+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Illés Gergő
2020. január 9. csütörtök, 16:07
Hiába az Európai Bíróság ezzel ellentétes ítélete, a katalán függetlenségi népszavazás miatt elítélt Oriol Junqueras nem veheti fel EP-mandátumát.

Csütörtökön kulcsfontosságú döntést hozott a spanyol Legfelsőbb Bíróság: úgy határozott, hogy Oriol Junqueras, az októberben zendülés és hűtlen kezelés miatt tizenhárom év letöltendő börtönbüntetésre ítélt katalán szeparatista politikus nem szabadulhat a börtönből – tudósít az El País. Junquerast azért ítélték el, mert részt vett a spanyol állam által el nem ismert 2017-es katalán függetlenségi népszavazás megszervezésében, majd azt követően a függetlenség kikiáltásában.

 

Szabadulhat-e valaki az előzetesből, ha már mentelmi joga van?

 

Junqueras börtönbüntetése azért ilyen kényes téma, mert a politikus a tavaly májusi EP-választásokon mandátumot nyert az Európai Parlamentbe, eszerint pedig mentelmi jog vonatkozna rá. A Carles Puigdemont-vezette katalán kormány alelnöke előzetes letartóztatásban ült az EP-választás alatt, ezért jogi vita formálódott abból, hogy vajon honnantól vonatkozik egy megválasztott politikusra a mentelmi jog.

 

A spanyol jogszabályok szerint onnantól lehet valaki EP-képviselő, hogy esküt tesz a spanyol alkotmányra, majd felveszi mandátumát. Junqueras ezt nem tudta megtenni, ugyanis az előzetesből nem engedték el, hogy Brüsszelbe utazhasson, így októberben jogerősen is elítélték. Ezután december végén hozott egy fontos határozatot az Európai Bíróság kimondta, hogy

 

egy megválasztott EP-képviselőre a mentelmi jog az EP-választás eredményeinek véglegesítésének percétől, vagyis június 13-tól fogva vonatkozik.

 

Ebből tehát arra lehetett volna következtetni, hogy Junquerasnak szabadulnia kell, hiszen még előzetesben volt, mikor az eredmények véglegessé váltak. Ugyanakkor mivel előzetes döntéshozatali eljárásról volt szó, ahol az EU bírósága nem dönthet a tagállami bíróságok helyett, az Európai Bíróság a mentelmi jog kérdéséről való végleges döntést a spanyol bíróságokra bízta. Amelyek közül a legmagasabb rendű Legfelsőbb Bíróság most egyértelmű határozatot hozott az ügyben, mondván: nem engedik ki a börtönből a politikust, hogy felvehessen EP-mandátumát.

 

Pedig a spanyol állami jogtanácsos a bírói szervnek küldött levelében épp ennek ellenkezőjét javasolta: a jogtanácsos szerint Junquerast el kellett volna engedni, hogy az felvehesse mandátumát, majd azt javasolta, hogy annak lejártával Junqueras töltse le börtönbüntetését.

 

A helyzetet még pikánsabbá teszi, hogy a katalán függetlenségi népszavazást követően külföldre menekülő kormánytagok – Carles Puigdemont elnök és Toni Comín egészségügyi miniszter –, akiket szintén megválasztottak EP-képviselőnek, a bírósági döntést követően felvehették mandátumaikat. Nem úgy Junqueras, akiről

 

a Legfelsőbb Bíróság csütörtöki döntésében kijelentette: a spanyol jog szerint a politikus letöltendő börtönbüntetése miatt nem lehet EP-képviselő.

 

Van, aki a spanyol jogállamot félti, van, aki szerint megmenekült a demokrácia

 

Quim Torra függetlenségpárti katalán elnök a döntés után úgy nyilatkozott, „a spanyol bíróság nem tesz eleget az európai jogrendszernek”, valamint „Európában növekednek az aggályok Spanyolország demokratikus visszafejlődése miatt”. Az elnök kijelentette:

 

Junquerasnak hétfőn már a többi EP-képviselővel együtt ott kéne lennie az EP strasbourgi plenáris ülésén.

 

Junqueras korábbi főnöke, Carles Puigdemont exelnök „nagyon komoly hibának” nevezte a bírósági döntést, egyúttal hozzátette: a volt alelnök előbb vagy utóbb, de képviselő lesz.

 

Nem úgy a jobbközép Néppárt egyik katalóniai képviselője, aki inkább örült a Legfelsőbb Bíróság ítéletének: Dolors Montserrat szerint Európpa, Spanyolország és a demokrácia is nyert a döntéssel. „Nem ússzák meg azok, akik puccsot hajtottak végre a demokrácia ellen” – tweetelte a politikus.

 

A döntésnek komoly következményei lehetnek a spanyol belpolitikára is: kedden ugyanis a baloldali szocialista PSOE és a szélsőbaloldali Unidas Podemos által alakított koalíciós kormányt pont a függetlenségpárti Katalán Republikánus Baloldal tartózkodó szavazatainak köszönhetően szavazták meg a spanyol parlament alsóházában. Ha akár egy ERC-s képviselő is nemmel szavazott volna, megbukik Pedro Sánchez kormányalakításának terve. Jóllehet, ha a kormányalakítási szavazást pár nappal később tartják, már más lenne a végeredmény:

 

Oriol Junqueras ugyanis az ERC elnöke, a párt pedig régóta kardoskodik a politikus szabadon bocsátásáért.

 

BORÍTÓKÉP: Oriol Junqueras / Twitter

 

 
comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Habár a székely fővárosnak nevezett városban ma a magyarok már nincsenek többségben, a román szavazatok felaprózódása miatt Soós Zoltán nagyot tudott nyerni.

A független Nicușor Dan lett Bukarest főpolgármestere. Az exit poll eredmények szerint 47 százalékot szerzett, jelentősen megelőzve a 39 százalékot hozó szocdem Gabriela Fireat.

Azért az MSZP-s Csorbai Ferenc mögött felsorakozó ellenzéki pártok meglepően jól szerepeltek, Csorbai 40 százalékot hozott az egyik legjobboldalibb városban.

Hatalmas többség mondott nemet a kezdeményezésre, amely az EU-val kötött szerződések felmondását jelentette volna.

Egy borvidék, ami azt bizonyítja: megfelelő tudással, akaraterővel és szorgalommal semmi sem lehetetlen, még a legzordabb körülmények között sem.

Utazás, kiállítás, zene, egy jó hely Zuglóban, életvezetési tanácsok és pár tipp a konyhába: itt az Azonnali első őszi mindenajánlója!

A hét kérdése

Orbán Viktor bejelentette, a Magyar Közlöny megírta: hétfőtől minden szórakozóhely és kocsma legkésőbb este 11 óráig lehet nyitva. Mit hoz majd magával a 23 órás zárás?

Azért ide elnéznénk

A „kocsmai evangelizáció” jegyében fog erről beszélgetni Fabiny Tamás püspök, Kajdi Csaba influenszer és Török Csaba pap. Szeptember 29.

Mit tanulhat, exportálhat Budapest Bécsből? Erről beszél Techet Péter, az Azonnali főmunkatársa az IDEA szervezésében. Október 1.

Ezt is szerettétek

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Miben tud egyetérteni a szélsőjobboldal és a Háttér Társaság? Dúró Dóra és Dombos Tamás a Helyzetben!

Mi köze a belarusz diktátornak az oroszokhoz? Miért belarusz, miért nem Fehéroroszország?

Mit szól ahhoz Pacher Tibor, a tudóscsapat vezetője, hogy Magyarország is beszállt az űrversenybe? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás