Másodfokon is kimondták: nem perelhetjük be Kövér Lászlót az újságírók szívatása miatt

A Fővárosi Törvényszék szerint sem közigazgatási jogvita az, hogy Kövér László ellehetetlenítheti-e az újságírók munkáját a parlamentben, vagy sem, úgyhogy továbbra sem tudunk bíróság előtt az ügy érdeméről vitatkozni. Nem hagyjuk annyiban, felülvizsgálatot kérünk a Kúrián.

A koronavírus-járvány miatt meghozott ítélkezési szünetben sem állnak le teljesen a bíróságok, hiszen a tárgyalás nélkül, amúgy is csak iratok alapján meghozandó – jellemzően eljárási jellegű – döntéseket továbbra is meghozzák. Ez történt az Azonnali által az Országgyűlés Hivatala, valamint a házelnök Kövér László ellen indított közigazgatási perben is, ami jelenleg ott tart, hogy

ugyanis egyelőre arról vitatkozunk, hogy lehet-e ilyesmi miatt egyáltalán közigazgatási pert indítani. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság után most másodfokon a Fővárosi Törvényszék is azt mondta erre, hogy nem. 

Mi is ez az egész?

Tavaly október óta új szabályok vannak a parlamentben, amelyek szerint még az eddigi, kb. 6-7 méteres sajtófolyosón sem forgathatnak az újságírók. Ehelyett az új sajtófolyosó egy olyan félreeső helyre került át, ahol politikusok normális esetben soha nem járnak (meg más se nagyon), illetve egy 2-3 négyzetméteres elkordonozott részt jelöltek még ki az újságíróknak a kupolateremben. Ezen felül nemcsak a videózást, de a hangfelvételkészítést, vagyis a parlamentben felvett spontán interjúkészítést is extrém módon megnehezítik az új szabályok, ebben a videóban be is mutattuk, hogyan:

Bár az új szabályok lehetőséget adtak arra, hogy az Országgyűlés Hivatalának engedélye alapján máshol is lehessen forgatni a parlamentben, az Azonnali ezt meg is próbálta, azonban több engedélykérelmünket is elutasították. Ezután döntöttünk úgy, hogy pert indítunk. 

A keresetünkben azzal érveltünk, hogy ez nemcsak az alkotmánnyal és az Országgyűlésről szóló törvénnyel ellentétes, de a sajtó- és médiatörvényekkel is, amely a közönség tájékozódáshoz való jogát és a média tájékoztatási kötelezettségét rögzíti.

A per formája közigazgatási per (ilyen attól függetlenül már régóta létezik, hogy a különálló közigazgatási bírósági rendszert mégsem vezetik be), méghozzá azért, mert egy állami közhatalmi szerv minket érintő döntését támadjuk: 

Miután a keresetünket beadtuk, gyorsan módosította is a parlament a közigazgatási perrendtartást, hogy megnehezítse, hogy az ember mindenféle állami szerveket (nem csak a házelnökre, de mondjuk egyetemekre, vagy bármilyen, állami fenntartású intézményre lehet itt gondolni) bepereljen. A mi perünkre még a régi, megengedőbb szabályok az irányadók, azonban ezek alapján is arra jutott még decemberben az elsőfokon eljáró Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, hogy emiatt nem lehet közigazgatási pert indítani – érdemben az ügyet nem is vizsgálták, egyszerűen visszautasították a keresetet.

Ezt a visszautasító végzést persze megfellebbeztük, így került az ügy a Fővárosi Törvényszék elé, amely azonban helyben hagyta az elsőfokú döntést, vagyis szintén azt mondta ki: a házelnöki rendelkezés és az az alapján meghozott egyedi döntések (miszerint nem kapunk engedélyt a parlament más helyszínein a forgatásra) nem képezhetik közigazgatási jogvita tárgyát.

Mi? Akkor most egyáltalán nem lehet beperelni Kövér Lászlót?

Érdemes leszögezni, hogy itt nem arról van szó, hogy a házelnököt egyáltalán ne lehetne elvileg sem beperelni, mondjuk akkor sem ha például megszeg egy szerződést, vagy kárt okoz valakinek (ezek polgári perek lennének), hanem arról, hogy

Szerintünk meg igen. Az első visszautasító döntés ellen beadott fellebbezésünkben azzal érveltünk, hogy – az egyébként a Fidesz-többség által elfogadott, és 2017-ben hatályba lépett – új közigazgatási perrendtartás szerint a klasszikus közigazgatási szerveken (mint mondjuk a NAV, az építési hatóság vagy egy település jegyzője) kívül közigazgatási szerveknek tekint olyan intézményeket vagy személyeket is, amelyek egyedi ügyben az emberre kötelező döntést (jogi nyelven közigazgatási cselekményt) hozhatnak.

A konkrét esetben pont erről van szó – érvelt a fellebbezésben az Azonnalit a perben képviselő Schiffer András – hiszen az országgyűlési törvény a házelnököt feljogosítja arra, hogy engedélyezze a parlament területére való belépést, sőt, Kövér László ezt a hatáskörét delegálhatja is. Most is ezt tette, hiszen hozott egy általános házelnöki rendelkezést, és az alapján már nem ő, hanem az Országgyűlés Hivatala adja ki vagy tagadja meg az engedélyeket az újságíróktól.

Vagyis ez szerintünk pontosan az, amit a jogi nyelvben közigazgatási cselekménynek neveznek, még akkor is, ha az Országgyűlés Hivatala és maga a házelnök amúgy nem klasszikus értelemben vett közigazgatási szervek. Érdekes módon egyébként maguk az alperesek sem vitatták, hogy közigazgatási pert lehetne indítani ellenük, ennek ellenére a másodfokú bíróság is ugyanarra jutott, mint az első: hogy nem lehet.

Miért dobta vissza a másodfok a keresetünket?

Bár a másodfokú bíróság elismeri, hogy a jogalkotó kiszélesítette a közigazgatási szervek fogalmát, összességében mégis arra jutott, hogy Kövér László és az Országgyűlés Hivatala akkor sem közigazgatási szervek, a tevékenységüket nem a közigazgatási jog, hanem az alkotmányjog szabályozza, és így az általuk meghozott általános rendelkezések és egyedi döntések sem számítanak közigazgatási cselekménynek.  

– érvel a Fővárosi Törvényszék, amely így az elsőfokú döntést helybenhagyva azt mondta ki: az ügyben nem lehet közigazgatási pert indítani. (Érdemes egyébként megjegyezni, hogy a keresetünk beadását követő törvénymódosítás a közigazgatási cselekmény fogalmát is szűkítette, de mivel a per már korábban megindult, így arra a korábban hatályos törvényszöveget kell alkalmazni.)

Az Azonnali nem ért egyet a Fővárosi Törvényszék szűkítő értelmezésével, így – mivel további fellebbezés már nem lehetséges –

Egyelőre mindez tehát csak arról szól, hogy a tényleges per elkezdődhessen, és egyáltalán érdemi érveinkről is szó legyen abban a kérdésben, hogy mi az a határ, ameddig az újságírók parlamenti munkáját a házelnök jogszerűen korlátozhatja.

NYITÓKÉP: Pintér Bence / Azonnali