+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bukovics Martin
2021. január 8. péntek, 08:44
Reménytelen pozíciónak indult, a járvány azonban Németország Merkel utáni második legnépszerűbb politikusává tette az egészségügyi minisztert, Jens Spahnt. A most épp az oltáskampányt beindító CDU-s politikus közben fű alatt igyekszik felülírni a papírformát a Merkel utódlásáért folytatott küzdelemben.

A Merkel utódlásáért vívott küzdelem jobb, mint a House of Cards, írtuk még tavaly október végén. Eddig a következőket lehetett tudni arról, mi a helyzet a Németországot most is irányító, és a jelenlegi közvélemény-kutatások szerint 2021 őszén is nyerni tudó kereszténydemokrata-keresztényszociális CDU/CSU belső hatalmi harcait illetően:

 

+ Angela Merkel 2021 után nem vállal új kancellári ciklust, az általa favorizált korábbi Saar-vidéki tartományi miniszterelnök, Annegret Kramp-Karrenbauer pedig látványosan alkalmatlan volt a CDU vezetésére, így arról tavaly le is mondott. Miután a CDU-ban alapvetően az a szabály, hogy a pártelnök rendre kancellárjelölt is, a csak AKK-nak nevezett politikus távozásának belebegtetésével (hivatalosan még mindig ő a pártelnök, mivel a járvány miatt eddig nem tudtak tisztújító kongresszust összehívni) hirtelen nyílttá vált a verseny, ráadásul úgy, hogy abba Merkelnek láthatóan egyre kevesebb kedve és befolyása volt beleszólni.

 

+ Miután AKK bejelentette a lemondását, bejelentkezett a párt élére két olyan politikus is, akiket Merkel küldött el a politika frontvonalából: az üzleti életbe visszavonult Friedrich Merz – aki szorosan bár, de vesztett AKK-val szemben 2018 végén a CDU-elnökségért folytatott küzdelemben – ismét bejelentette, hogy eljött az ő ideje. És hirtelen ismét ráirányult a reflektorfény a Bundestag külügyi bizottságát vezető, a CDU-elnökségért szintén bejelentkező Norbert Röttgenre, akit Merkel azt követően rakott ki a kormányából 2012-ben, hogy elvesztett egy tartományi választást a CDU-nak, ráadásul minden idők legrosszabb kereszténydemokrata eredményével. A harmadik induló a merkeli politika folytatását ígérő katolikus észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnök, Armin Laschet.

 

+ Miután a három közül egyik jelölt sem bizonyult átütőnek, meggyőzőnek vagy épp különösen népszerűnek a koronavírus-járvány alatt, és mivel a CDU/CSU kancellárjelöltjének kiválasztásába a bajor kistestvér CSU-nak is van beleszólása, a német sajtó és a CDU-s pártelit egy része tényként kezelte, hogy a kancellárjelölt az erről csak óvatosan nyilatkozgató bajor tartományi miniszterelnök, Markus Söder lesz. Ő ugyanis kifejezetten népszerű a lakosság körében, ráadásul tartományi miniszterelnökként átpozicionálta magát az AfD-től szavazókat halászni akaró, minden közintézménybe feszületet kirakató jobbszélről a Zöldekkel is kormányozni képes, az utóbbi időben a lockdownpolitika arcává vált szigorú és mérsékelt államférfivá.

 

+ Nem csoda, hogy sokak számára az volt a cél, hogy Södert valahogy helyzetbehozzák, és valahogy időt nyerjenek. Felmerült az is, hogy eleve olyan CDU-elnökre lenne szükség, aki maga nem is ambicionálja a kancellárságot. Noha most már mindhárom jelölt állítja: meg tud lenni Merkel széke nélkül is, Friedrich Merz és Armin Laschet esetében ezt nehéz komolyan venni. Az eredetileg tavaly decemberre kitűzött tisztújítást mindenesetre sikeresen elhalasztotta a pártelit január 16-ra: tavaly Friedrich Merz győzelme borítékolható volt, idén már háromesélyes a verseny, miután Röttgent sokan el tudnák képzelni másodhegedűsként egy Söder nevű kancellár mögött.

 

A CDU-hátországban elkezdtek lobbizni azért, hogy a fiatal egészségügyi miniszter, a CDU-elnökségért stratégiai okokból (hogy ismertebbé tegye a nevét) már 2018-ban is induló Jens Spahn is bedobja a nevét a kalapba. Spahn hivatalosan Armin Laschet kampányának második embere: azaz elnökhelyettes lenne a CDU-ban, amennyiben Laschetet megválasztanák elnöknek. Ám eddig semmi mozgást nem lehetett látni Spahn körül.

 

Eddig. A Spiegel ugyanis megtudta: a párt egyes öregjei által Söder kancellári ambícióinak beteljesítéséhez a CDU élére kiszemelt Spahn lényegében borítaná az asztalt azzal, hogy őt magát is érdekelni kezdte a kancellárjelöltség. A hamburgi hetilapnak féltucat CDU-s politikus erősítette meg, hogy az egészségügyi miniszter végigtelefonált CDU-s parlamenti képviselőket és tartományi funkcionáriusokat, hogy mit szólnának ahhoz, hogy ő mint Németország legnépszerűbb politikusa esetleg jelöltetné magát kancellárnak. Mindezt óvatosan, anélkül, hogy megkérte volna őket arra, hogy támogassák. Hanem csak felvetette, mintha ez egy kósza ötlet lenne.

 

JENS SPAHN (BALRA) ÉS ARMIN LASCHET (JOBBRA)

 

A Spiegel emellett úgy tudja, hogy a hivatalosan az oltáskampány beindításán foglalkozó Spahn megpróbálta már kerülőutakon jelezni Armin Laschetnek is, hogy időszerű lenne helyet cserélniük: azaz ő lenne „csapatuk” jelöltje Merkel helyére, Laschet pedig lehetne valami a CDU-ban – olyanok vetették ezt fel Laschetnek, mint Volker Bouffier hesseni CDU-s tartományi miniszterelnök.

 

A hetilap úgy tudja, Laschet elzárkózott az ötlettől. Pedig mint írják,

 

Spahn célja egyértelmű volt: azt akarta megtudni, támogatná-e őt kancellárjelöltként a párt úgy is, ha nem ő lenne a CDU elnöke.

 

Vagyis lényegében kiderült, miért szállt be Laschet mellé másodikként: őt tartja a CDU-elnökségért folytatott küzdelemben a tartományi miniszterelnöki posztja miatt a legtöbbet bizonyított, és a katolikus profilja, centrista irányvonala miatt pedig a pártban leginkább népszerű jelöltnek, de egyben benne látja a három jelölt között a leggyengébbet a kancellárjelöltségért folytatott későbbi küzdelemben.

 

Mindeközben egyre nő azok tábora is a CDU-n belül, akik a január 16-i digitális tisztújítás előtt arra kérnék Spahnt, induljon el a pártelnökségért is miután az eddigi három jelölttel elégedetlenek. A CDU Bundestag-beli frakciójában és több tartományi szervezetben is kialakult az a vélemény, miszerint a Merz-Laschet-Röttgen-trió egyik tagjában sincs meg az a plusz, az a megújulás és fellendülés iránti ígéret, amivel tényleg nagyot nyerhetnének 2021 őszén. A járványkezelő egészségügyi miniszter ellenben ilyen, ráadásul a legfrissebb népszerűségi listákon Merkel után ő következik a második helyen. Nikolas Löbel, egy mannheimi CDU-s politikus szerint pont ezért nőni fog az igény arra, hogy az eddigi három jelölt helyett végül „a konszenzus jelöltje”, azaz Jens Spahn legyen a befutó jövő szombaton.

 

De ki amúgy Jens Spahn?

 

A 40 éves politikus a holland határ melletti, Münsterhez közeli Ahausban született. 15 évesen lépett be a CDU ifiszervezetébe. 2002 óta, azaz 22 évesen lett CDU-s parlamenti képviselő, azóta minden egyes alkalommal magabiztosan hozva lakóhelye választókörzetét. Egyetemre csak azt követően kezdett el járni, hogy megválasztották a Bundestagba: a távoktatásáról ismert Fernuniversität Hagennél szerzett 2008-ban politikatudományból BA-t, majd 2017-ben MA-t. Spahn magát liberális-konzervatívnak vallja, a migráció és az iszlám kérdésében Merkeltől jobbra áll, ezért alapvetően a CDU jobbszárnyához szokás őt sorolni.

 

Némileg visszás, hogy miközben 2005-2009 között az egészségügyi bizottság tagja volt, társalapítója volt egy lobbicégnek, amely a gyógyszeripar érdekeit próbálta képviselni. A cégből 2010-ben szállt ki. 2015-2018 között a pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára volt, 2018 óta egészségügyi miniszter. Némi mellékes a pénzügyminisztériumi állása mellett is csurrant-cseppent neki: 2017-2018 között az adóbevallások leadását megkönnyítő szoftvert fejlesztő Pareton GmbH-ban volt részesedése.

 

Homoszexualitását nyíltan vállalja ugyan, de ha kérdezik, elmondja, nem akar eszerint identitáspolitizálni, politikusként őt nem a szexuális irányultsága határozza meg, már csak azért sem, mert emellett hívő római katolikus is, amit saját bevallása szerint néha nehezen tud összeegyeztetni a magánéletével. Férje egy német médiacég főlobbistája, 2017-ben, Essenben házasodtak össze, majd idén nyáron közösen vettek egy villát Berlin kifejezetten nyugisnak számító, nyugati, Dahlem nevű részén. A többmillió eurós vételár egy részét egy olyan bank hitelezte a házaspárnak, amelynek vezetésében Spahn is benne volt 2009-2015 között – Spahn a téma érzékenysége miatt sorra perli az ügyről író lapokat.

 

Nem ez ugyanis Spahn első fura berlini ingatlanüzlete: 2017-ben egy olyan gyógyszeripari menedzsertől vett lakást, akit aztán immáron egészségügyi miniszterként Spahn 2019-ben kinevezett az elektronikus tb-kártya fejlesztésével, infrastruktújánának kiépítésével foglalkozó állami cég, a Gematik élére. Noha a minisztérium szerint a két eset között nincs semmiféle összefüggés, a Transparency International kritikáját azért kiváltotta, mégpedig azért, mert szerintük semmi keresnivalója nincs egy gyógyszeripari lobbistának az állam által kezelt érzékeny személyes egészségügyi adatok közelében.

 

FOTÓK: Jens Spahn / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

1991. január 17-én vette kezdetét a hidegháborút követő évek egyik legnagyobb nemzetközi konfliktusa, az Öböl-háború, ami megágyazott a 21. századi baljós folyamatoknak is.

A vörösterror és a fehérterror során a hazai zsidóság egyenlően szenvedett, azonban a fehérterror hivatalos emlékezetkultúrájából mint áldozatok valamiért kimaradtak.

Egy bukaresti napilap szerint az RMDSZ a törékeny parlamenti többségért cserébe székelyföldi autonómiát kér, a PNL szerint ez ott már most is megvan.

Von der Leyen két alelnöke és a kohéziós biztos azután határozták erre magukat, hogy találkoztak a koronavírus-pozitív portugál pénzügyminiszterrel.

A helyiek szerint a kormány az 1200 főre rugó teniszezőket és a stábjukat választotta a saját állampolgárai helyett.

Nem csak elbukta a CDU elnökségéért folyó versenyt szombaton, de még a miniszteri terveire is nemet mondtak.

Sok vendéglátós nyitott ki péntek este Olaszországban, tiltakozva a római kormány lockdown-politikája ellen. Helyszíni riport fotókkal Firenzéből!

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás