Az Economist Intelligence Unit nemrég közölt egy tanulmányt, miszerint Oroszország és Kína célja a vakcináikkal a geopolitikai érdekeik maximalizálása, és jelenleg ezzel nagyon jól is áll a két ország. De pontosan hogyan lehet a vakcinákat felhasználni geopolitikai fegyverként? Mik az elsődleges céljaik velük? És beszállt-e a nyugat is a vakcinadiplomáciába? Utánajártunk!
Úgy tűnik, hogy júniusban a Pfizer-oltás megkapja a kínai engedélyt.
Az Európai Bizottság élt az opciós jogával, és további 100 millió adag Pfizer-BioNTech-vakcina fog érkezni 2021-ben az EU-ba. A Pfizer így egyre közelebb kerül ahhoz, hogy kiszorítsa az uniós vakcinapiacról a vetélytársait.
Pfizer, AstraZeneca, SinoVac, legyen bármi: a gyógyszergyárak és az állami szereplők egymás vakcináit szólják le, próbálva aláásni a beléjük vetett bizalmat, a média meg amilyen hülye, ennek be is dől.
Az ausztrál kormány szerint az EU miatt jut a vártnál jóval kevesebb AstraZeneca-vakcina a szigetországba, míg az Európai Bizottság szerint az AstraZenecánál kellene reklamálni az ausztráloknak.
Így már az előtt érkezhetne az arra igényt tartó uniós országokba is az orosz vakcina, hogy az Európai Gyógyszerügynökség ezt engedélyezné.
A holland kormány szerint nem lehet megengedni, hogy az EU-n kívüli harmadik országokba továbbra is szállítsák a brit-svéd gyártó vakcináit, miközben a kontinentális ellátást megfojtják.
Az Európai Bizottság német elnöke az Egyesült Királyság után már a gyógyszergyártó céget is azzal fenyegeti: ha az EU nem kapja meg a neki járó vakcinákat, egyszerűen felfüggesztik az AstraZeneca-vakcinák exportját.
Kilencven millió adag vakcina helyett csak harminc millió adag szállítását vállalja a svéd gyógyszercég 2021 első negyedévében.
Nyilvános bocsánatkérést is követelnek az oroszok azért, mert az EMA egy vezetője az orosz vakcina engedélyezésének elhalasztására szólította fel az európai országokat.