A keresztényszociális bajor kormányfő tolhatja végleg középre a német jobboldalt

A CDU elnökválasztó kongresszusa jövőre tolódik. Noha az ottani győztesnek lehet nagy esélye kancellárjelöltté válnia, van egy személy, aki mindenkit beelőzhet: Markus Söder Münchenből. A pár éve még a szélsőjobbal kacérkodó bajor konzervatív politikus vezetheti a német összjobboldalt a Zöldekkel közös koalícióba. Elmondjuk, hogyan fedezte fel magában a centristát.

Miután Angela Merkel 2018-ban, utódja, Annegret Kramp-Karrenbauer pedig idén lemondott a CDU elnöki posztjáról, kiélezett verseny alakult ki három nyugatnémet férfi között – akié a pártelnöki poszt, az jó eséllyel a CDU/CSU közös kancellárjelöltje is lehet. Ami – látva a közvélemény-kutatási adatokat – jó eséllyel jelenti azt: ő lenne Merkel 16 éves kancellársága után Németország új vezetője.

A három jelöltről már többször írtunk az Azonnalin: Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke vinné az eddigi centrista irányt tovább; de indul a CDU-elnökségért Norbert Röttgen, a Bundestag külügyi bizottságának elnöke és Friedrich Merz is, aki 2009 után visszatérne a politikába, hogy az őt egykoron legyőző Merkel utódja lehessen.

az elmúlt bő tíz évben vagyonkezelő cégekben dolgozó politikus társadalompolitikailag jobbra, gazdaságpolitikailag pedig neoliberálisabb irányba tolná a pártot. Merz politikája a „régi CDU”, amellyel igazából csak azon polgári-liberális FDP lenne koalícióképes, amely jelenleg is a parlamenti küszöb környékén táncol.

A merkeli CDU továbbvitelét sokkal inkább jelentené, ha a német konzervatívok – amint négy tartományban már most is teszik – 2021 szeptembere után „a nagykoalícióban” a mostanra harmadik helyre szorult szocdemeket a második legnagyobb erővé (és egyre polgáribbá) lett Zöldekre cserélnék ki. Laschet bizonyosan tudna egy ilyen kormányt vezetni. Az ő imidzsét azonban eléggé megtápézta, hogy noha tavasszal ő volt a járványügyi szigorítás kezdetben ünnepelt kritikusa, mostanra számos kérdésben – látva a járvány ismételt megjelenését – vissza kellett vonulnia.

Mivel a járvány miatt decemberről is el kellett tolni a kongresszust, jövőre nem biztos, hogy tényleg a párt kancellárjelöltjét választják meg. Persze ha Merz nyer – ahogy a CDU párttagsága és főleg az ifjúsági szervezete (JU) akarná (bár elnököt a kongresszus választ) –, akkor nehezen képzelhető el, hogy átengedje másnak a kancellárjelöltséget. Röttgen ezzel szemben eleve azt mondta: nem is biztos, hogy vállalná a kancellárjelöltséget (bár ezt mostanra visszavonta). Laschet kapcsán pedig eddigi szövetségese, a fiatal yuppiekonzervatív egészségügyi miniszter, Jens Spahn hátrálhat ki, és állhat be valaki más, vagy akár saját mögé.

Ha pedig a párt jövőre csupán elnököt választ – ebben az esetben akár még az eddig csak „futottak még” kategóriában kezelt Röttgen esélye is megnőhet –, akkor

a kistestvér CSU elnöke és Bajorország kormányfője. Ő persze csak eleve 2018-ban szerezte meg a déli tartomány miniszterelnökségét. Mégis egyre többen arról írnak: ő léphet majd elő kancellárjelöltként. Söder ezt egyelőre cáfolja – de már most tíz németből hat őt támogatná. Ilyen jó eredménnyel egyetlen CDU-s elnökjelölt se rendelkezik.

Eddig Németországban kétszer próbált meg bajor kormányfő német kancellár lenni (Franz Josef Strauß 1980-ban és Edmund Stoiber 2002-ben) – mindkét esetben kudarc lett a vége. Nem is annyira a bajor akcentus lehet ennek az oka, sokkal inkább a tény, hogy a CSU a CDU-tól mindig is jobbra állt, Bajorországon kívül éppen ezért a párt nem volt túl népszerű.

A politikus persze már volt minden. Baloldalról fel is szokták róni Södernek, hogy tud ő jobbos húrokat is pengetni – például az öt évvel ezelőtti „menekültválság“ idején, amikor még bajor pénzügyminiszter volt. Igaz, baloldalról egyeseknek már az is szélsőjobbos kicsúszásnak számít, ha Söder arról beszél – amint ezt meg is tette –, hogy a menekült gyerekeket nem csak németre, de „német értékekre“ is oktatni kéne.

Söder „a német értékeknek“ azzal is nyomatékot akart adni, hogy bajor kormányfőként egyik legelső intézkedése volt: előírta a bajor állami hivataloknak, hogy mindenütt kint kell lennie a feszületnek, mert az szerinte „a keresztény-nyugati kulturális identitás szimbóluma“. Az evangélikus Södert ezirányú terveiben az egykori pápa, a bajor XVI. Benedek is támogatta.

Egy ideje azonban, amióta a sajtó komolyabban cikkez a kancellári esélyeiröl, egyre sikeresebben adja a modern konzervatívot, aki szociálisan érzékeny, nyitott a zöld témákra, és elkötelezett Európa iránt:

+ Miközben Friedrich Merz egész politikai felfogásához a liberális FDP – a CDU/CSU egykori „természetes“ szövetsége –, meg persze (bár ezt tagadná) az AfD áll közel, Laschet pedig Düsseldorfban eleve az FDP-vel kormányoz közösen, Söder a liberálisokat többször is betámadta: októberben az FDP-t egyenesen azzal vádolta, hogy „az AfD-vel közös kurzust“ tolna, azaz a szélsőjobboldali párthoz hasonlóan bírálná a járványügyi szigorításokat.

+ Markus Söder ezzel szemben nem csupán nem zárja ki a koalíciót a Zöldekkel (igaz, 2018-ban felültette a bajor Zöldeket, és inkább egy helyi parasztpártot vett maga mellé), de a zöld témát egyre fontosabb elemévé akarja tenni a CSU-nak.

+ Markus Söder emellett

A politikus a CSU-ban kötelező női kvótát akart bevezetni. Ebben a konzervatív csapata nem követte, a kongresszus leszavazta az ötletet. De Söder eleve az országos politika felé kacsingat, márpedig ott nemrég előállt egy ötlettel, amit eddig esetleg csak baloldalról lehetett hallani: a tőzsdén jegyzett német cégekben kötelező női kvótát írjon elő a német állam, elvégre jelenleg ezen cégek vezetői testületeinek 90 százalékában férfiak ülnek. Friedrich Merz jelezte is: ő nem hisz ilyen kvótákban. Azaz megváltozott az eddigi felállás, hogy a CSU minden kérdésben mindig jobbra állna a CDU-tól.

+ Markus Söder látványosan szakított elődeinek Fidesz-közeliségével. A politikus inkább a horvát konzervatív kormányfővel, Andrej Plenković-tyal barátkozik, elvégre mindkettőjüket összeköti egyfajta modern konzervativizmus.

+ Söder az amerikai választási eredmények kapcsán is világosan foglalt állást: igen hamar gratulált Joe Bidennek, és egyenesen azt mondta, hogy Donald Trump „az erő sötét oldala volt“.

+ Eközben Söder mind az európai uniós, mind a németországi válságkezelésben gyakorlatilag

Miközben Merz egy letűnt korszak embereként a CDU B-közepét tudja mozgósítani, Laschet pedig a járványügyi tévedései miatt folyamatosan veszít tekintélyéből, Söder nemcsak modern konzervatívként tetszeleghet, de a járványkezelésben gyakorlatilag ő diktálja a szigorú tempót, amit Németország többi tartománya is követ.

Ugyanis bárki is lesz a CDU/CSU jelöltje, az lesz jó eséllyel Merkel utódja a berlini Kancellárián, utána pedig megint több ciklusra Söder esélyei elszállhatnak. Azaz ha Söder jövőre mégis átengedi Merznek vagy Laschetnek az indulást, akkor az azt jelentené: hallgat a szépérzékére, és mégiscsak végérvényésen Münchent választja Berlin helyett.

FOTÓ: Markus Söder / Facebook