+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. január 23. csütörtök, 10:13
További gesztusokat tenne a spanyol kormány a katalánok felé. Nem véletlenül, hiszen tőlük függ a parlamenti többség.

Újabb gesztusokat készül tenni a katalán függetlenségpárti politikusok felé Spanyolország új, baloldali kormánya – Pedro Sánchez kabinetje ugyanis nyitott a spanyol büntető törvénykönyv (Btk.) reformjára, úgy, hogy abban a lázadás és zendülés miatt kiszabható büntetéseket lényegesen lerövidítsék, számol be az Euractiv.

 

A jogi megoldás nem ment, politikai út kell

 

Mindez spanyol politológusok szerint többek között a katalán függetlenségpárti politikusoknak kedvezhet, közülük ugyanis sokakat lecsuktak a spanyol alkotmányba ütköző, emiatt betiltott 2017-es katalán függetlenségi népszavazást követően. A leghíresebb közülük a volt alelnök Oriol Junqueras – egyben a függetlenségpárti Katalán Republikánus Baloldal (ERC) elnöke –, akit hűtlen kezelés és zendülés miatt tavaly októberben ítéltek tizenhárom év letöltendő börtönbüntetésre. Mindezt úgy, hogy

 

Junqueras már a tavaly májusi EP-választás óta megválasztott EP-képviselő volt,

 

csak a hatóságok a politikust nem engedték ki az előzetes letartóztatásból, hogy aztán esküt tegyen az alkotmányra, majd Brüsszelben felvehesse mandátumát és így élvezze a mentelmi jogot.

 

Ez nagy port kavart tavaly, hiszen még az Európai Bíróság is kimondta egy tavaly decemberi ítéletében, hogy a mentelmi jog a megválasztott EP-képviselőkre az eredmények véglegesítésétől kezdve automatikusan vonatkozik, és nincs ahhoz kötve, hogy felvették-e már a mandátumukat. Az ítélet ellenére a spanyol legfelsőbb bíróság januárban másképp határozott, és úgy döntött, hogy nem engedik el Junquerast, hogy felvehesse mandátumát – azzal érveltek, hogy ezt a letöltendő börtönbüntetése miatt nem teheti meg.

 

Jogi úton tehát Junqueras ügyét nem sikerült rendezni, ezért most úgy tűnik, politikai megoldás születhet az ügyben: a balközép szocialistákból és a szélsőbalos Podemosból álló spanyol kormánykoalíció ugyanis kisebbségben kormányoz, vagyis a parlamenti szavazásoknál folyamatosan a többi – sokszor regionalista és függetlenségpárti – kispárt jóindulatára és szavazatára kell támaszkodniuk. Ez a kormányalakításról szóló szavazásnál rajzolódott ki a legtisztábban, mikor csupán egy szavazattal ment át a kormány az alsóházban,

 

nem kis részben azért, mert a katalán ERC számos engedményért cserébe tartózkodott azon, és nem szavazott a kormány ellen.

 

Visszamenőlegesen is csökkenne a büntetés

 

Az ERC egyik feltétele az volt, hogy a kormányalakítást követően a kormánykoalíció indítson párbeszédet velük a régió jövőjéről. Ennek elég erős kezdete lenne a javasolt Btk-reform, mely a zendülés és a lázadás miatt kiszabható büntetési tételeket csökkentené: ezt nem igazán lehet másképp értelmezni, mint a katalánok felé tett politikai gesztust.

 

Elemzők szerint amennyiben a reform átmegy a parlamenten, a tavaly októberben a 2017-es függetlenségi népszavazás, és ezt követően a függetlenség kikiáltása miatt elítélt katalán vezetők büntetése jelentősen lecsökkenhet, és akár két éven belül szabadulhatnak a börtönből. Ugyanis bár általános jogi alapelv a visszaható hatályú jogalkotás tilalma, ez alól kivételt képez az, ha a terheltek javára változnak utóbb a jogszabályok. Így tehát

 

ha minden igaz, a börtönben ülő Junqueras is örülhet majd, ha enyhítenek a zendülés miatt kiszabható büntetéseken.

 

Carmen Calvo alelnök egyébként az ügyben azt mondta, a legfelsőbb bíróság tavaly októberi ítéleteit, valamint az ezt követő európai eseményeket látva felismerték, hogy valamit tenni kell és frissíteni kell a Btk-t. Ekkor összesen kilenc katalán függetlenségpártit börtönöztek be, Junquerast pedig tizenhárom éves büntetésen felül további tizenhárom évre még közügyekkel való eltiltással is sújtották.

 

BORÍTÓKÉP: Carles Puigdemont katalán exelnök és egészségügyi minisztere, Toni Comín Junqueras kiszabadítását követelő táblát tartanak fel az EP januári plenáris ülésén / Európai Parlament (2020)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A kontinens legjobb sorozatával, archívumával, tojástörőjével és még sok minden mással!

A 2010-es évek elején még fagyos volt a viszony, de mostanra eljutottak egészen addig, hogy a Fidesz már az RMDSZ ellenében induló erdélyi jobboldaliakat hazaárulózza. Hogyan jutottak el idáig?

Most ismerte el először valaki a Bizottságban, hogy talán nem minden volt rendben a vakcinabeszerzésekkel.

Közel három és fél óráig kellett magyarázkodniuk az EP-ben a vakcinagyártó cégek vezetőinek, hogy mikor érkeznek meg az EU-nak ígért vakcinák.

Nem tetszik neki egy szabálymódosítás, aminek segítségével a komplett Fidesz-delegációt ki lehetne tessékelni a néppárti frakcióból.

Márciusban újra tárgyalnak majd róla a tagállamok vezetői.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás