+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2019. november 11. hétfő, 15:36
Kövér László sem rendelkezhet akármiről, őt is köti az országgyűlési törvény: amely többek között kimondja, hogy a házelnöki rendelkezések sem zárhatják ki sem az Országgyűlés ülésének nyilvánosságát, sem a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit. Szerintünk az újságírókat korlátozó új szabályok pontosan ezt teszik, úgyhogy bepereltük az Országgyűlés Hivatalát és magát Kövér Lászlót is.

Az októberben elkezdődött őszi parlamenti ülésszak kezdete alkalmából Kövér László házelnök az eddigieknél is szigorúbb szabályokkal kedveskedett az újságíróknak, akik megpróbálnák végezni a munkájukat, és tájékoztatni az olvasókat a parlamenti munkáról, a parlamenti képviselők véleményéről. 

 

Már eddig is csak egy rövid folyosószakaszon lehetett kamerával és mikrofonnal megszólítani az elhaladó politikusokat, de legalább a többi folyosón kamera nélkül lehetett nyilatkozatot kérni, és nem volt tilos ezt hangfelvételként rögzíteni. Ehhez képest az új szabályok – a sajtótájékoztató esetén kívül – a kamerázást egy eldugott, sötét folyosóra száműzték, amely teljesen kívül esik az ülésterembe igyekvő politikusok útvonalán. Ezen kívül a forma kedvéért egy kis területet körbekordonoztak a kupolaterem sarkában, ahonnan legfeljebb odakiabálni lehet az elsiető képviselőknek, és messziről levideózni őket, ráadásul egy csomó, tágan megfogalmazott kifogás – például az emberi méltóságuk sértése, vagy a munkavégzésük akadályozása – mögé is bújhatnak azok a képviselők, akik, ha valami csoda folytán olyan helyre is tévedtek, ahol szabad felvételt készíteni, mégsem akarnak nehéz kérdésekre válaszolni. (A korlátozásokat részletesen ebben a cikkben szedtük össze.)

 

Az Azonnalin videóban is demonstráltuk nektek, hogy mindez mit jelent a gyakorlatban:

 

 

De mit lehet tenni?

 

Az új, szigorított szabályokban is van egy kiskapu, ugyanis a parlament sajtóirodájától lehet külön engedélyt kérni az olyan helyeken való felvételkészítésre, ahol amúgy nem szabadna videózni. Tettünk egy próbát, és megírtuk a sajtóirodának a tapasztalatainkat, és azt, hogy az új szabályok miatt előállt helyzetben kollégáink nem tudják a munkájukat végezni (azaz a közvéleményt tájékoztatni a parlamenti döntéshozatal aktuális kérdéseiről, a képviselők véleményéről politikailag releváns ügyekben).

 

Mindez alapján nem sokat kértünk csak azt: hadd videózzunk ott, ahol eddig is lehetett, az eddigi – legfeljebb kb. 6-7 méter hosszú – sajtófolyosón, és hadd készítsünk hangfelvételt a parlamenti üléstermet övező folyosókon tett politikusi nyilatkozatokról.

 

A sajtóiroda mindkét kérésünket elutasította. Bővebb indokolást nem fűztek hozzá, pusztán azt írták, hogy csak az érvényben lévő szabályzat alapján biztosítanak sajtóbelépőt.

 

Nem maradt hát más lehetőség, mint a bírósághoz fordulás.

 

Az Országgyűlés Hivatalát és Kövér Lászlót is bepereltük

 

Az Azonnali az Országgyűlés Hivatala mint I. rendű alperes és Kövér László házelnök mint II. rendű alperes ellen is keresetet indított a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon. A perben Schiffer András ügyvéd (mellesleg volt LMP-s parlamenti képviselő) képvisel minket. A keresetben a sajtóirodának az engedélykérelmet elutasító döntéseit támadjuk, és az új házelnöki rendelkezést, ami alapján ezek az elutasító döntések születtek.

 

A házelnöki rendelkezés egyébként – bár általános jellegű szabály – nem minősül jogszabálynak, viszont ettől még meg kell felelnie a „gránitszilárd” alkotmánynak, amelyben szerencsére még mindig benne van a sajtószabadság, és persze a törvényi követelményeknek is. Mindenekelőtt az Országgyűlésről szóló törvény előírásainak, amely egyrészt ugyan lehetővé teszi a házelnöknek, hogy rendelkezésben meghatározza az Országgyűlés épületébe belépés és az ott tartózkodás rendjét, de azt is kimondja, hogy „a házelnök nem állapíthat meg olyan rendelkezést, amely az Országgyűlés ülésének nyilvánosságát, a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit kizárná”.

 

Márpedig Kövér új szabályzata pontosan ezt teszi: gyakorlatilag kizárja a szabad tájékoztatás feltételeit.

 

Ráadásul a médiaszolgáltatókat – ha maguktól netán nem törekednének erre – a médiatörvény kifejezetten kötelezi is arra, hogy a közérdeklődésre számot tartó ügyekről kiegyensúlyozottan tájékoztassanak. Ennek a követelménynek nagyjából lehetetlen megfelelni, ha egy, az ülésteremtől távol eső kietlen folyosóra száműzik az embert.

 

De hogy ne csak magunkat sirassuk: nektek, olvasóknak is jogotok van a tájékozódáshoz és a tájékoztatáshoz, ami szintén sérül, ha az újságírókat ellehetetlenítik abban, hogy a parlamenti képviselőket a munkahelyükön közügyekben kérdezzék.

 

Mivel a demokratikus közvélemény kialakulásának első számú feltétele a legfőbb népképviseleti szerv, az Országgyűlés munkájának nyomon követése, médiaszolgáltatások útján való ellenőrzése, így az új házelnöki rendelkezés és az az alapján kiadott egyedi döntések az Alaptörvényt, a médiatörvényt és az országgyűlési törvényt is sértik – érvelünk a keresetben, amit hétfőn adtunk be a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz.

 

A per fejleményeiről természetesen folyamatosan beszámolunk majd az Azonnalin.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Legalábbis annál, mint amit eredetileg beismertek: a statisztikai hivatal teljesen új adatokat közöl erről a most kiadott jelentésében.

A tömeg az elhallgatott járványhelyzettel, a rossz egészségüggyel és az autoriter politikával elégedetlen; széljobbosok viszont újságírókra támadtak.

Aleksandar Vučić szerb elnök pedig úgy reagált a tüntetésekre: ha az ellenzék változást akar, akkor vagy nyerjék meg a választásokat vagy öljék meg őt.

Belgrádban folytatódnak a rendszerellenes tiltakozások: a tüntetők „a vírus és a rezsim áldozataiért“ imádkoznak.

Az EU nem egy bankautomata olyan tagállamok számára, akik figyelmen kívül hagyják az alapvető szabályokat, írták a néppárti EP-képviselők.

A fából készült alkotást július 4-én, az amerikai függetlenség napján gyújtották fel.

A jobbközép Andrej Plenković annyira egyértelmű győzelmet aratott, hogy nem szorul rá egyetlen nagyobb pártra se koalíciós partnerként. Csak a kisebbségekre, lényegében.

A hét kérdése

Vége a parlamenti szezonnak, vége a járvány durvábbik részének, és már rendeleti kormányzásra való felhatalmazása sincs Orbánnak, ideje hát megnézni, profitált-e ebből bármelyik párt. Szavazz!

Azért ide elnéznénk

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Három borásztehetség, bor, bogrács, vezetett kóstoló, dűlőtúra. Mád, július 11.

Duda vs. Trzaskowski: a párharcot többek közt Pál Benedek, az Azonnali szerzője is értékeli július 14-én délután!

Az egyik legszebb pincesoron nyit ki a Planina borház július 31-én este. Vigyázat, sokac temperamentum + jó borok!

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás