A parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia csak azt szeretné, hogy valaki más legyen a kormányfő, Robert Fico és Peter Pellegrini exminiszterelnökök viszont népszavazást írnának ki az előrehozott választásról.
Még mindig befizethetik az elmaradt hathavi tb-tartozást azok, akiknek emiatt elvileg február 12-től már az életmentő beavatkozásokért is fizetniük kéne, derült ki Tállai András parlamenti válaszából.
Előtte a román hatóságok „régészeti szempontból érdektelen” térséggé nyilvánították a területet.
Szerinte az EU-nak végre fel kéne ismernie, kik az ellenfelei és kik a szövetségesei. Az Orbánnal szemben gyenge EU-politikáért részben a német ipari lobbit teszi felelőssé.
Politikusokhoz köthető szervezetek és teljes médiacsalád működik magyar állami pénzből, és jut pénz a DAC focicsapatnak is.
Andrzej Duda elnök puhatolózó tárgyalásokat kezdett a Sinopharm beszerzéséről, mert nem jön elég vakcina az EU-ból.
A két uniós tagállam már a héten tárgyalni fog az oltási kampányban sikeres Izraellel egy vakcinagyártási együttműködésről.
Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Miért érdemes bízni a technológiában? Podcast!
A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!
Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!
Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.
Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!
Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.
Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.
Az Európai Parlament pénteken hivatalosan is
miután korábban a spanyol legfelsőbb bíróság erre vonatkozó kérelmet adott be az EP-nek – tudósít az Euractiv.
Érvényes mentelmi jog: vagy mégsem?
Mint arról az Azonnali már tavaly decemberben beszámolt, hosszas jogi huzavona után Puigdemontnak és Comínnak az Európai Bíróság egy akkori ítéletét követően engedélyezték, hogy felvegyék az európai parlamenti mandátumukat, és ezzel mentelmi jogot nyerjenek. A két függetlenségpárti katalán harmadik társa, a zendülés és hűtlen kezelés miatt tizenhárom éves börtönbüntetését töltő volt alelnök Oriol Junquerast viszont nem engedték ki a börtönből, hogy felvegye mandátumát.
Junqueras, Puigdemont és Comín a tavaly májusi EP-választáson úgy nyertek mandátumot a Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) valamint az Együtt Katalóniáért (JxCat) függetlenségpárti szervezetek színeiben, hogy a 2017-es katalán függetlenségi népszavazás megszervezése, valamint azt követően a függetlenség kikiáltása miatt hazájukban már eljárás folyt ellenük zendülés vádjával.
És míg Puigdemont és Comín elhagyták Spanyolországot, Junqueras maradt: ő májusban, megválasztása pillanatában még előzetes letartóztatásban ült,
Puigdemont és Comín sem jöhettek haza a kötelező eskütételre, hiszen rájuk letartóztatás várt volna, ezért a katalánok az Európai Bírósághoz fordultak, hogy az eskütétel hiányában is felvehessék az EP-mandátumukat.
Az Európai Bíróság végül tavaly decemberben mondta ki, hogy a képviselők mentelmi joga az EP-választás eredményeinek véglegesítését követően érvényes, valamint szükségtelennek ítélte meg a spanyol alkotmányra való eskütételt. Ezt követően az EP feloldotta azt a tilalmat, amely szerint a katalán függetlenségpártiak ne léphettek volna be az épületbe – Puigdemont és Comín így besétáltak és átvették képviselői belépőkártyáikat, és az ezen a héten tartott januári strasbourgi plenáris ülésen már ott is ültek.
A plenárison dőlhet el Puigdemonték sorsa
A spanyol legfelsőbb bíróság azonban bekeményített. Junquerast még annak ellenére sem engedték el, hogy az Európai Bíróság kimondta: őt fogvatartani csak akkor lehet, ha felfüggesztik az EP-beli mentelmi jogát – ez pedig egyelőre nem történt meg.
Az előzetesben ülő Junqueras – gyakorlatilag nem érvényesülő, de az Európai Bíróság ítéletete szerint jogilag létező – mentelmi jogáról nincs szó az indítványban.
Ezt követően az EP jogi szakbizottsága (JURI) fogja zárt ajtók mögött megvizsgálni az ügyet, majd egy nem kötelező érvényű ajánlást hoz a mentelmi jog felfüggesztése, vagy épp annak megtartása mellett érvelve. Ezt követően az EP-képviselők egyszerű többséggel döntenek az ajánlásról, ugyanakkor nem valószínű, hogy a plenárison szembemennének a szakbizottság akaratával: az előző Parlament öt éve alatt ötven ilyen ajánlás született, a plenárison azonban ezek közül csupán négyet utasítottak el.
A jobboldal Spanyolország elárulásától fél
Persze könnyen lehet, hogy az ügyből politikai kérdést csinálnak az Európai Parlamentben, az egyelőre pedig még ott ülő két katalán függetlenségpárti minden bizonnyal ezen lesz: a strasbourgi épületbe érkező Puigdemont ki is jelentette, „a katalán válság európai szintű ügy, nem pedig belügy”.
– hívta fel a figyelmet a börtönben ülő volt alelnökére Puigdemont, szerinte ugyanis Spanyolország „nem tartja tiszteletben az európai jogállamiságot”, hiszen az Európai Bíróság döntésének sem tett eleget a spanyol legfelsőbb bíróság.
A jobbközép Néppárt egészen máshogy érvel: a spanyol EP-delegációvezetőjük, Dolors Montserrat kijelentette, azon fognak dolgozni, hogy akik elmenekültek az igazságszolgáltatás elől, elveszítsék mentelmi jogukat. Montserrat állítása szerint már minden pártcsaláddal kapcsolatban van, hogy biztosan megnyerjék az ügyben tartandó plenáris szavazást. A jobbliberális egységpárti Ciudadanos szerint pedig csak a prelűdjét éljük egy sokkal hosszabb folyamatnak, melynek végén Puigdemont és Comín a spanyol igazságszolgálatatás elé kerülnek mentelmi joguk felfüggesztése után.
A spanyol szocialista kormánypárt képviselői már nem voltak ilyen hangosak, nem csoda, hiszen az új szocialista kormány pont a katalán függetlenségpárti ERC (melynek mellesleg a börtönben ülő Junqueras az elnöke) tartózkodó szavazatainak köszönhetően ment át a madridi alsóházon. A jobboldal emiatt attól fél, hogy
BORÍTÓKÉP: Carles Puigdemont (b) és Toni Comín (j) egy, Oriol Junqueras kiszabadítását követelő táblát tartanak a magasba Strasbourgban, 2020. január 13-án / Európai Parlament
A parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia csak azt szeretné, hogy valaki más legyen a kormányfő, Robert Fico és Peter Pellegrini exminiszterelnökök viszont népszavazást írnának ki az előrehozott választásról.
Még mindig befizethetik az elmaradt hathavi tb-tartozást azok, akiknek emiatt elvileg február 12-től már az életmentő beavatkozásokért is fizetniük kéne, derült ki Tállai András parlamenti válaszából.
Előtte a román hatóságok „régészeti szempontból érdektelen” térséggé nyilvánították a területet.
Szerinte az EU-nak végre fel kéne ismernie, kik az ellenfelei és kik a szövetségesei. Az Orbánnal szemben gyenge EU-politikáért részben a német ipari lobbit teszi felelőssé.
Politikusokhoz köthető szervezetek és teljes médiacsalád működik magyar állami pénzből, és jut pénz a DAC focicsapatnak is.
Andrzej Duda elnök puhatolózó tárgyalásokat kezdett a Sinopharm beszerzéséről, mert nem jön elég vakcina az EU-ból.
A két uniós tagállam már a héten tárgyalni fog az oltási kampányban sikeres Izraellel egy vakcinagyártási együttműködésről.
Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!
Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!
Miért érdemes bízni a technológiában? Podcast!
A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!
Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!
Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.
Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!
Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.
Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.