+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Dercsényi Dávid
2021. január 27. szerda, 21:50
Eddig három okból lehetett Lengyelországban abortuszt végezni, most az Alkotmánybíróság határozatának kihirdetésével akkor már nem lehet, ha a magzat súlyos sérülése vagy betegsége vélelmezhető az orvos szerint. Országszerte tüntetések törtek ki, csütörtökre máris újakat hirdettek meg a szervezők.

Utcai tiltakozások, tüntetések törtek ki Lengyelországban több városban is, miután az Alkotmánybíróság délután 5 órakor kihirdette a 2020 október 22-én hozott, a beteg magzatok művi vetélését tiltó határozatának indoklását.

 

Így ezután a törvény életbe léphet, miután megjelent a jogi közlönyben a szöveg. Az alkotmánybíróság szerint a magzat súlyos sérülésének vagy betegségének az orvosi valószínűsítése még nem elegendő indok az abortuszra. Így már csak két okból végezhet valaki abortuszt Lengyelországban: 

 

+ha a terhesség az anya életét veszélyezteti

 

+ha a terhesség nagyon valószínű, hogy nemi erőszak, bűncselekmény eredménye

 

A tüntetések egyik kezdeményezője a Nők Sztrájkja mozgalom, „Fejezd ki a haragod, ahogy látod. Nem mi kezdtük", mondta Marta Lempart a délutáni sajtótáéjkoztatón. A varsói tüntetésen jelentős tömeg vett részt: 

 

 

 

Varsóban 18:30-kor indult a tüntetés az alkotmánybíróság épületétől, és este 8-ra érkeztek a kormányzópárt PiS székházához. 21:30-kor véget ért a tüntetés a fővárosban, írja a lengyel Onet oldal. A szervezők csütörtökre is meghirdették a tüntetést. Bár a tüntetés hivatalos részének vége, a tömeg visszaindult az Alkotmánybírósághoz.

 

Ellenzéki politikusok bírálták a határozatot: Joanna Scheuring-Wielgus, a baloldali Lewica koalíció parlamenti képviselője úgy kommentálta a szöveget, „Annyit ér, mint a vécépapír ez a szöveg. Lengyelországban nincs Alkotmánybíróság. Tehát igazság sincs –

 

öltözz fel jó melegen, és harcolj az igazadért!”

 

Borys Budka, a a fő jobboldali ellenzéki koalíció Polgári Koalíció vezető pártjának, a Polgári Platformnak az elnöke pedig provokációnak nevezte, hogy az alkotmánybírósági döntést a koronavírus-járvány elleni küzdelem kellős közepén hirdetik ki.

 

Stefan Krajewski, a jobboldali Lengyel Néppárt (PSL) képviselője azt mondta a Szejmben tartott sajtótájékoztatón, hogy ha a kormány akkorra időzíti az alkotmánybírósági indoklás publikálását,

 

amikor a vállalkozók bizonytalansággal néznek szembe, nem tudják, hogy fognak februárban vagy márciusban megélni, az tiltakozásokat fog kirobbantani.

 

Rafal Trzaskowski, Varsó polgármestere, a jobbközép Polgári Platform politikusa is cinikus férfiak döntésének nevezte a törvény életbe léptetését, amellyel el akarják terelni a figyelmet a vakcinahelyzet körüli káoszról (Lengyelországban minden kiadható vakcinát lekötöttek már, és mivel nem érkezik elég oltóanyag, keresik az EU-n kívüli beszerzés lehetőségét.)

 

Ahogy az Azonnali ősszel megírta, a most kihúzott ok volt a 38 milliós lakosú Lengyelországban elvégzett abortuszok túlnyomó többségének az oka 2019-ben (1100 esetből 1074-nél), de a becslések szerint 80 ezer körül végeznek abortuszt a lengyelek külföldön.   

 

A tüntetések októberben is kitörtek és hetekig tartottak, még a budapesti lengyel nagykövetség előtt is volt tüntetés, ahol az Azonnali is megszólaltatott tüntetőket, és az abortusz kérdéséről vita is kibontakozott az oldalon.

 

NYITÓKÉP: #StrajkKobiet / Twitter

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A 2010-es évek elején még fagyos volt a viszony, de mostanra eljutottak egészen addig, hogy a Fidesz már az RMDSZ ellenében induló erdélyi jobboldaliakat hazaárulózza. Hogyan jutottak el idáig?

Most ismerte el először valaki a Bizottságban, hogy talán nem minden volt rendben a vakcinabeszerzésekkel.

Közel három és fél óráig kellett magyarázkodniuk az EP-ben a vakcinagyártó cégek vezetőinek, hogy mikor érkeznek meg az EU-nak ígért vakcinák.

Nem tetszik neki egy szabálymódosítás, aminek segítségével a komplett Fidesz-delegációt ki lehetne tessékelni a néppárti frakcióból.

Márciusban újra tárgyalnak majd róla a tagállamok vezetői.

Tudják, hogy idén is lesöpri a Fidesz a javaslatukat, ám 2022 után szerintük meglesz az ügynöknyilvánosság. Keresztes László Lórántot, az LMP frakcióvezetőjét kérdeztük.

Egy amerikai középiskolai fúvószenekarban megvalósított megoldás kétségtelenül kényelmetlen, de az igazgató szerint a gyerekek legalább
újra együtt zenélhetnek.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás