Mit mondott ki pontosan a lengyel alkotmánybíróság, ami miatt már egy hete tüntetnek Lengyelországban?

Eggyel kevesebb okból lehet abortuszt végeztetni Lengyelországban az Alkotmánybíróság múlt heti döntésének köszönhetően, pedig ilyen okból eddig se volt valami sok. A tüntetésekről sokat olvasni a magyar sajtóban, de mit is mondott ki pontosan a lengyel AB, és min változtat ez a gyakorlatban? És hogyan döntött egy nagyon hasonló ügyben idén a magyar Alkotmánybíróság? Elmondjuk!

Egy hete tartanak már a tüntetések Lengyelországban amiatt, hogy a lengyel alkotmánybíróság kihúzott egy szakaszt az abortusztörvényből, tovább csökkentve így az eddig is meglehetősen korlátozott lehetőségeket a legális abortuszra. Legutóbb kedden vonultak az utcákra a lengyel nők és férfiak, hogy elégedetlenségüket fejezzék ki az alkotmánybíróság döntésével szemben, amely szerint a magzat súlyos betegsége alkotmányosan nem igazolható ok az abortuszra.

A parlamentben is balhé lett az abortuszból

Az ország miniszterelnök-helyettese a jobboldali, konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) pártelnöke, Jarosław Kaczyński úgy fogalmazott a tüntetésekkel kapcsolatban, hogy azokkal „megpróbálják szétrombolni Lenygelországot”. Továbbá felhívta

Az ország miniszterelnöke, az ugyancsak PiS-es Mateusz Morawiecki is a tüntetések abbahagyására szólította fel a lengyel lakosságot, mivel szerinte a jelenlegi járványügyi helyzetben az utcán vonulók között megnövekedett a fertőzés veszélye.

– mondta Morawiecki szóhasználatában arra utalva, hogy az abortuszpártiak a nők választási szabadságával szoktak érvelni.

Ugyanakkor a lengyel Szejmben az ellenzéki pártok képviselői a keddi ülésen a tüntetőkkel szolidarító és a választás szabadságát hirdető plakátokkal tüntettek. Az akciót Joanna Scheuring-Wielgus, a Lewica újbaloldali koalíció parlamenti képviselője vezette. A plakátokon a „szégyen” és az „Ez már háború!” feliratok szerepeltek. Végül a parlament biztonságai őrei eltávolították a tüntető képviselőket.

Az abortusz kérdése a vallásos Lengyelországban rendre okoz társadalmi és politikai feszültségeket. A balliberális Gazeta Wyborcza lap által közölt közvélemény-kutatás is azt mutatja, hogy a válaszadók 59 százaléka szerint az abortusztörvény szigorítása túl messze ment. A BBC szerint a mostani szigorítást a katolikus klérusnak sikerült a PiS-szel elfogadtatnia.

De mi is van pontosan a lengyel Alkotmánybíróság ítéletében?

Lengyelországban már eddig is csak szűk körben volt lehetséges az abortusz:

+ akkor, ha a terhesség az anya életét veszélyezteti,

+  akkor, ha a magzat a terhesség alatt végzett vizsgálatok alapján nagy valószínűséggel súlyos rendellenességben, vagy gyógyíthatatlan, életveszélyes betegségben szenved,

+  vagy akkor, ha jó ok van azt feltételezni, hogy a terhesség bűncselekmény (nemi erőszak) eredménye.

Az első két esetben gyakorlatilag határidő nélkül lehetséges volt az abortusz, jogi nyelven megfogalmazva addig az időpontig, amíg a magzat már az anyaméhen kívül is életképes. A nemi erőszak esetén pedig csak a 12. hétig lehet elvetetni a születendő gyermeket.

Az Alkotmánybíróság most a második feltételt, a magzat súlyos betegségét húzta ki ebből a listából azzal az indokolással, hogy az élethez való jogot sérti anélkül, hogy azt egy másik érték, jog vagy szabadság igazolná. (A teljes ítéletet indokolással együtt még nem tették közzé, úgyhogy azt egyelőre nem lehet tudni, hogy vajon mérlegelték-e ebben a körben az anya esetlegesen ütköző jogait, érdekeit.)

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A statisztikák szerint az elmúlt években a terhességmegszakítások túlnyomó többségét a most elkaszált okból, a magzat súlyos betegsége miatt végezték el.

De ez csak a legális abortuszok száma: ennek a többszöröse történik külföldön, a becslések szerint évente úgy nyolcvanezer lengyel nő elutazik más EU-tagállamokba abortuszt végeztetni.

Mi a helyzet ehhez képest Magyarországon?

Összehasonlításképp: a negyedakkora Magyarországon 2018-ban (ez a legfrissebb adat) 26 900 abortuszt végeztek. Nálunk is felsorol a törvény okokat, amelyek miatt lehetőség van az abortuszra, ezekhez különböző határidőket társítva. Például a magzat károsodása esetén határidő nélkül csak akkor lehet elvetetni a gyereket, ha annyira súlyos a betegsége, hogy az a születés utáni élettel összeegyeztethetetlen, egyéb esetekben erre a tizenkettedik, bizonyos esetekben legfeljebb a huszadik hétig van mód.

Mindezt persze zárójelbe teszi az a gumiszabály, ami gyakorlatilag korlátlan lehetőséget ad az abortuszra Magyarországon, ez pedig „az anya súlyos válsághelyzete”, amit úgy definiál a törvény, hogy az „testi vagy lelki megrendülést, illetve társadalmi ellehetetlenülést okoz”. Ez a korlátlan lehetőség viszont csak a 12. hétig áll fenn.

Egy bíró egy konkrét perben fordult az AB-hoz épp amiatt a szabály miatt, amely megengedi, hogy nagy (50 százalékot meghaladó) eséllyel fennálló súlyos rendellenesség esetén a 20. hétig el lehessen vetetni a magzatot. Az Alkotmánybíróság azonban nem foglalt állást az ügy érdemében, hanem formai okból érdemi vizsgálat nélkül visszautasította az indítványt.

NYITÓKÉP: Klaudia Słowińska / Facebook