+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2020. március 31. kedd, 15:08
A Fővárosi Törvényszék szerint sem közigazgatási jogvita az, hogy Kövér László ellehetetlenítheti-e az újságírók munkáját a parlamentben, vagy sem, úgyhogy továbbra sem tudunk bíróság előtt az ügy érdeméről vitatkozni. Nem hagyjuk annyiban, felülvizsgálatot kérünk a Kúrián.

A koronavírus-járvány miatt meghozott ítélkezési szünetben sem állnak le teljesen a bíróságok, hiszen a tárgyalás nélkül, amúgy is csak iratok alapján meghozandó – jellemzően eljárási jellegű – döntéseket továbbra is meghozzák. Ez történt az Azonnali által az Országgyűlés Hivatala, valamint a házelnök Kövér László ellen indított közigazgatási perben is, ami jelenleg ott tart, hogy

 

nem tudjuk a bíróság előtt az érdemi vitát megkezdeni arról, hogy Kövér Lászlónak szabad-e egy apró karámba, illetve egy félreeső folyosóra száműznie az újságírókat a parlamentben,

 

ugyanis egyelőre arról vitatkozunk, hogy lehet-e ilyesmi miatt egyáltalán közigazgatási pert indítani. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság után most másodfokon a Fővárosi Törvényszék is azt mondta erre, hogy nem. 

 

Mi is ez az egész?

 

Tavaly október óta új szabályok vannak a parlamentben, amelyek szerint még az eddigi, kb. 6-7 méteres sajtófolyosón sem forgathatnak az újságírók. Ehelyett az új sajtófolyosó egy olyan félreeső helyre került át, ahol politikusok normális esetben soha nem járnak (meg más se nagyon), illetve egy 2-3 négyzetméteres elkordonozott részt jelöltek még ki az újságíróknak a kupolateremben. Ezen felül nemcsak a videózást, de a hangfelvételkészítést, vagyis a parlamentben felvett spontán interjúkészítést is extrém módon megnehezítik az új szabályok, ebben a videóban be is mutattuk, hogyan:

 

 

Bár az új szabályok lehetőséget adtak arra, hogy az Országgyűlés Hivatalának engedélye alapján máshol is lehessen forgatni a parlamentben, az Azonnali ezt meg is próbálta, azonban több engedélykérelmünket is elutasították. Ezután döntöttünk úgy, hogy pert indítunk. 

 

keresetünkben azzal érveltünk, hogy ez nemcsak az alkotmánnyal és az Országgyűlésről szóló törvénnyel ellentétes, de a sajtó- és médiatörvényekkel is, amely a közönség tájékozódáshoz való jogát és a média tájékoztatási kötelezettségét rögzíti.

 

A per formája közigazgatási per (ilyen attól függetlenül már régóta létezik, hogy a különálló közigazgatási bírósági rendszert mégsem vezetik be), méghozzá azért, mert egy állami közhatalmi szerv minket érintő döntését támadjuk: 

 

a perben azt akarjuk elérni, hogy a házelnöki rendelkezést és az az alapján kiadott, felvételkészítési engedélykérést elutasító döntéseket helyezze hatályon kívül a bíróság.

 

Miután a keresetünket beadtuk, gyorsan módosította is a parlament a közigazgatási perrendtartást, hogy megnehezítse, hogy az ember mindenféle állami szerveket (nem csak a házelnökre, de mondjuk egyetemekre, vagy bármilyen, állami fenntartású intézményre lehet itt gondolni) bepereljen. A mi perünkre még a régi, megengedőbb szabályok az irányadók, azonban ezek alapján is arra jutott még decemberben az elsőfokon eljáró Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, hogy emiatt nem lehet közigazgatási pert indítani – érdemben az ügyet nem is vizsgálták, egyszerűen visszautasították a keresetet.

 

Ezt a visszautasító végzést persze megfellebbeztük, így került az ügy a Fővárosi Törvényszék elé, amely azonban helyben hagyta az elsőfokú döntést, vagyis szintén azt mondta ki: a házelnöki rendelkezés és az az alapján meghozott egyedi döntések (miszerint nem kapunk engedélyt a parlament más helyszínein a forgatásra) nem képezhetik közigazgatási jogvita tárgyát.

 

Mi? Akkor most egyáltalán nem lehet beperelni Kövér Lászlót?

 

Érdemes leszögezni, hogy itt nem arról van szó, hogy a házelnököt egyáltalán ne lehetne elvileg sem beperelni, mondjuk akkor sem ha például megszeg egy szerződést, vagy kárt okoz valakinek (ezek polgári perek lennének), hanem arról, hogy

 

a bíróság szerint nem közigazgatási perben kell azt eldönteni, hogy jogszerű-e, ha a házelnök az újságírók mozgásterét a parlamentben aránytalanul korlátozza.

 

Szerintünk meg igen. Az első visszautasító döntés ellen beadott fellebbezésünkben azzal érveltünk, hogy – az egyébként a Fidesz-többség által elfogadott, és 2017-ben hatályba lépett – új közigazgatási perrendtartás szerint a klasszikus közigazgatási szerveken (mint mondjuk a NAV, az építési hatóság vagy egy település jegyzője) kívül közigazgatási szerveknek tekint olyan intézményeket vagy személyeket is, amelyek egyedi ügyben az emberre kötelező döntést (jogi nyelven közigazgatási cselekményt) hozhatnak.

 

A konkrét esetben pont erről van szó – érvelt a fellebbezésben az Azonnalit a perben képviselő Schiffer András – hiszen az országgyűlési törvény a házelnököt feljogosítja arra, hogy engedélyezze a parlament területére való belépést, sőt, Kövér László ezt a hatáskörét delegálhatja is. Most is ezt tette, hiszen hozott egy általános házelnöki rendelkezést, és az alapján már nem ő, hanem az Országgyűlés Hivatala adja ki vagy tagadja meg az engedélyeket az újságíróktól.

 

Vagyis ez szerintünk pontosan az, amit a jogi nyelvben közigazgatási cselekménynek neveznek, még akkor is, ha az Országgyűlés Hivatala és maga a házelnök amúgy nem klasszikus értelemben vett közigazgatási szervek. Érdekes módon egyébként maguk az alperesek sem vitatták, hogy közigazgatási pert lehetne indítani ellenük, ennek ellenére a másodfokú bíróság is ugyanarra jutott, mint az első: hogy nem lehet.

 

Miért dobta vissza a másodfok a keresetünket?

 

Bár a másodfokú bíróság elismeri, hogy a jogalkotó kiszélesítette a közigazgatási szervek fogalmát, összességében mégis arra jutott, hogy Kövér László és az Országgyűlés Hivatala akkor sem közigazgatási szervek, a tevékenységüket nem a közigazgatási jog, hanem az alkotmányjog szabályozza, és így az általuk meghozott általános rendelkezések és egyedi döntések sem számítanak közigazgatási cselekménynek.  

 

Márpedig ez a három dolog együtt kell ahhoz, hogy közigazgatási pert lehessen az ügyben indítani

 

– érvel a Fővárosi Törvényszék, amely így az elsőfokú döntést helybenhagyva azt mondta ki: az ügyben nem lehet közigazgatási pert indítani. (Érdemes egyébként megjegyezni, hogy a keresetünk beadását követő törvénymódosítás a közigazgatási cselekmény fogalmát is szűkítette, de mivel a per már korábban megindult, így arra a korábban hatályos törvényszöveget kell alkalmazni.)

 

Az Azonnali nem ért egyet a Fővárosi Törvényszék szűkítő értelmezésével, így – mivel további fellebbezés már nem lehetséges –

 

a végzés ellen felülvizsgálati kérelemmel fogunk fordulni a Kúriához.

 

Egyelőre mindez tehát csak arról szól, hogy a tényleges per elkezdődhessen, és egyáltalán érdemi érveinkről is szó legyen abban a kérdésben, hogy mi az a határ, ameddig az újságírók parlamenti munkáját a házelnök jogszerűen korlátozhatja.

 

NYITÓKÉP: Pintér Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Egész Európában egyedülálló módon korlátozásokkal engedik vissza a nézőket hétvégén a magyar stadionokba, így összejött az, amiről élő ember nem hitte, hogy összejöhet!

Mármint azután, hogy a felek közös menetrendben állapodtak meg az ukrán nyelvtörvény miatt kialakult konfliktus rendezésére.

A 21. kerületi önkormányzat szerint míg a kormány a világ egyik leghatékonyabb védekezését mutatta fel a koronavírussal szemben, addig Karácsony politikája olyannyira diktatórikus, hogy az még Demszky idején is elképzelhetetlen volt.

Könnyen lehet, hogy a kívánt spórolás helyett az egész egy felesleges ráfizetés lesz. Elmagyarázzuk, hogy miért.

Miért fontos, hogy kié ez a pozíció? Elmondjuk ezt is.

A miniszterelnök nincs oda a 750 milliárd eurós uniós mentőcsomag ötletétől se, a közös hiteltől „berzenkedik”, a pénzek elosztása szerinte „abszurd és perverz”.

Noha a horvát belügyminisztérium továbbra se engedélyezné a tengerparti városnak a magyar időkben használt trikolórt, a baloldali többségű közgyűlés egy trükkel megkerülte Zágrábot.

A hét kérdése

Hiába vagyunk EU-tagok, a járvány előtti határforgalmat először nem valamelyik uniós szomszéddal, hanem a nem EU-tag Szerbiával állítottuk vissza. Mi ennek az oka? Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Június 2-án, a Magyar Szociológiai Társaság által szervezett, online beszélgetésen szakértők próbálják feltárni a vidék-város közti, sokrétű egyenlőtlenség hátterét.

A Republikon Intézet június 2-i, online konferenciáján, ha nem is élőben, csak az otthoni kamerák előtt, de leül egymással vitázni a Fidesz és az ellenzék.

Még ha online is, de június 5. és 6. között a Rosalia borfesztivál keretében lesznek élő interjúk borászokkal, művészekkel és a gasztronómia képviselőivel.

Saját kézzel lehet levendulát szedni a kevélyhelyi levendulamezőn. Aki kipróbálná, június 5. és 14. között teheti
meg Pilisborosjenő mellett!

DrMáriás festményeit Győrfi Pálról, a nyugalomhipnózis nagymesteréről, vagy Müller Cecíliáról, Baby Yoda megmentőjéről június 6-tól nézheted meg Szentendrén.

Ezt is szerettétek

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Fogadják el a munkavállalók, hogy a közelgő válság miatt komoly áldozatokat kell hozniuk az állásukért – legalábbis az Iparkamara elnöke, Parragh László szerint. De mit szólnak ehhez a szakszervezetek?

Sok felvidéki városba a magyar polgármesterek hívták be a megszálló csehszlovák katonákat. Itt a Trianon 100 podcast harmadik része.

És a koronavírus-járvány, vagy az azt követő válság kezelése lehet majd a 2022-es kampány fő témája? Böcskei Balázs és Mráz Ágoston Sámuel a Helyzetben!

Hogyan élik meg a koronavírus-járványt a különböző generációk? Kiknek a legnehezebb most, és miért jött elő a nyugdíjasbashing?

Twitter megosztás Google+ megosztás