+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Kardos Gábor
2020. június 29. hétfő, 09:23
Példátlanul alacsony részvétel mellett a zöldeknek és a baloldalnak sikerült a legjobban mobilizálni a francia helyhatósági választáson. Az is kiderült: Macron pártja mégiscsak inkább jobboldali erő.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Európában eddig példátlan zöld áttörést hozott az önkormányzati választások második fordulója vasárnap Franciaországban. A vidéki nagyvárosok többségében egyedül vagy baloldali választási szövetségben a zöldek (Europe Écologie-Les Verts) nyertek.

 

Lyon, Marseille, Strasbourg, Bordeaux, Poitiers, Tours, Grenoble, Besançon fölényes zöld győzelmet hozott. Lille-ben sokáig a zöldek álltak nyerésre, de végül a korábbi szocialista polgármester asszony nyert pár szavazattal – bár ilyen kis különbségnél még hozhat újabb meglepetést a szavazatok újraszámlálása.

 

Párizsban ugyan a korábbi szocialista polgármester, Anne Hidalgo nyert meggyőző többséggel, de egyrészt döntő volt a zöldek támogatása a második fordulóban, másrészt Anne Hidalgo eléggé különutas, legkevésbé sem szocialista pártpolitikusként lép fel és már februárban kijelentette, hogy programjának alapja Párizs zöldítése és az ökológiai átállás – vagyis ez inkább zöld, mint szocialista program.

 

Két breton nagyvárosban (Nantes és Rennes) a szocialisták szintén a zöldek támogatásával tudtak nyerni, ahogyan a déli Montpellier-ben is. Toulouse és Nizza a két kivétel, ahol marad a jobboldali polgármester. A szélsőjobb (RN) egyetlen nagyobb hódítása a katalán régió városa, Perpignan. A jelek szerint Marine Le Pen sem tud szavazatokat nyerni a válságból.

 

Úgy látszik, a zöldeknek és a baloldalnak sikerült a legjobban mobilizálni egy olyan önkormányzati választáson, melyen a részvétel példátlanul alacsony volt (59 százalék maradt távol) – aminek hátterében leginkább a koronavírus-járvány miatti félelmek álltak, illetve részben a kánikula, ami miatt sokan inkább nyaralni mentek a hétvégén.

 

Összehasonlításként érdemes megjegyezni, hogy Németországban a nagyvárosok közül sokkal kevesebb vezetése zöld (csupán Stuttgart és Hannover vezetése zöldpárti). Messzemenően igazolódott tehát, hogy a francia társadalom a németekkel szembeni több, mint tíz-húsz éves ökotudatossági lemaradását olyan lendülettel hozta be az utóbbi két-három évben, hogy ma már több területen előbbre járnak. 

 

A helyhatósági választások fő vesztese Macron elnök és pártja

 

Nemcsak abban van elemzői konszenzus, hogy a zöldek az abszolút nyertesei a helyhatósági választásoknak, hanem abban is, hogy a hétvége fő vesztese Emmanuel Macron elnök és pártja (LREM). Az is kiderült róluk, hogy mégiscsak inkább jobboldali pártról van szó: a hagyományos jobboldal egyre kisebb pártjával is hiába álltak össze, gyakorlatilag Le Havre kivételével sehol sem értek el önállóan jelentős sikert.

 

Daniel Cohn-Bendit szerint stratégiai hiba volt a zöldek helyett a jobboldallal összeállni és ideje lenne váltania Macronnak. Ugyanakkor Macron pártjának jobbratolódása már olyan nyilvánvaló, és a zöldek összefogása a baloldallal annyira egyértelműen irányul az elnökválasztásra is, hogy a macronisták irányváltása rendkívül kockázatosnak tűnik.

 

A zöldek egyre inkább át tudják venni a baloldal antikapitalista forradalmi terminológiáját zöld témákra áthangszerelve. A sárgamellényes népfront-mozgalom politikai nyertesei végül ők lettek, nem a balszél vagy a jobbszél, ahogy a legtöbb elemző tippelte.

 

Ők tudtak a rendszerellenes, sokféleségét féltve őrző és hatékonyan önszerveződő választói tömeg hangjává és a rendszerkritika politikai erejévé válni. Bordeaux-ban például egyik jelöltjük közismert sárgamellényes volt. A vasárnapi zöld áttörés hozta el választási eredmény formájában is azt a zöld forradalmat, aminek jövendölését sokan utópiának vélték. Ezek szerint a zöldek akár népfrontos gyűjtőpárttá, a baloldali összefogás vezető erejévé válhatnak Franciaországban.

 

A francia politika szempontjából legérdekesebb Le Havre, ahol a kormányfő, Édouard Philippe nyert a kommunista jelölttel szemben (Franciaországban semmi nem tiltja, hogy valaki polgármester legyen a miniszterelnökég mellett). Ő mindenképp sikeres lesz tehát, akár miniszterelnök marad, akár nem, de Macron elnököt ezzel meglehetősen nehéz helyzetbe hozta. Vele ellentétben a kormányfő meglehetősen népszerű ugyanis, viszont a legkevésbé sem számít zöldnek. Ha Macron markánsabb, zöldebb politikát akar kommunikálni az elnökválasztásra sandítva, akkor Édouard Philippe erre nem alkalmas. Vannak, akik már akár Macron jövőbeli potenciális riválisát látják benne.

 

Mi lesz ebből?

 

Ez a legjobb lehetőség a zöldeknek, hogy először nem a parlamenti választásokon nyertek (pártpolitikai és ideológiai alapon), hanem konkrét programokkal bizonyíthatnak a nagyvárosokban, valódi gyakorlati alternatívákat állítva a bal-jobb ideológiákkal és pártlózungokkal szemben. Eddig mindenhol az volt velük szemben a fő fenntartás, hogy fantaszták és nem értenek a politikához mint menedzsmenthez – a nagyvárosok vezetésével pedig épp ezen a téren bizonyíthatnak. Az is előnyükre válhatott, hogy sokkal fiatalabb generációval indultak, ráadásul jelöltjeik közt jóval több nő volt, mint a többi pártban.

 

Macron elnök pont hétfőn fogadja a Klímakonventet, ami jó kommunikációs alkalom számára, hogy a zöld áttörésre megpróbáljon forró nyomon reagálni. Ha eddig attól kellett tartani, hogy elsikkasztja a Klímakonvent radikálisnak mondható zöld követeléseit, a választások eredményének tükrében ez már kevésbé valószínű.

 

Olvass még Kardos Gábortól az Azonnalin!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A portugál vezetés szerint abszurd, hogy a britek szerint nem biztonságos náluk nyaralni, mert az angoloknál rosszabb a koronavírus-járvány, mint náluk.

„Az, hogy gyakorolhasd a mandátumodat, nem függhet attól, hajlandó vagy-e elfogadni egy magánvállalkozás feltételeit” – véli az Európai Parlament egyik alelnöke.

A szerecsenekről elnevezett berlini metrómegálló, a Mohrenstraße a jövőben egy olyan környékbeli utca nevét fogja viselni, ami egy orosz zeneszerzőről emlékezik meg.

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

Az SZFE hallgatói táncoltak és énekeltek, mialatt az Országgyűlés megszavazta egyetemük alapítványi kézbe vonását, a tüntetésen megjelent Karácsony Gergely is. Fotók!

Rögös út vezetett a jobbikos német nemzetiségű politikus, Brenner Koloman parlamenti alelnökké választásáig.
Mutatjuk a részleteket!

Macron veszélyes játékot játszik, hiszen eddigi miniszterelnöke népszerűbb volt, mint ő maga. A friss kormánnyal újragondolhatja magát.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

A túrák csütörtökön 16 órakor és vasárnap 14 órakor indulnak, a félórás körbevezetés rövid koncerttel zárul.

A Magyar Asztronautikai Társaság 1994 óta tartó táborát ezúttal online rendezik meg július 9-én. Jelentkezési határidő: július 3.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás