Arról, hogy vádat is emelnek-e a hivatalát járvány berobbanása előtt nem sokkal elhagyó Agnès Buzyn ellen, egy ellentmondásos megítélésű bíróság fog dönteni.

Noha még nem hivatalos, minden valószínűség szerint a konzervatív Michel Barnier is elindulhat jövőre a francia államfőválasztáson. Ezzel megismétlődne a 1995-ös helyzet, amikor a jobbközép nem tudott egységes jelöltet állítani. De kinek használ, hogy Barnier keményen bevándorlásellenes programmal jelenhet meg az elnökjelöltek között?

Miközben több európai városban is palesztinpárti iszlamisták és baloldaliak vonulnak utcára, a nyugat-európai országokban még a baloldalon is inkább Izraellel szolidarizálnak – bár azért nem mindenki. Körkép az osztrák, német, olasz és francia reakciókról.

Pont negyven éve, 1981. május 10-én nyert államfőválasztást először egy baloldali jelölt a francia ötödik köztársaságban. A szocialista François Mitterrand-nak csak harmadik nekifutásra sikerült legyőznie a jobboldalt. A mögötte összeállt széles baloldali összefogás államosításba kezdett, és számos változást hozott. Magánélete viszont gyakorlatilag a haláláig titok volt a franciák előtt.

Miközben három évvel ezelőtt egy ordibáló, balpopulista programmal ment neki a francia államfőválasztás második fordulójában Marine Le Pen a későbbi győztes Macronnak, most egy főleg neoliberális fordulattal középre pozicionálná magát. A baloldallal szemben Le Pen már most mindenképpen nyerne. De mennyi esélye van megszólítania a konzervatív szavazókat a jobbratolódó Macronnal szemben?

A bajor és a francia helyhatósági választások első fordulójában az ökopárt mindkét országban nagyon jól szerepelt. Münchenben ők a legerősebb párt. A CSU persze uralja a vidéket, de az új zöldes stílusa a városokban is sokaknál bejött. A franciáknál is előretört az ökopárt: Lyont, Bordeaux-t és Strasbourgot irányíthatják jó eséllyel. Emmanuel Macron pártja viszont csúnyán elhasalt majdnem mindenütt.

A Notre-Dame-tűz lesz Európa World Trade Centere? Miért gyászolják rengetegen olyanok is az épületet, akik soha ott se jártak? Elképzelhető-e Magyarországon olyan összetartás, ami most a franciáknál látszik? György Péter emlékezetpolitikával foglalkozó esztéta a Notre-Dame-on kívül a legújabb trianoni emlékmű terveiről is beszél az Azonnalinak, és elárulja, mi nyugtalanítja a legkevésbé Orbán tevékenységében. Interjú.

A francia város fokozatosan szélesítené ki az autótilalmat.