+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2020. március 31. kedd, 15:08
A Fővárosi Törvényszék szerint sem közigazgatási jogvita az, hogy Kövér László ellehetetlenítheti-e az újságírók munkáját a parlamentben, vagy sem, úgyhogy továbbra sem tudunk bíróság előtt az ügy érdeméről vitatkozni. Nem hagyjuk annyiban, felülvizsgálatot kérünk a Kúrián.

A koronavírus-járvány miatt meghozott ítélkezési szünetben sem állnak le teljesen a bíróságok, hiszen a tárgyalás nélkül, amúgy is csak iratok alapján meghozandó – jellemzően eljárási jellegű – döntéseket továbbra is meghozzák. Ez történt az Azonnali által az Országgyűlés Hivatala, valamint a házelnök Kövér László ellen indított közigazgatási perben is, ami jelenleg ott tart, hogy

 

nem tudjuk a bíróság előtt az érdemi vitát megkezdeni arról, hogy Kövér Lászlónak szabad-e egy apró karámba, illetve egy félreeső folyosóra száműznie az újságírókat a parlamentben,

 

ugyanis egyelőre arról vitatkozunk, hogy lehet-e ilyesmi miatt egyáltalán közigazgatási pert indítani. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság után most másodfokon a Fővárosi Törvényszék is azt mondta erre, hogy nem. 

 

Mi is ez az egész?

 

Tavaly október óta új szabályok vannak a parlamentben, amelyek szerint még az eddigi, kb. 6-7 méteres sajtófolyosón sem forgathatnak az újságírók. Ehelyett az új sajtófolyosó egy olyan félreeső helyre került át, ahol politikusok normális esetben soha nem járnak (meg más se nagyon), illetve egy 2-3 négyzetméteres elkordonozott részt jelöltek még ki az újságíróknak a kupolateremben. Ezen felül nemcsak a videózást, de a hangfelvételkészítést, vagyis a parlamentben felvett spontán interjúkészítést is extrém módon megnehezítik az új szabályok, ebben a videóban be is mutattuk, hogyan:

 

 

Bár az új szabályok lehetőséget adtak arra, hogy az Országgyűlés Hivatalának engedélye alapján máshol is lehessen forgatni a parlamentben, az Azonnali ezt meg is próbálta, azonban több engedélykérelmünket is elutasították. Ezután döntöttünk úgy, hogy pert indítunk. 

 

keresetünkben azzal érveltünk, hogy ez nemcsak az alkotmánnyal és az Országgyűlésről szóló törvénnyel ellentétes, de a sajtó- és médiatörvényekkel is, amely a közönség tájékozódáshoz való jogát és a média tájékoztatási kötelezettségét rögzíti.

 

A per formája közigazgatási per (ilyen attól függetlenül már régóta létezik, hogy a különálló közigazgatási bírósági rendszert mégsem vezetik be), méghozzá azért, mert egy állami közhatalmi szerv minket érintő döntését támadjuk: 

 

a perben azt akarjuk elérni, hogy a házelnöki rendelkezést és az az alapján kiadott, felvételkészítési engedélykérést elutasító döntéseket helyezze hatályon kívül a bíróság.

 

Miután a keresetünket beadtuk, gyorsan módosította is a parlament a közigazgatási perrendtartást, hogy megnehezítse, hogy az ember mindenféle állami szerveket (nem csak a házelnökre, de mondjuk egyetemekre, vagy bármilyen, állami fenntartású intézményre lehet itt gondolni) bepereljen. A mi perünkre még a régi, megengedőbb szabályok az irányadók, azonban ezek alapján is arra jutott még decemberben az elsőfokon eljáró Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, hogy emiatt nem lehet közigazgatási pert indítani – érdemben az ügyet nem is vizsgálták, egyszerűen visszautasították a keresetet.

 

Ezt a visszautasító végzést persze megfellebbeztük, így került az ügy a Fővárosi Törvényszék elé, amely azonban helyben hagyta az elsőfokú döntést, vagyis szintén azt mondta ki: a házelnöki rendelkezés és az az alapján meghozott egyedi döntések (miszerint nem kapunk engedélyt a parlament más helyszínein a forgatásra) nem képezhetik közigazgatási jogvita tárgyát.

 

Mi? Akkor most egyáltalán nem lehet beperelni Kövér Lászlót?

 

Érdemes leszögezni, hogy itt nem arról van szó, hogy a házelnököt egyáltalán ne lehetne elvileg sem beperelni, mondjuk akkor sem ha például megszeg egy szerződést, vagy kárt okoz valakinek (ezek polgári perek lennének), hanem arról, hogy

 

a bíróság szerint nem közigazgatási perben kell azt eldönteni, hogy jogszerű-e, ha a házelnök az újságírók mozgásterét a parlamentben aránytalanul korlátozza.

 

Szerintünk meg igen. Az első visszautasító döntés ellen beadott fellebbezésünkben azzal érveltünk, hogy – az egyébként a Fidesz-többség által elfogadott, és 2017-ben hatályba lépett – új közigazgatási perrendtartás szerint a klasszikus közigazgatási szerveken (mint mondjuk a NAV, az építési hatóság vagy egy település jegyzője) kívül közigazgatási szerveknek tekint olyan intézményeket vagy személyeket is, amelyek egyedi ügyben az emberre kötelező döntést (jogi nyelven közigazgatási cselekményt) hozhatnak.

 

A konkrét esetben pont erről van szó – érvelt a fellebbezésben az Azonnalit a perben képviselő Schiffer András – hiszen az országgyűlési törvény a házelnököt feljogosítja arra, hogy engedélyezze a parlament területére való belépést, sőt, Kövér László ezt a hatáskörét delegálhatja is. Most is ezt tette, hiszen hozott egy általános házelnöki rendelkezést, és az alapján már nem ő, hanem az Országgyűlés Hivatala adja ki vagy tagadja meg az engedélyeket az újságíróktól.

 

Vagyis ez szerintünk pontosan az, amit a jogi nyelvben közigazgatási cselekménynek neveznek, még akkor is, ha az Országgyűlés Hivatala és maga a házelnök amúgy nem klasszikus értelemben vett közigazgatási szervek. Érdekes módon egyébként maguk az alperesek sem vitatták, hogy közigazgatási pert lehetne indítani ellenük, ennek ellenére a másodfokú bíróság is ugyanarra jutott, mint az első: hogy nem lehet.

 

Miért dobta vissza a másodfok a keresetünket?

 

Bár a másodfokú bíróság elismeri, hogy a jogalkotó kiszélesítette a közigazgatási szervek fogalmát, összességében mégis arra jutott, hogy Kövér László és az Országgyűlés Hivatala akkor sem közigazgatási szervek, a tevékenységüket nem a közigazgatási jog, hanem az alkotmányjog szabályozza, és így az általuk meghozott általános rendelkezések és egyedi döntések sem számítanak közigazgatási cselekménynek.  

 

Márpedig ez a három dolog együtt kell ahhoz, hogy közigazgatási pert lehessen az ügyben indítani

 

– érvel a Fővárosi Törvényszék, amely így az elsőfokú döntést helybenhagyva azt mondta ki: az ügyben nem lehet közigazgatási pert indítani. (Érdemes egyébként megjegyezni, hogy a keresetünk beadását követő törvénymódosítás a közigazgatási cselekmény fogalmát is szűkítette, de mivel a per már korábban megindult, így arra a korábban hatályos törvényszöveget kell alkalmazni.)

 

Az Azonnali nem ért egyet a Fővárosi Törvényszék szűkítő értelmezésével, így – mivel további fellebbezés már nem lehetséges –

 

a végzés ellen felülvizsgálati kérelemmel fogunk fordulni a Kúriához.

 

Egyelőre mindez tehát csak arról szól, hogy a tényleges per elkezdődhessen, és egyáltalán érdemi érveinkről is szó legyen abban a kérdésben, hogy mi az a határ, ameddig az újságírók parlamenti munkáját a házelnök jogszerűen korlátozhatja.

 

NYITÓKÉP: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Drasztikusan megnőtt a darázsfészkek száma Franciaországban, azért is, mert a karantén alatt az emberek nem pusztították el a fészkeiket.

A Smer korábbi miniszterelnöke, Peter Pellegrini bejelentette: megvan az elegendő aláírás, így megkezdik az új pártjának, a Hlas-SD-nek a bejegyzését. De mi a célja az új párttal?

Guttenbergnek 2011-ben kellett lemondania, mert kiderült: jogi doktori dolgozatának jelentős része plágium. Azóta egy brit egyetemen doktorit szerzett megint.

Illetve az „udvarias embereknek”, ahogyan a köznyelvben a Krímet is megszálló, felségjelzés nélküli csapatokat is hívták.

Bármennyire is meglepően hangzik ez így elsőre, évtizedes vízitúrás tapasztalatokra épül!

2022-ben minden egyéni körzetben közös jelöltet akarnak állítani, országosan pedig egyetlen közös programmal vágnának neki a választásoknak.

Az IT-szektor emigrációval fenyeget, ha tovább folytatódik az erőszak, de már az orvosok is beálltak tüntetni. Mutatjuk, mi történt éjjel Belaruszban.

A hét kérdése

Nem csak a Balatonnál magasabbak a szokottnál az árak, a horvát sajtó a dalmáciai árakon háborog. Szavazz: te fizetnél 1000 forintot érte?

Azért ide elnéznénk

Láttál már hullócsillagot? És mikroszkópon át? Vagy fogtad már kézbe az anyagát? Most kipróbálhatod mindezt a Svábhegyi Csillagvizsgálóban augusztus 11-e és 13-a között.

Végre minden kiderül,
amit csak Budapest legelegánsabb sugárútjáról tudni lehet, avagy séta az Andrássy úton az Oktogontól a Ligetig augusztus 15-én.

Ingyenes fesztivál
borokkal és ételekkel
Egerben az Érsekkertnél augusztus 20-23. között.

Hogyan telnek egy állatkert lakóinak éjszakái? Kiderül Pécsett augusztus 28-29. között!

Nézd meg az esti fényeket a libegőről! Budapesttől kezdve Eplényen át egészen Sástóig összesen hat helyszínen
várnak augusztus 29-én.

Ezt is szerettétek

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Mi lesz a jogállamisághoz kötött kifizetésekkel? Jó-e nekünk az EU által közösen vállalt hitel? Akkor most győzött Orbán Brüsszelben az EU-csúcson, vagy lebőgött?

Kulturáltabb szórakozónegyeddé válik-e a Belső-Erzsébetváros, vagy valóban keresztet lehet vetni az ottani éjszakai életre? Riport és interjúk a bulinegyedből. Podcast!

Miért tüntetnek a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói és oktatói? Mit mond a megválasztott, de a kormány által kinevezett rektor? És a politika? Körbejártuk.

Vajon a francia helyhatósági választásokon meglepő győzelmeket arató zöldeket meddig repítheti a siker?

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Twitter megosztás Google+ megosztás