+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. január 23. csütörtök, 10:13
További gesztusokat tenne a spanyol kormány a katalánok felé. Nem véletlenül, hiszen tőlük függ a parlamenti többség.

Újabb gesztusokat készül tenni a katalán függetlenségpárti politikusok felé Spanyolország új, baloldali kormánya – Pedro Sánchez kabinetje ugyanis nyitott a spanyol büntető törvénykönyv (Btk.) reformjára, úgy, hogy abban a lázadás és zendülés miatt kiszabható büntetéseket lényegesen lerövidítsék, számol be az Euractiv.

 

A jogi megoldás nem ment, politikai út kell

 

Mindez spanyol politológusok szerint többek között a katalán függetlenségpárti politikusoknak kedvezhet, közülük ugyanis sokakat lecsuktak a spanyol alkotmányba ütköző, emiatt betiltott 2017-es katalán függetlenségi népszavazást követően. A leghíresebb közülük a volt alelnök Oriol Junqueras – egyben a függetlenségpárti Katalán Republikánus Baloldal (ERC) elnöke –, akit hűtlen kezelés és zendülés miatt tavaly októberben ítéltek tizenhárom év letöltendő börtönbüntetésre. Mindezt úgy, hogy

 

Junqueras már a tavaly májusi EP-választás óta megválasztott EP-képviselő volt,

 

csak a hatóságok a politikust nem engedték ki az előzetes letartóztatásból, hogy aztán esküt tegyen az alkotmányra, majd Brüsszelben felvehesse mandátumát és így élvezze a mentelmi jogot.

 

Ez nagy port kavart tavaly, hiszen még az Európai Bíróság is kimondta egy tavaly decemberi ítéletében, hogy a mentelmi jog a megválasztott EP-képviselőkre az eredmények véglegesítésétől kezdve automatikusan vonatkozik, és nincs ahhoz kötve, hogy felvették-e már a mandátumukat. Az ítélet ellenére a spanyol legfelsőbb bíróság januárban másképp határozott, és úgy döntött, hogy nem engedik el Junquerast, hogy felvehesse mandátumát – azzal érveltek, hogy ezt a letöltendő börtönbüntetése miatt nem teheti meg.

 

Jogi úton tehát Junqueras ügyét nem sikerült rendezni, ezért most úgy tűnik, politikai megoldás születhet az ügyben: a balközép szocialistákból és a szélsőbalos Podemosból álló spanyol kormánykoalíció ugyanis kisebbségben kormányoz, vagyis a parlamenti szavazásoknál folyamatosan a többi – sokszor regionalista és függetlenségpárti – kispárt jóindulatára és szavazatára kell támaszkodniuk. Ez a kormányalakításról szóló szavazásnál rajzolódott ki a legtisztábban, mikor csupán egy szavazattal ment át a kormány az alsóházban,

 

nem kis részben azért, mert a katalán ERC számos engedményért cserébe tartózkodott azon, és nem szavazott a kormány ellen.

 

Visszamenőlegesen is csökkenne a büntetés

 

Az ERC egyik feltétele az volt, hogy a kormányalakítást követően a kormánykoalíció indítson párbeszédet velük a régió jövőjéről. Ennek elég erős kezdete lenne a javasolt Btk-reform, mely a zendülés és a lázadás miatt kiszabható büntetési tételeket csökkentené: ezt nem igazán lehet másképp értelmezni, mint a katalánok felé tett politikai gesztust.

 

Elemzők szerint amennyiben a reform átmegy a parlamenten, a tavaly októberben a 2017-es függetlenségi népszavazás, és ezt követően a függetlenség kikiáltása miatt elítélt katalán vezetők büntetése jelentősen lecsökkenhet, és akár két éven belül szabadulhatnak a börtönből. Ugyanis bár általános jogi alapelv a visszaható hatályú jogalkotás tilalma, ez alól kivételt képez az, ha a terheltek javára változnak utóbb a jogszabályok. Így tehát

 

ha minden igaz, a börtönben ülő Junqueras is örülhet majd, ha enyhítenek a zendülés miatt kiszabható büntetéseken.

 

Carmen Calvo alelnök egyébként az ügyben azt mondta, a legfelsőbb bíróság tavaly októberi ítéleteit, valamint az ezt követő európai eseményeket látva felismerték, hogy valamit tenni kell és frissíteni kell a Btk-t. Ekkor összesen kilenc katalán függetlenségpártit börtönöztek be, Junquerast pedig tizenhárom éves büntetésen felül további tizenhárom évre még közügyekkel való eltiltással is sújtották.

 

BORÍTÓKÉP: Carles Puigdemont katalán exelnök és egészségügyi minisztere, Toni Comín Junqueras kiszabadítását követelő táblát tartanak fel az EP januári plenáris ülésén / Európai Parlament (2020)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A függetlenként politizáló Bencsik János könyöradománynak tartja azt, és nemet nyomott a kezdeményezésre. Az okokat megkérdeztük tőle!

Az SZFE hallgatói táncoltak és énekeltek, mialatt az Országgyűlés megszavazta egyetemük alapítványi kézbe vonását, a tüntetésen megjelent Karácsony Gergely is. Fotók!

Rögös út vezetett a jobbikos német nemzetiségű politikus, Brenner Koloman parlamenti alelnökké választásáig.
Mutatjuk a részleteket!

Macron veszélyes játékot játszik, hiszen eddigi miniszterelnöke népszerűbb volt, mint ő maga. A friss kormánnyal újragondolhatja magát.

A Kovászna megyei kétezer fős Nagybaconban balkáni hangulat uralkodik: a regnáló polgármesterrel szemben elinduló független jelöltet a polgármester fia fenyegeti, míg a polgármester szerint ellene indult lejáratókampány és igaziból őt fenyegették meg.

Ötszáznál is több óriáscég véli úgy, hogy a Facebook nem tesz eleget a gyűlöletbeszéd terjedése ellen, ezért többé nem költenek pénzt reklámra a közösségi oldalon. A Facebook-alapító Mark Zuckerberg ennek ellenére nem esett kétségbe.

Pár napja az LMP, DK, Jobbik és Fidesz képvviselői szavazták meg a momentumos Balogh Csaba jogköreinek megnyirbálását, most Balogh vette vissza az LMP-s és DK-s alpolgármesterek jogosítványait.

A hét kérdése

Szeptemberig pihenőre megy a parlament, kell is, mert sok minden történt: összegyűjtöttünk 10+1 emlékezetes pillanatot, te pedig szavazhatsz a kedvencedről!

Azért ide elnéznénk

A túrák csütörtökön 16 órakor és vasárnap 14 órakor indulnak, a félórás körbevezetés rövid koncerttel zárul.

A Magyar Asztronautikai Társaság 1994 óta tartó táborát ezúttal online rendezik meg július 9-én. Jelentkezési határidő: július 3.

Hogyan kéne támogatni a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített embereket? A Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség online rendezvénye. Július 9.

Mi köti össze Kozma Lajost, a fényképész házát és Nagy Imrét? Mi volt Karády Katalin Amerikából való hazatérésének titokban tartott feltétele és mi köze ennek a Rózsadombhoz? Kultúrtörténeti séta július 11-én.

Július 30-án újra vitáznak az újságírók: most Pető Péter, a 24.hu, és Békés Márton, a Kommentár főszerkesztője fog „összecsapni” a MagNet Közösségi Házban.

Ezt is szerettétek

A sugárzástól nem kell félnünk, nem úgy a környezeti károktól és a privátszféránk szűkülésétől.

Milyen lehet elindulni egy olyan ország választásán, ahol az egyik ellenzéki vezető szerint „minden kibaszott rossz”?

Donald Trump annyira rosszul kezelte a koronavírus-járványt, hogy azt már a Fox News sem hagyja szó nélkül. Hatással lehetett ez a George Floyd halálát követő tüntetésekre és az elszabaduló indulatokra?

Járvány utáni munkaerőpiaci körkép a Helyzetben.

Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád szerint nem igaz, hogy a székelyek még nem értek meg az önállóságra. Podcast!

Mi áll Klaus Johannis román államelnök magyarellenes kirohanása mögött? Podcast.

Akár az egészségügynek, akár a gazdaságnak akarnak kedvezni a politikusok, katasztrofális következményekbe futnak bele.

Twitter megosztás Google+ megosztás