ITT AZ AZONNALI AZONNALI!
Nehogy lemaradj bármiről is! Olvasd cikkeinket jóval előbb, mint mások!
az Azonnali technikai partnere az 
.
.
Bukovics Martin
1991. január 17-én vette kezdetét a hidegháborút követő évek egyik legnagyobb nemzetközi konfliktusa, az Öböl-háború, ami megágyazott a 21. századi baljós folyamatoknak is.
A vörösterror és a fehérterror során a hazai zsidóság egyenlően szenvedett, azonban a fehérterror hivatalos emlékezetkultúrájából mint áldozatok valamiért kimaradtak.
Egy bukaresti napilap szerint az RMDSZ a törékeny parlamenti többségért cserébe székelyföldi autonómiát kér, a PNL szerint ez ott már most is megvan.
Von der Leyen két alelnöke és a kohéziós biztos azután határozták erre magukat, hogy találkoztak a koronavírus-pozitív portugál pénzügyminiszterrel.
A helyiek szerint a kormány az 1200 főre rugó teniszezőket és a stábjukat választotta a saját állampolgárai helyett.
Nem csak elbukta a CDU elnökségéért folyó versenyt szombaton, de még a miniszteri terveire is nemet mondtak.
Sok vendéglátós nyitott ki péntek este Olaszországban, tiltakozva a római kormány lockdown-politikája ellen. Helyszíni riport fotókkal Firenzéből!
Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.
A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.
A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!
Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.
Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?
A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.
Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!
A Merkel utódlásáért vívott küzdelem jobb, mint a House of Cards, írtuk még tavaly október végén. Eddig a következőket lehetett tudni arról, mi a helyzet a Németországot most is irányító, és a jelenlegi közvélemény-kutatások szerint 2021 őszén is nyerni tudó kereszténydemokrata-keresztényszociális CDU/CSU belső hatalmi harcait illetően:
+ Angela Merkel 2021 után nem vállal új kancellári ciklust, az általa favorizált korábbi Saar-vidéki tartományi miniszterelnök, Annegret Kramp-Karrenbauer pedig látványosan alkalmatlan volt a CDU vezetésére, így arról tavaly le is mondott. Miután a CDU-ban alapvetően az a szabály, hogy a pártelnök rendre kancellárjelölt is, a csak AKK-nak nevezett politikus távozásának belebegtetésével (hivatalosan még mindig ő a pártelnök, mivel a járvány miatt eddig nem tudtak tisztújító kongresszust összehívni) hirtelen nyílttá vált a verseny, ráadásul úgy, hogy abba Merkelnek láthatóan egyre kevesebb kedve és befolyása volt beleszólni.
+ Miután AKK bejelentette a lemondását, bejelentkezett a párt élére két olyan politikus is, akiket Merkel küldött el a politika frontvonalából: az üzleti életbe visszavonult Friedrich Merz – aki szorosan bár, de vesztett AKK-val szemben 2018 végén a CDU-elnökségért folytatott küzdelemben – ismét bejelentette, hogy eljött az ő ideje. És hirtelen ismét ráirányult a reflektorfény a Bundestag külügyi bizottságát vezető, a CDU-elnökségért szintén bejelentkező Norbert Röttgenre, akit Merkel azt követően rakott ki a kormányából 2012-ben, hogy elvesztett egy tartományi választást a CDU-nak, ráadásul minden idők legrosszabb kereszténydemokrata eredményével. A harmadik induló a merkeli politika folytatását ígérő katolikus észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnök, Armin Laschet.
+ Miután a három közül egyik jelölt sem bizonyult átütőnek, meggyőzőnek vagy épp különösen népszerűnek a koronavírus-járvány alatt, és mivel a CDU/CSU kancellárjelöltjének kiválasztásába a bajor kistestvér CSU-nak is van beleszólása, a német sajtó és a CDU-s pártelit egy része tényként kezelte, hogy a kancellárjelölt az erről csak óvatosan nyilatkozgató bajor tartományi miniszterelnök, Markus Söder lesz. Ő ugyanis kifejezetten népszerű a lakosság körében, ráadásul tartományi miniszterelnökként átpozicionálta magát az AfD-től szavazókat halászni akaró, minden közintézménybe feszületet kirakató jobbszélről a Zöldekkel is kormányozni képes, az utóbbi időben a lockdownpolitika arcává vált szigorú és mérsékelt államférfivá.
+ Nem csoda, hogy sokak számára az volt a cél, hogy Södert valahogy helyzetbehozzák, és valahogy időt nyerjenek. Felmerült az is, hogy eleve olyan CDU-elnökre lenne szükség, aki maga nem is ambicionálja a kancellárságot. Noha most már mindhárom jelölt állítja: meg tud lenni Merkel széke nélkül is, Friedrich Merz és Armin Laschet esetében ezt nehéz komolyan venni. Az eredetileg tavaly decemberre kitűzött tisztújítást mindenesetre sikeresen elhalasztotta a pártelit január 16-ra: tavaly Friedrich Merz győzelme borítékolható volt, idén már háromesélyes a verseny, miután Röttgent sokan el tudnák képzelni másodhegedűsként egy Söder nevű kancellár mögött.
+ A CDU-hátországban elkezdtek lobbizni azért, hogy a fiatal egészségügyi miniszter, a CDU-elnökségért stratégiai okokból (hogy ismertebbé tegye a nevét) már 2018-ban is induló Jens Spahn is bedobja a nevét a kalapba. Spahn hivatalosan Armin Laschet kampányának második embere: azaz elnökhelyettes lenne a CDU-ban, amennyiben Laschetet megválasztanák elnöknek. Ám eddig semmi mozgást nem lehetett látni Spahn körül.
Eddig. A Spiegel ugyanis megtudta: a párt egyes öregjei által Söder kancellári ambícióinak beteljesítéséhez a CDU élére kiszemelt Spahn lényegében borítaná az asztalt azzal, hogy őt magát is érdekelni kezdte a kancellárjelöltség. A hamburgi hetilapnak féltucat CDU-s politikus erősítette meg, hogy az egészségügyi miniszter végigtelefonált CDU-s parlamenti képviselőket és tartományi funkcionáriusokat, hogy mit szólnának ahhoz, hogy ő mint Németország legnépszerűbb politikusa esetleg jelöltetné magát kancellárnak. Mindezt óvatosan, anélkül, hogy megkérte volna őket arra, hogy támogassák. Hanem csak felvetette, mintha ez egy kósza ötlet lenne.
A Spiegel emellett úgy tudja, hogy a hivatalosan az oltáskampány beindításán foglalkozó Spahn megpróbálta már kerülőutakon jelezni Armin Laschetnek is, hogy időszerű lenne helyet cserélniük: azaz ő lenne „csapatuk” jelöltje Merkel helyére, Laschet pedig lehetne valami a CDU-ban – olyanok vetették ezt fel Laschetnek, mint Volker Bouffier hesseni CDU-s tartományi miniszterelnök.
A hetilap úgy tudja, Laschet elzárkózott az ötlettől. Pedig mint írják,
Vagyis lényegében kiderült, miért szállt be Laschet mellé másodikként: őt tartja a CDU-elnökségért folytatott küzdelemben a tartományi miniszterelnöki posztja miatt a legtöbbet bizonyított, és a katolikus profilja, centrista irányvonala miatt pedig a pártban leginkább népszerű jelöltnek, de egyben benne látja a három jelölt között a leggyengébbet a kancellárjelöltségért folytatott későbbi küzdelemben.
Mindeközben egyre nő azok tábora is a CDU-n belül, akik a január 16-i digitális tisztújítás előtt arra kérnék Spahnt, induljon el a pártelnökségért is miután az eddigi három jelölttel elégedetlenek. A CDU Bundestag-beli frakciójában és több tartományi szervezetben is kialakult az a vélemény, miszerint a Merz-Laschet-Röttgen-trió egyik tagjában sincs meg az a plusz, az a megújulás és fellendülés iránti ígéret, amivel tényleg nagyot nyerhetnének 2021 őszén. A járványkezelő egészségügyi miniszter ellenben ilyen, ráadásul a legfrissebb népszerűségi listákon Merkel után ő következik a második helyen. Nikolas Löbel, egy mannheimi CDU-s politikus szerint pont ezért nőni fog az igény arra, hogy az eddigi három jelölt helyett végül „a konszenzus jelöltje”, azaz Jens Spahn legyen a befutó jövő szombaton.
De ki amúgy Jens Spahn?
A 40 éves politikus a holland határ melletti, Münsterhez közeli Ahausban született. 15 évesen lépett be a CDU ifiszervezetébe. 2002 óta, azaz 22 évesen lett CDU-s parlamenti képviselő, azóta minden egyes alkalommal magabiztosan hozva lakóhelye választókörzetét. Egyetemre csak azt követően kezdett el járni, hogy megválasztották a Bundestagba: a távoktatásáról ismert Fernuniversität Hagennél szerzett 2008-ban politikatudományból BA-t, majd 2017-ben MA-t. Spahn magát liberális-konzervatívnak vallja, a migráció és az iszlám kérdésében Merkeltől jobbra áll, ezért alapvetően a CDU jobbszárnyához szokás őt sorolni.
Némileg visszás, hogy miközben 2005-2009 között az egészségügyi bizottság tagja volt, társalapítója volt egy lobbicégnek, amely a gyógyszeripar érdekeit próbálta képviselni. A cégből 2010-ben szállt ki. 2015-2018 között a pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára volt, 2018 óta egészségügyi miniszter. Némi mellékes a pénzügyminisztériumi állása mellett is csurrant-cseppent neki: 2017-2018 között az adóbevallások leadását megkönnyítő szoftvert fejlesztő Pareton GmbH-ban volt részesedése.
Homoszexualitását nyíltan vállalja ugyan, de ha kérdezik, elmondja, nem akar eszerint identitáspolitizálni, politikusként őt nem a szexuális irányultsága határozza meg, már csak azért sem, mert emellett hívő római katolikus is, amit saját bevallása szerint néha nehezen tud összeegyeztetni a magánéletével. Férje egy német médiacég főlobbistája, 2017-ben, Essenben házasodtak össze, majd idén nyáron közösen vettek egy villát Berlin kifejezetten nyugisnak számító, nyugati, Dahlem nevű részén. A többmillió eurós vételár egy részét egy olyan bank hitelezte a házaspárnak, amelynek vezetésében Spahn is benne volt 2009-2015 között – Spahn a téma érzékenysége miatt sorra perli az ügyről író lapokat.
Nem ez ugyanis Spahn első fura berlini ingatlanüzlete: 2017-ben egy olyan gyógyszeripari menedzsertől vett lakást, akit aztán immáron egészségügyi miniszterként Spahn 2019-ben kinevezett az elektronikus tb-kártya fejlesztésével, infrastruktújánának kiépítésével foglalkozó állami cég, a Gematik élére. Noha a minisztérium szerint a két eset között nincs semmiféle összefüggés, a Transparency International kritikáját azért kiváltotta, mégpedig azért, mert szerintük semmi keresnivalója nincs egy gyógyszeripari lobbistának az állam által kezelt érzékeny személyes egészségügyi adatok közelében.
FOTÓK: Jens Spahn / Facebook
1991. január 17-én vette kezdetét a hidegháborút követő évek egyik legnagyobb nemzetközi konfliktusa, az Öböl-háború, ami megágyazott a 21. századi baljós folyamatoknak is.
A vörösterror és a fehérterror során a hazai zsidóság egyenlően szenvedett, azonban a fehérterror hivatalos emlékezetkultúrájából mint áldozatok valamiért kimaradtak.
Egy bukaresti napilap szerint az RMDSZ a törékeny parlamenti többségért cserébe székelyföldi autonómiát kér, a PNL szerint ez ott már most is megvan.
Von der Leyen két alelnöke és a kohéziós biztos azután határozták erre magukat, hogy találkoztak a koronavírus-pozitív portugál pénzügyminiszterrel.
A helyiek szerint a kormány az 1200 főre rugó teniszezőket és a stábjukat választotta a saját állampolgárai helyett.
Nem csak elbukta a CDU elnökségéért folyó versenyt szombaton, de még a miniszteri terveire is nemet mondtak.
Sok vendéglátós nyitott ki péntek este Olaszországban, tiltakozva a római kormány lockdown-politikája ellen. Helyszíni riport fotókkal Firenzéből!
Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.
A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.
A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!
Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.
Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?
A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.
Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!
