+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. január 23. csütörtök, 10:13
További gesztusokat tenne a spanyol kormány a katalánok felé. Nem véletlenül, hiszen tőlük függ a parlamenti többség.

Újabb gesztusokat készül tenni a katalán függetlenségpárti politikusok felé Spanyolország új, baloldali kormánya – Pedro Sánchez kabinetje ugyanis nyitott a spanyol büntető törvénykönyv (Btk.) reformjára, úgy, hogy abban a lázadás és zendülés miatt kiszabható büntetéseket lényegesen lerövidítsék, számol be az Euractiv.

 

A jogi megoldás nem ment, politikai út kell

 

Mindez spanyol politológusok szerint többek között a katalán függetlenségpárti politikusoknak kedvezhet, közülük ugyanis sokakat lecsuktak a spanyol alkotmányba ütköző, emiatt betiltott 2017-es katalán függetlenségi népszavazást követően. A leghíresebb közülük a volt alelnök Oriol Junqueras – egyben a függetlenségpárti Katalán Republikánus Baloldal (ERC) elnöke –, akit hűtlen kezelés és zendülés miatt tavaly októberben ítéltek tizenhárom év letöltendő börtönbüntetésre. Mindezt úgy, hogy

 

Junqueras már a tavaly májusi EP-választás óta megválasztott EP-képviselő volt,

 

csak a hatóságok a politikust nem engedték ki az előzetes letartóztatásból, hogy aztán esküt tegyen az alkotmányra, majd Brüsszelben felvehesse mandátumát és így élvezze a mentelmi jogot.

 

Ez nagy port kavart tavaly, hiszen még az Európai Bíróság is kimondta egy tavaly decemberi ítéletében, hogy a mentelmi jog a megválasztott EP-képviselőkre az eredmények véglegesítésétől kezdve automatikusan vonatkozik, és nincs ahhoz kötve, hogy felvették-e már a mandátumukat. Az ítélet ellenére a spanyol legfelsőbb bíróság januárban másképp határozott, és úgy döntött, hogy nem engedik el Junquerast, hogy felvehesse mandátumát – azzal érveltek, hogy ezt a letöltendő börtönbüntetése miatt nem teheti meg.

 

Jogi úton tehát Junqueras ügyét nem sikerült rendezni, ezért most úgy tűnik, politikai megoldás születhet az ügyben: a balközép szocialistákból és a szélsőbalos Podemosból álló spanyol kormánykoalíció ugyanis kisebbségben kormányoz, vagyis a parlamenti szavazásoknál folyamatosan a többi – sokszor regionalista és függetlenségpárti – kispárt jóindulatára és szavazatára kell támaszkodniuk. Ez a kormányalakításról szóló szavazásnál rajzolódott ki a legtisztábban, mikor csupán egy szavazattal ment át a kormány az alsóházban,

 

nem kis részben azért, mert a katalán ERC számos engedményért cserébe tartózkodott azon, és nem szavazott a kormány ellen.

 

Visszamenőlegesen is csökkenne a büntetés

 

Az ERC egyik feltétele az volt, hogy a kormányalakítást követően a kormánykoalíció indítson párbeszédet velük a régió jövőjéről. Ennek elég erős kezdete lenne a javasolt Btk-reform, mely a zendülés és a lázadás miatt kiszabható büntetési tételeket csökkentené: ezt nem igazán lehet másképp értelmezni, mint a katalánok felé tett politikai gesztust.

 

Elemzők szerint amennyiben a reform átmegy a parlamenten, a tavaly októberben a 2017-es függetlenségi népszavazás, és ezt követően a függetlenség kikiáltása miatt elítélt katalán vezetők büntetése jelentősen lecsökkenhet, és akár két éven belül szabadulhatnak a börtönből. Ugyanis bár általános jogi alapelv a visszaható hatályú jogalkotás tilalma, ez alól kivételt képez az, ha a terheltek javára változnak utóbb a jogszabályok. Így tehát

 

ha minden igaz, a börtönben ülő Junqueras is örülhet majd, ha enyhítenek a zendülés miatt kiszabható büntetéseken.

 

Carmen Calvo alelnök egyébként az ügyben azt mondta, a legfelsőbb bíróság tavaly októberi ítéleteit, valamint az ezt követő európai eseményeket látva felismerték, hogy valamit tenni kell és frissíteni kell a Btk-t. Ekkor összesen kilenc katalán függetlenségpártit börtönöztek be, Junquerast pedig tizenhárom éves büntetésen felül további tizenhárom évre még közügyekkel való eltiltással is sújtották.

 

BORÍTÓKÉP: Carles Puigdemont katalán exelnök és egészségügyi minisztere, Toni Comín Junqueras kiszabadítását követelő táblát tartanak fel az EP januári plenáris ülésén / Európai Parlament (2020)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az EP-mandátuma után a Fideszt is maga mögött hagyja a szexbotrányba keveredő Szájer.

Szerinte az a nemzet szégyene: több karakterben foglalkoztak egy rapperrel, mint azzal, ahogy átadott Orbánnal egy villamosvezetéket.

A német szélsőjobboldali párt tavasz óta nem találja a megfelelő stratégiát a koronavírus kapcsán. Ez a népszerűségén is meglátszik.

Jaroslav Haščák őrizetbe vételével Szlovákia legnagyobb, kilenc éve húzódó korrupciós botrányában is áttörés jöhet.

Felesleges, hasznavehetetlen, messzi földön gyártott ajándéktárgyak helyett kultúrértékkel bíró, elvitathatatlan funkcionalitású és finom dolgot a fa alá!

Dúró Dóráék jöttek, égettek, sepregettek, hazamentek az Erdéllyel való egyesülésről szóló román nemzeti ünnep napján.

A Fidesz évtizedes sikerének két alapeleme terén is komoly kihívásokkal néz szembe a járvány miatt Orbán Viktor. A Paradigma Intézet az Azonnalin!

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás