nem adott be ilyen kérelmet, mert szerintük a Bizottság azt automatikusan elutasítaná.

 

Morrison a sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy szeptemberben még abban állapodott meg az EU-val, hogy 3,8 millió adag vakcinát fognak leszállítani onnan, és ezért azt kéri a német Ursula von der Leyen vezette Bizottságtól, hogy ezt az ígéretet tartsák be.

 

Hol lehet ez a 3,1 millió vakcina?

 

Von der Leyen még nem válaszolt Morrison kijelentéseire, ugyanakkor az Európai Bizottság szóvivője az ausztrál kormánynak jelezte: az nem az EU hibája, ha a gyártó nem tudja vállalni a többi országnak vállalt kötelezettségeit, és az EU helyett inkább az AstraZenecánál reklamáljanak. Az ausztrál kormány szerdán ezért bejelentette, hogy arra fogja kérni a gyártót, hogy adja be a vakcinaexport-kérelmet az EU-nak, ugyanakkor azt is hozzátették: szerintük az csak a „szavak játéka”, ha a Bizottság arra hivatkozva nem engedélyezi a vakcinaexportot, mert a gyártó nem teljesíti az EU-nak vállalt kötelezettségeit, hiszen a végeredmény ugyanaz.

 

Az AstraZeneca eddig nem válaszolt a fejleményekre, ugyanakkor az ausztrál Sydney Herald Morning lap azt is felveti, hogy

 

elképzelhető, hogy nem az EU tartja vissza a vakcinákat, hanem az AstraZenecának vannak gyártási problémái.

 

Ahogy arra a lap is emlékeztet, a brit-svéd gyógyszergyártó cég a vállalt vakcinákból jóval kevesebbet szállított le az EU-nak is: 2021 első negyedévére lekötött 90 millió adag vakcinának mindössze a harmada érkezett meg a tagállamokba, és a gyártó hiába ígérte, hogy a második negyedévben sikerül felgyorsítani a szállítmányokat,

 

júniusig a közel 300 millió adag lekötött vakcina helyett mindössze csak 130 milliót sikerül majd leszállítania a gyártónak az EU felé.

 

Ebből 180 milliónak csak a második negyedévben kellene megérkeznie, de a Reuters értesülései szerint a legjobb esetben is csak 90 millió adagot tud teljesíteni a svéd cég.

 

Ez hatással van az Ausztráliába tartó vakcinaszállítmányokra is: a BBC értesülései szerint a gyártó még januárban jelezte is a szigetországnak, hogy az Európában erősődő harmadik hullám miatt valószínűleg az ígért 3,8 millió vakcinának mindössze csak a harmadát fogja tudni leszállítani. Azonban az ausztrál kormány nem keresett alternatívákat, és az oltáskampányuk továbbra is leginkább a brit-svéd vakcinákra támaszkodik az amerikai-német Pfizer-BioNTech, illetve az amerikai Novavax mellett, bár utóbbi vakcinát még nem engedélyeztették és jelenleg a tesztelésnek a harmadik fázisának végén tartanak.

 

A BBC szerint emiatt

 

az ausztrál kormány ugyanúgy felelős a hiányzó vakcinákért, míg a Politico szerint Morrison csak bűnbakot keres, hogy így palástolja kormánya hibáját.

 

Nem csak Ausztráliában keveslik az AstraZeneca-vakcinákat

 

Az AstraZeneca és az EU kapcsolata egyáltalán nem zökkenőmentes: az Európai Bizottság már korábban is azt feltételezte, hogy az AstraZeneca Észak-Írországon keresztül juttatja Nagy-Britanniába az EU-nak szánt vakcinákat, ezért a Bizottság korábban már exporttilalommal is megfenyegette a gyártót és az Egyesült Királyságot, ha nem teljesítik az EU felé vállalt kötelezettségeiket. Emellett az EU és a gyógyszergyártó cég kapcsolatát az sem könnyíti meg, hogy az AstraZeneca jóval kevesebb vakcina leszállítását teljesítette, mint ahogy azt a szerződésben vállaltak.

 

Március végén pedig 29 millió adag AstraZeneca-vakcinát találtak egy olaszországi gyárban, amiről az EU azt feltételezte, hogy a gyártó el akarta titkolni, míg a svéd gyógyszeróriás azzal magyarázta a 29 millió adag vakcinát, hogy azokon még nem végezték el a biztonsági teszteket, és a 29 millióból 16 milliót az EU-nak szállítottak volna le, míg 13 milliót a COVAX-programnak.

 

Arról, hogy az Európai Bizottság mit hibázott az AstraZenecával kötött szerződéssel, korábban itt írtunk bővebben.

 

NYITÓKÉP: Gencat / Flickr

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A belarusz ellenzéki vezető úgy látja: Belaruszban eszkalálódik a helyzet, ezért az országoknak gyorsan kellene cselekedni. Cihanouszkaja nem látja értelmét a hazatérésnek.

Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás